Ne kapkodjon a felújítással! – Úgy tűnik, nagyon más lesz az új otthonfelújítási program, mint legutóbb – részletek

A 2022 végén kivezetett otthonfelújítási program vissza nem térítendő támogatása sokaknak segített, és ehhez mérten jelentős számban igénybe is vették. Érthető, ha sokan várják a folytatást, és nemcsak a magánemberek, hanem a tavaly nagyon visszaesett építőipar és ingatlanpiac szereplői is. Ami eddig napvilágra került az új programról, abból úgy tűnik, sok fontos elemében más lesz, mint az előző. Hogy milyen eltérések várhatóak, az alábbiakban foglaltuk össze.

Az új otthonfelújítási program, kormányzati nevén az „Otthon Felújítási Program”-ról szóló kormányrendelet szerepel a kormány első félévi munkatervében, és mivel az első egyeztetés tervezett időpontja február volt, tehát valószínűleg ez már lezajlott.

Szűkül a kör?

Fontos változásnak tűnik, hogy míg az első felújítási pályázatra bármilyen beruházással – tehát festéssel, tatarozással, klímaszereléssel – lehetett jelentkezni, a mostani tartalma a „Lakossági energia-korszerűsítési program jogszabályi feltételeinek megteremtése”. Vagyis a támogatás várhatóan leszűkül az energiahatékonyságot célzó beruházásokra.

A különféle sajtóértesülésekből az is kitűnik, hogy az új program célja nem annyira a családtámogatás, mint inkább a gazdaság élénkítése. Erre utalhat, hogy a jogalkotási tervezet a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik, nem pedig az otthonteremtési támogatások – például a csok és a Csok Plusz – jogszabályi feltételeit is megalkotó Kulturális és Innovációs tárcához.

Nagy kérdés, hogy továbbra is csak a gyermeket nevelők kapcsolódhatnak majd a programhoz, vagy ennél szélesebb kör. És az sem egyértelmű, hogy megmarad-e a vissza nem térítendő támogatás, vagy mellette/helyette támogatott hitelfelvételre nyílik lehetőség.

Hol van ez leírva?

A Bank360 szerint, ha többet szeretnénk tudni a témáról, érdemes abból a tervezetből kiindulni, amelyet tavaly nyújtott be a kormány az EU-nak az új támogatási programmal kapcsolatban.

Eredetileg ugyanis az Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenálló-képességi Terv REPowerEU-fejezetének társadalmi vitára bocsátott tervezetéből derült ki, hogy a lakóépületek energiahatékonyságának javítására új támogatási program indulhat itthon.

Abban az anyagban 224 milliárd forint keretösszeg szerepelt. Az akkori tervezet szerint a támogatást lakóépületek energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz igényelhetnék pályázaton magánszemélyek, társasházi lakóközösségek (tulajdonostársak) vagy lakásszövetkezetek. A cél pedig az lenne, hogy a beruházással 30 százalékkal csökkenjen a lakóépület energiafogyasztása.

Az EU-nak benyújtott tervben a támogatásnak legfeljebb a fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele pedig kedvezményes hitel, amelyek csak együtt igényelhetők, és együtt fedezhetik a teljes nettó beruházási költséget. Vagyis a felújítás felét kifizeti az állam, a másik felét pedig kedvezményes hitel formájában kapják meg az igénylők, s ezt vissza kell fizetni. Legalábbis a benyújtott tervezetben ez szerepel.

Mire nem lehetne igényelni?

A tervezet szerint a program keretében nem támogatható fosszilis energiahordozót (földgázt, szenet) felhasználó berendezés beszerzése, cseréje, sem pedig a megújuló energia alapú villamosenergia-termelés. (Vagyis például kondenzációs kazánra és napelemre sem ruházhatunk be a segítségével.)

Mire lehetne akkor?

Ami viszont támogatható: az épületek hőtechnikai adottságainak javítása (mint például a hőszigetelés és nyílászárócsere), a villamostechnikai eszközök fogyasztásának a csökkentése, a fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, valamint a megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek beépítése.

Az uniós terv szerint a lakóépületek éves energiafelhasználásának 30 százalékos csökkenését hiteles energetikai tanúsítvánnyal kellene igazolniuk a kedvezményezetteknek, vagyis a beruházás előtt és után is energiatanúsítványt kell készíttetni, kijelölt szakemberrel.

Az ÉVOSZ szerint a lakóingatlanok energiamegtakarítását célzó felújítások egyformán szolgálják a lakást felújítók és az építőipari vállalkozások, az adó- és járulékbevételek révén pedig az állam érdekeit is / Fotó: Northfoto

Hogyan fizetnének?

A program finanszírozásához az illetékes nemzeti hatóság a tervek szerint az állami Magyar Fejlesztési Bankkal kötne szerződést, és a tervezet szerint a támogatott projektek 95 százalékára 2026 második negyedévére kötik meg a kölcsönszerződéseket, és addigra a projektek 30 százalékára a folyósítás is megtörténik.

Miért támogatná az EU az ilyesmit?

Az Európai Bizottság a REPowerEU terv elfogadásával arra törekszik, hogy az EU már 2030 előtt függetlenedjen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és közben megfizethető, megbízható és tiszta energiát tudjon biztosítani a polgárok számára. A magyar kormány a terv keretében az energetikai infrastruktúra fejlesztése, az ipari energiafelhasználás zöldítése, a megújuló energia nagyobb mértékű hasznosítása és az energiahatékonyság javítása érdekében 14 reformintézkedést és beruházást tervez. Az egyik reformintézkedés a lakóépületek energiahatékonyságának javítása egy új támogatási rendszer segítségével.

BLIKK DOSSZIÉ

otthonfelújítási program