Az osztrákok se támogatják Ukrajna EU-csatlakozását

ORBÁN Viktor; NEHAMMER, Karl, Az EU és a latin-amerikai országok csúcstalálkozója Brüsszelben
Brüsszel, 2023. július 17. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Karl Nehammer osztrák kancellár (j) az Európai Unió, valamint a latin-amerikai és a karibi államok harmadik csúcstalálkozóján Brüsszelben 2023. július 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Vágólapra másolva!
A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) felmérésből kiderült, hogy „az európaiak nyitottak Ukrajna EU-csatlakozására" - közölte a Mandiner. A közvélemény-kutatásból kiderült, az osztrákok masszív többsége nem támogatja az ukránok csatlakozását a blokkba; így nem meglepő hogy az osztrák kancellár világossá tette: a jelenlegi feltételek mellett Ausztria nem fogja jóváhagyni Kijevvel az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdését.
Vágólapra másolva!

Hat országban – Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Romániában – hajtott végre közvélemény-kutatást a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. A kutatást az ECFR a következőképpen értékeli: Ukrajna EU-csatlakozására ma mindenütt többen nyitottak, mint ahányan ellenzik – kivéve Ausztriában.

Az eredményekből kiderült, hogy Dániában 50, Lengyelországban 47 százalékos az ukrán belépés támogatottsága.

Mindenhol máshol pedig nagyon hasonló az ukrán csatlakozást kifejezetten támogatók és az azt kifejezetten ellenzők aránya (Románia 32-29, Németország 37-39, Franciaország 29-35).

Egy, még ennél váratlanabb fejlemény, hogy

az osztrákok 52 százalékos, masszív többsége ellenzi Ukrajna csatlakozását a blokkhoz, és 29 százalékuk szeretné csak.

A lap közli, csupán a lengyelek és a románok relatív többsége gondolja azt, hogy a romokban lévő Ukrajna csatlakozása gazdaságilag előnyös lehet az EU számára, mindenhol máshol 40 százalék körüli vagy annál is nagyobb azok relatív többsége, akik szerint Ukrajna csatlakozása gazdasági tekintetben csak ártana Európának. Ilyen szempontból Dánia a legszkeptikusabb – ott a válaszadók 54 százaléka érzi úgy, hogy vagy kicsit, vagy nagyon negatívan érintené Ukrajna csatlakozása az EU gazdaságát.

Az ECFR-t 2007-ben alapította meg a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által fenntartott Project Syndicate szerzője, Mark Leonard.

A berlini székhelyű szervezetet, amely további hat európai fővárosban (London, Madrid, Párizs, Róma, Szófia, Varsó) rendelkezik irodákkal, a kezdetektől a Nyílt Társadalom Alapítvány társfinanszírozza.

Az ECFR Tanácsának kilenc magyar tagja van: a magyar tagok közé számít George és Alexander Soros, de ott ül Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Bajnaihoz köthető DatAdat tulajdonosi körében helyet foglaló Dessewffy Tibor szociológus, Dobrev Klára DK-s EP-képviselő, Kalotai Péter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóhelyettese, Korányi Dávid, az Action for Democracy elnöke és Karácsony Gergely volt városdiplomáciai főtanácsadója, Meszerics Tamás CEU-s oktató, az LMP volt EP-képviselője, valamint Orbán Anita, a Vodafone Magyarország külkapcsolati vezetője.

A jelenlegi feltételek mellett Ausztria nem hagyja jóvá Kijevvel az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdését

– írja a Korrespondent. A Pestisrácok közölte, Karl Nehammer szövetségi kancellár szerint Ukrajna nem élvezhet kiváltságokat más jelöltekhez képest. A politikus felidézte, hogy Bosznia-Hercegovina már régóta próbál csatlakozni az EU-hoz, de senki nem hívta meg. Ausztria az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós segélyt sem kívánja támogatni.