Tetszett a cikk?

7,9 százalékos inflációt mért a KSH novemberre, alacsonyabbat, mint 2022 januárja óta bármikor. Októberről novemberre a benzinár nagyot esett, az elmúlt egy évben a használt autók ára csökkent látványosan, az élelmiszerek viszont újra drágultak. A leginkább pedig az segített az infláció csökkentésében, hogy a KSH módszertanja szerint, amelyről folyik az egyeztetés az Eurostattal, a rezsi 18 százalékkal olcsóbbra jön ki, mint tavaly ilyenkor.

Folytatódik az infláció lassulása: a Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a novemberi adatokat, e szerint

7,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak egy év alatt.

Ezen a szinten az inflációnk utoljára 2022 januárjában járt

Egy hónap alatt, októberről novemberre nem változott az átlagos árszint. Az élelmiszerek 0,5 százalékkal drágultak október óta, de az üzemanyagoknál 3,6, a háztartási energiánál 1,2 százalékos havi áresést mértek.

Annak, hogy lassul az áremelkedés üteme, a legfőbb okait így foglalhatjuk össze:

  • a legtöbb ár tavaly április és idén január között szállt el igazán durván, vagyis idén hónapról hónapra egyre magasabb árak jelentették a 12 hónappal korábbit, amihez hasonlítani kellett az aktuális árakat,
  • az élelmiszerek drágulása márciusban gyakorlatilag megállt,
  • a világpiaci energiaárak jóval alacsonyabbak, mint egy éve, ami ha a rezsiben nem is látszik meg, a cégek árazásában egyre inkább,
  • a forint erősebb, mint tavaly ilyenkor (2022 novemberében 401 és 414 forint között mozgott egy euró ára, idén novemberben 376-382 között), vagyis olcsóbb külföldről behozni árukat,
  • az üzemanyagok ára legalább októberhez képest nagyot esett, úgyhogy még mindig a tavaly ilyenkori fölött van, de nem annyival, mint korábban – sőt, a havi mutatót épp ez hozta le nullára,
  • a rezsit pedig speciális módszertannal számolja a KSH – erről mindjárt bővebben.

Részletesen a következőképp jött ki a szám:

  • az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt átlagosan a tavaly ilyenkorihoz képest,
  • az „egyéb cikkek, üzemanyagok” nevű csoport, benne a benzin mellett gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 14 százalékkal drágult,
  • a szolgáltatások ára 12,6 százalékkal nőtt,
  • az alkoholos italok és dohányáruk 10,6 százalékkal drágábbak,
  • a ruhák 7,4 százalékkal,
  • a tartós fogyasztási cikkek 0,4 százalékkal olcsóbbak lettek,
  • a háztartási energia pedig 18,1 százalékkal jött ki olcsóbbra, mint egy éve.
Azt pedig a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorával mindenki kiszámolhatja a fogyasztási szokásai alapján, hogy a saját inflációja mekkora:

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.

    Nyilván a legtöbben ezekből a számokból a rezsi árváltozását kérdőjelezik meg, hiszen úgy jött ki óriási csökkenés, hogy közben maga az ár nem lett kisebb - ráadásul a 18,1 százalékos csökkenésben olyan szám is benne van, hogy például a KSH szerint a vezetékes gáz most 36,2 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor, pedig nem volt árleszállítás. Hogy mi történik, azt a HVG mutatta be részletesen: a KSH külön számol a rezsicsökkentési korlát alatti és az afölötti árakkal, és úgy kalkulál, hogy most sokkal többen férnek be a korlát alá. Ráadásul a csúcs épp tavaly novemberben volt. Az Eurostat konzultál a módszertanról a KSH-val – a magyar statisztikusok épp két napja adtak ki egy cikket, amelyben azt magyarázzák, miért tartják jónak a saját módszertanjukat.

