Az a jó, ha minden irányból támadhatunk – búcsúzik Orbán

Mi van, ha nem jön be, amit tervezünk? – teszi fel a kérdést Orbán, aki szerint nem B tervvel kell készülni, hanem habitussal.

Az a jó, ha minden irányból támadhatunk – adta ki a jelszót búcsúzóul a miniszterelnök.

Mihály és a hiány

Mihály, váltsunk két szót a költségvetési hiányról – szól oda az asztalnál ülő pénzügyminiszterének Orbán. Az üzenet világos: a kormány nem akarja visszafogni a támogatási rendszereit annak érdekében, hogy csökkenjen a deficit.

A célt azonban megerősíti: idén 4,5, 2026-ra 2,9-es hiány. Kiemeli ugyanakkor: az EU most tér vissza ahhoz a szigorhoz, hogy minden államnak teljesítenie kell a 3 százalékos hiányt. Most szeptember lehet döntés arról, hogyan térünk vissza a korábbi szabályokhoz, amihez négy év lesz – vagyis még mindig lesz egy puffer év, hogy retorziók kockázata nélkül térjen vissza Magyarország a 3 százalék alatti hiányhoz. (Pláne, hogy lesznek kiskapuk is, de erre nem lehet építeni költségvetési stratégiákat – teszi hozzá.)

Orbán és nünükéje

Mindenkinek van egy nünükéje, nekem ez a profitegyenleg – folytatja Orbán. Kiemeli: meggyőződése, hogy csak egy nyitott gazdaságként, hatalmas exportteljesítménnyel tudunk előrehaladni, de ekkor azt is meg kell oldani, hogy az itt megtermelt profitot ne vigyék ki.

Évente 4-6 milliárd eurót így visznek ki az országból az itt működő cégek, azon gondolkodunk, ezt hogy lehetne itt tartani – mereng Orbán, aki szerint kiviteli tilalom esetén nem lennének beruházások. Vagyis a megoldás az, hogy miközben ennyit kivisznek, a magyar vállalkozóknak ennyi külföldön termelt profitot hozzanak haza.

A magyar vállalkozások 1,3-1,5 milliárd eurónyi ilyen profitot hoznak vissza, ez az egyenleg még akkor is negatív, ha az EU-s transzfereket hozzátesszük.

Az egyenleg javítása érdekében "magyar bajnokokat" kell kitermelni, különben csak a szegényház leszünk – fogalmaz, hozzátéve: a Mol itt van, az OTP mindenütt ott van (derültség a teremben), akik azt mondták, hogy a profitjukat már külföldön termelik.

Ehhez kifektetési program kell, és ilyen vállalkozások, mert mindig marad a meglopottság és kizsákmányoltság érzése bennünk: "úgy nem lehet élni, hogy azt érezzük, mások keresnek rajtunk".

Új szövetség jöhet

Korábban V4-es szinten próbáltuk elképzelni a regionális együttműködést, ami most is él, nem szabad belőle kihátrálni – folytatja Orbán, aki szerint egy új szövetséget kell építeni, a szuverenistákét. Egy magyar–szlovák–osztrák–szerb együttműködésként képzeli ezt el – főleg az ausztriai választások után.

Jobboldali áttöréshez sok mindennek kellene történnie

Európában is választások lesznek, márpedig gazdasági szempontból Európában furcsa dolgok történtek – folytatja Orbán, és kiderül: "furcsa uniós direktívákra utal, amelyekről senki nem tudja, mi értelme".

Milyen számítás mondatta ki azt, hogy 2035-től nem lehet benzines autókat forgalmazni, miközben az átállás addig nem jut el odáig, így ez bizonytalanságot szül – érvel.

Orbán szerint ezért is fontosak lesznek az európai parlamenti választások "az észszerűség szempontjából". A vállalkozók szempontjából az a fontos, hogy jelenleg Európában "egy ideológiavezérelt döntéshozatal" zajlik. Európa legnagyobb baja, hogy akik a legfontosabb pozíciókat betöltik az EU-ban vagy a nagy államoknál, azok baloldali ideológiai beállítottságú emberek, akik nem tudják egyensúlyban tartani az ideákat és a valóságot.

Ezért jobboldali, a valóságot jobban tisztelő, a gazdaságpolitikát a valóságból levezető európai vezetésre van szükség -– fogalmaz Orbán, aki szerint várható fordulat, de azt nehéz megjósolni, hogy áttörés is lesz-e. Ehhez sok mindennek kellene történnie szerinte.

Nem hazardírozás Trump győzelmére fogadni

Meddig tart a háború? – teszi fel a kérdést Orbán, aki szerint elkerülhetetlen Európa újbóli felfegyverkezése. Nem tudjuk, Amerika meddig marad itt – utal Donald Trump nemrég nagy vihart kiváltott kijelentésére.

A magyar kormány mindenesetre jól felvette a fonalat, és a védelmi ipar fejlesztésébe kezdett – teszi hozzá.

Ezt a háborút a Nyugat nem nyeri meg az oroszokkal szemben – folytatja, és kiemeli: ez nem orosz–ukrán háború, hanem egy orosz-nyugati háború, amelyet az oroszok sem tudnak megnyerni. Így előbb-utóbb béketárgyalások lesznek, a kérdés az, mikor.

A kérdés az, az idő kinek az oldalán áll, mi – Európában egyedüliként – azt mondjuk, az idő az oroszok pártján van, ezért minél előbb le kellene zárni a háborút. A nyugatiak nem így gondolják: ez értelmes gondolat, ha valaki az Atlanti-óceán partján ül, a Kárpát-medencében nem ilyen értelmes gondolat – emeli ki Orbán.

