szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kína űrhajósaival három hónap alatt tenné meg a Föld–Mars távolságot oda-vissza. Az utazás kulcsfontosságú hozzávalója egy újfajta atomreaktor lehet.

A méretét megváltoztatni képes atomreaktort fejlesztett ki Kína – számolt be róla a South China Morning Post. A lap szerint a megoldással a távol-keleti ország célja az, hogy atommeghajtású űrhajót építhessen, ami a jelenleginél rövidebb idő alatt lesz képes eljutni a Marsra.

A lítiumhűtéses, 1,5 MW-os reaktort úgy tervezték meg, hogy kezdeti állapotában egy konténernyi helyet foglaljon csak el. Ez lehetővé teszi, hogy könnyen az űrbe juttassák, ahol aztán egy 20 emeletes épület méretével bíró reaktorrá növi ki magát. Kína ezzel a SpaceX által fejlesztett Starshipnek (Csillaghajó) is szeretne konkurenciát állítani.

Ez utóbbinál nemrég végezték el a harmadik tesztrepülést, aminél végre sikerült kijutnia az űrbe a szerkezetnek.

Van valami, amiben a kommunista űrvállalat megelőzi a kapitalista amerikait

Míg a NASA a SpaceX-re támaszkodik az újrahasználható rakéták terén, a kínai űrtudományi vállalat maga fejleszt ilyen – és tesztelheti is őket hamarosan.

A kínai nyelvű Scientia Sinica Technologica című tudományos lapban közzétett publikáció szerint a reaktor már átment a legfontosabb földi teszteken. A fejlesztést a kínai akadémia tudósa, Vu Jican vezette. A szakember szerint a kompakt mérete megkönnyíti az elhelyezését a rakéta rakterében, az űrben pedig a zord körülmények ellenére is hosszú ideig tud stabilan működni.

A kínai tudósok számítása szerint a reaktorral három hónap alatt meg lehet járni a Föld–Mars távolságot oda-vissza. Emiatt úgy vélik, létfontosságú lesz a bolygóközi közlekedésben. A SpaceX Starshipjének nagyjából hét hónapba telne, hogy eljusson a Marsra.

Egy kínai cég egy az egyben lenyomná a SpaceX-et, jövőre indulhat a többször is újrafelhasználható rakétája

A Galactic Energy egy kisebb rakéta sikeres tesztjei után nagy fába vágja a fejszéjét: 2024-ben elindítaná az 5 tonna hasznos teher szállítására alkalmas hordozórakétáját, ami egy egyedi hajtóművel is fel van szerelve.

A reaktor 1276 Celsius-fokot produkál az urán maghasadásával. Ez jóval magasabb hőmérséklet, mint amit a jelenlegi kereskedelmi atomerőművek kibírnak. Az erős hő hatására a folyékony hélium és a xenon gázokká alakulnak, amelyek meghajtják a reaktor turbináit. A láncreakcióban keletkező gyors neutronok legalább 10 évig fognak tudni elektromos áramot termelni.

A kutatók szerint a folyékony lítiumnak magas a hővezető képessége és kicsi a súlya, ami lehetővé teszi, hogy a reaktornak kompakt mérete legyen. A szakemberek most azt tervezik, hogy a mesterséges intelligenciára épülő rendszert hoznak létre, ami személyzet nélkül monitorozni a rendszert, és javítani az esetleges meghibásodásokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.