szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Amerikai kutatók új tanulmánya arra világít rá, hogy azok, akik sok időt töltenek a közösségi felületeken, például a Snapchaten és az Instagramon, illetve akik fotószerkesztő alkalmazásokat használnak, nagyobb valószínűséggel fontolgatnak a kozmetikai beavatkozásokat, műtéteket.

Ha nem is minden ember, de milliardak vannak jelen a különféle közösségi felületeken, ahol egyre több időt, naponta órákat töltenek el emberek. A vizualitásra építő platformok, mint például a Snapchat és az Instagram, kulcsfontosságúak a „szelfikultúra” megjelenésében is, amelynek során az egyén fényképet készít és megoszt magáról.  A közösségimédia-használat növekedésének egyik különösen fontos következménye, hogy a milyen hatással van a testérzékelésre és az önbecsülésre. Bostoni kutatók ebből kiindulva azt vizsgálták, hogy a közösségi média és a képszerkesztés milyen tágabb következményekkel jár a kozmetikai sebészeti szándékokra, különösen annak fényében, hogy a Covid-világjárvány idején egyre nagyobb hangsúly került a megjelenésre.

A tanulmány – foglalja össze a SpyPost – azokra összpontosított, akik 2019 októbere és 2021 júniusa között felkeresték az egyik bostoni városi kórház ambuláns bőrgyógyászati klinikáját. Az időkeretet a pandémia előtti és alatti adatok rögzítése miatt választották, egyedülálló lehetőségként a hozzáállásbéli változás elemzésére. A vizsgálatokba 18 éves vagy annál idősebb személyeket vontak be, akiknek folyékonyan kellett beszélniük angolul vagy spanyolul, hogy ne befolyásolhassák nyelvi akadályok a kérdőívek kitöltése során a szövegértést vagy a válaszadást. A résztvevőket arra kérték, hogy töltsenek ki kérdőíveket a demográfiai adatokkal, a közösségi média használatával, a kozmetikai eljárások megítélésével és az ilyen eljárások iránti vággyal kapcsolatban. Összesen 175 felmérés készült.

A kutatók egyértelmű összefüggést találtak a közösségi platformokon, különösen a Snapchaten és az Instagramon eltöltött idő és a kozmetikai eljárások iránti megnövekedett vágy között.

Azok a résztvevők, akik arról számoltak be, hogy több időt töltenek ezeken a platformokon, nagyobb valószínűséggel is gondolták úgy, hogy a közösségi média befolyásolta a kozmetikai beavatkozások mérlegelésére vonatkozó döntésüket. Ez azt sugallja, hogy az ezeken a platformokon bemutatott, életmód és szépségápolás kategóriájú képek figyelése fokozhatja a szemlélő megjelenésével kapcsolatos elégedetlenséget, ami nagyobb érdeklődést válthat ki a kozmetikai megoldások iránt.

A fotószerkesztő alkalmazások használata a szelfik közösségi médiában való megosztása előtt egy másik jelentős előrejelzője volt annak, hogy a résztvevők fontolóra veszik mind a sebészeti, mind a nem sebészi kozmetikai eljárásokat. Ez a megállapítás arra utal, hogy megjelenés digitális megváltoztatása a valóságban is hasonló változtatások vágyává válhat, valószínűleg a szerkesztett online én és a szerkesztetlen tükörkép közötti eltérések miatt.

Sok fiatal lelkét rombolja az Instagram – mit gondol a magyar pszichológus?

Nemcsak a lájkok számát, hanem az Instagramnak a fiatalok mentális egészségére gyakorolt negatív hatására rávilágító kutatási eredményt is megpróbálta elrejteni a képmegosztót tulajdonló Facebook. A problémákra nem feltétlenül a platform elhagyása jelentheti a megoldást.

A Journal of Clinical and Aesthetic Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint a hírességekkel, influenszerekkel és a kozmetikai eljárások eredményeit bemutató fiókokkal kapcsolatos közösségimédia-tartalmak iránti érdeklődés is jelentősen befolyásolta a kozmetikai fejlesztések iránti vágyat. Az ilyen posztok követése valószínűleg nagyobb gyakorisággal teszi ki az egyéneket az idealizált szépségnormáknak, ami súlyosbíthatja az elégtelenség érzését, és növelheti a hasonló esztétikai eredmények elérése érdekében végzett kozmetikai beavatkozások vonzerejét. A „Snapchat dysmorphia” kifejezés például már be is került az orvosi lexikonokba, és egy olyan trendet ír le, amelyben az egyének kozmetikai megoldásokat keresnek, hogy a való életben is a szétfilterezett képükre hasonlítsanak.

A kutatók jelentős különbségeket tapasztaltak a kozmetikai eljárásokhoz való hozzáállásban a koronavírus-járvány kitörése előtt és után. A járvány idején megnőtt a kozmetikai beavatkozásokat fontolgató résztvevők száma, valamint azoké is, akik kozmetikai beavatkozáson estek át. Emögött azt sejtik, hogy a lezárások idején nőtt a közösségi platformok használata, valamint a korábbinál többen több ideig találkoztak saját képükkel a videós megbeszéléseken.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.