    A mostani számokból ami érdekes még első ránézésre, az a tartós fogyasztási cikkek negatív adata. Ezt nagyrészt egy tételnek köszönhetjük: a használt autók a KSH szerint most átlagosan 9,5 százalékkal olcsóbbak, mint tavaly ilyenkor voltak. A tartós cikkek árában különösen erősen megmutatkozik a tavalyinál erősebb forint hatása, hiszen itt nagyon sok a külföldről behozott áru és alapanyag, de az autóknál még egy szempontra figyelni kell: itt nagyon látványos, hogy az alacsonyabb árkategóriás termékeknek mennyire nem tudják feljebb vinni az árát, ha azt akarják, hogy maradjon vevő.

    Orbán Viktor még tavaly októberben hirdette meg, hogy egy számjegyűre le kell vinni az inflációt, azt pedig legkésőbb idén január óta látni lehetett, hogy akkor is meglenne az év végére a 10 százalék alatti mutató, ha a kormány nem csinálna semmit. Megrajzoltuk azt is, hogy időben hogyan jött ki a mostani adat, mikor mennyivel jártunk a tavaly novemberi árszint fölött: jól látszik ezen, hogy az élelmiszerek, az alkohol és a dohány idén márciusig drágult nagyot, a szolgáltatások júliusig, könnyen kivehető tavaly december és idén január, amikor a benzinárstop eltörlése okozott egy árstopot, és persze az, ahogy a rezsit egyre kisebbre hozta ki a KSH a tavaly novemberi csúcs óta hónapról hónapra idén júniusig.

     

     

    Az élelmiszerárakat teszteltük mi is: a hvg.hu bevásárlókosarában is az látszik, hogy hónapok óta egy elviselhető határon belül mozognak az élelmiszerárak. Az elmúlt év drágulása persze azért nem múlt el nyomtalanul.

    Amikor nemrég a KSH közzétette a szeptemberi kereseti adatokat, végre egy változás már látszott: hosszú idő után először már jobban nőtt az átlagkereset, mint az árak. Ahogy az infláció lassul, a reálbérek is maradnak a pozitív tartományban. Viszont ahogy arra sokszor felhívták az elemzők a figyelmet: az elmúlt másfél-két évben sokan felélték a megtakarításaikat, az árak még mindig jóval magasabbak, mint korábban voltak, és a rossz emlékek is a spórolásra biztathatnak. Ezért csak attól, mert egy makrogazdasági mutató felment nulla fölé, még nem kezdenek el tömegesen vásárolni az emberek – márpedig a kormány most egyértelműen attól várja a gazdasági növekedés újraindítását, hogy bátrabban költik majd a magyarok a pénzüket. Egyelőre itt még nagyon nem tartunk: októberről ismerjük a legfrissebb kiskereskedelmi adatokat, akkor nem csak az egy évvel korábbinál, hanem az idén szeptemberinél is kevesebbet vásároltunk.

    A kormány győzelmi jelentéseitől eltérően a Magyar Nemzeti Bank arra is figyelmeztetett: még korai győzelmet hirdetni az infláció fölött, a mostani szám csak az év eleji 25 százalékoshoz képest tűnik jónak. A jegybank 2-4 százalék közötti inflációs célja még nagyon távol van, az sem biztos, hogy jövőre sikerül erre a szintre lejutni – vagyis még a mostanihoz képest is jócskán drágulhat az életünk.

    Nemzetközi összehasonlításban pedig így is kiemelkedően nagy maradt a magyar infláció. Tavaly november óta minden hónapban a mienk volt az EU legnagyobb inflációja, de idén októberben már majdnem elbuktuk ezt az első helyezést, akkor egyetlen ezrelékponttal volt a mi inflációnk nagyobb a csehnél. Novemberről eddig 21 EU-tagállam adott ki számot, ezek közül a legnagyobb a szlovák 6,9 százalékos adat – a korábbi hónapok számaiból kiindulva a cseh, a román és a magyar közül kerülhet majd ki az unió legnagyobbja.