Magyar szempontból az a kérdés, hogy az orosz határ közelebb jöhet-e, és minél több idő telik el, annál közelebb jöhet, ami ellentétes az érdekeinkkel. Ezen pedig csak úgy lehet segíteni, ha a Nyugat béketárgyalást harcol ki, ami nem annyira egyszerű, mint lett volna egy évvel ezelőtt – mondja. Szerinte fenyeget már az, ami a II. világháború után előállt: hogy az oroszok csak az amerikaiakkal hajlandók szóba állni.

"Ez nem néz ki jól" – összegez, szerinte így nem hazardírozás Trump elnöki visszatérésére fogadni. Csak egy új szereplő találhat kiutat – érvel amellett, miért nem "szimpátiakérdés, hogy kit kedvel Magyarország", de a mostani amerikai kormányzatba nem látják bele ezt a képességet.

Orbán szerint minden "egy magyar megközelítési logika" eredménye.

"A gazdasági és a technológiai fejlődést is a politikai szempontok határozzák meg"

A globális világpolitikai és világgazdasági térkép átszabása zajlik – elemez Orbán, aki szerint ez a folyamat felgyorsult az elmúlt időszakban.

A geopolitikai változás azért fontos a számunkra, mert történelmi léptékű dilemmát állít elénk: a világ nyugati és nem nyugati fele homlokegyenest ellentétesen ítél meg mindent. Ilyen az orosz–ukrán háború, amibe a Nyugat "beleugrott", a világ többi része pedig nem akar elköteleződni, vagy inkább oroszpárti.

Hasonló kérdés szerinte Tajvan, amit másképp ítél meg Nyugat, mint Kelet, és "kisebb megszorításokkal" a Közel-Kelet is -– utóbbit nem fejti ki.

Szerinte mindez azért fontos, mert a gazdasági és a technológiai fejlődést is a politikai szempontok határozzák meg.

Ennek része a "decoupling" és a "de-risking" vagyis a leválás és a kockázatcsökkentés globális politikája – ezzel szemben mi a konnektivitást valljuk – folytatja. Van azonban egy másik gondolkodás, amely arról szól, hogy a Nyugat térvesztésének oka nem politikai, hanem versenyképességi.

Európa el sem hiszi magáról, hogy képes olyan változásokat elindítani, amely a vállalkozások versenyképességét képes a keletiek szintjére emelni – emeli ki Orbán, aki szerint, ha újra hidegháború lesz, akkor Magyarország nyugati határán lesz a határ, egy porfészek leszünk a periférián. Ha viszont együttműködés lesz, akkor híd lehet Magyarország.

Mi arra tettük fel a lapot, hogy sikerül a két világ közötti állapotot fenntartani, miközben a nyugati világ részei vagyunk EU- és NATO-tagként – ezzel magyarázza a miniszterelnök a Türk Tanáccsal, Kínával vagy éppen az oroszokkal való együttműködést, ahol csak a szankciók szabnak határt, ahol ez nincs, fontos, hogy a háború utáni helyzetre készüljünk fel.

"Állandó mindent vagy semmit játszottunk"

2020-ig a dolgok emelkedő pályán volt, aztán jött a Covid. Ha emelkedőre fut fel az Alfa, vissza kell venni a sebváltót, és most tudunk nagyobb lendületet venni – folytatja Orbán.

Az volt akkor az érzésünk, hogy állandó mindent vagy semmit játszik, de most látjuk, hogy a reálgazdaság nagyobb baj nélkül átvészelte ezt a válságot.

Hogy voltunk erre képesek? Egyfelől hagytuk, hogy az emberek és a vállalkozók keressenek, másfelől a "Nyugatot majmoló" gazdaságpolitika helyett egy egész világot szem előtt tartó politikát vittünk. Így amikor a Nyugat megbotlott, nálunk akkor is volt megoldás: a kínai és a koreai beruházók – mondja a miniszterelnök.

30 évvel a rendszerváltás után a legnagyobb vállalkozók listáján azonban a magyarok még mindig csak a negyedik helyen vannak – ez megbecsülendő, mert annyira mélyről jöttünk, de a legnagyobb cél mégiscsak az első hely lenne.

Orbán: Adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei

Minden elhangzott, aminek el kellett hangoznia – kezdi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint minden gazdaságpolitikához kell valami bázis: "a gazdaságminisztereink jó állapotban vannak, jó számokat mutattak", ugyanakkor a kamarával való együttműködésünk is jól áll.

Kell egy együttműködés, ami Nyugat-Európában inkább a szakszervezeti típusú – ez elgyengülni látszik, ami a nyugati baloldali pártok gyengeségét is mutatja. Ehhez képest mi egy kamarai együttműködést folytatunk – ad magyarázatot.

Na de minek akkor a miniszterelnök? Hogy a józan paraszti megnyilvánulások se tűnjenek el – viccelődik.

Négy ilyen bölcsességet kell érvényesíteni Orbán szerint:

• mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak. Ez sajnos még nincs így, egy megörökölten nagyon magas adósságrátát kell leküzdenie a kormánynak.
• mindig többet kell keresnünk, mint amennyit költünk. A kulcs a kereset Orbán szerint, aki kiemeli: a költségvetési hiány ezt a próbát még nem állja ki.
• jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. A számok azt mutatják, hogy nem csináljunk rosszul.
• mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk – jön elő a profitrepatriálás témája.