A tudósok felfedezték a szén-dioxidot kővé alakító apró föld alatti minyonokat

• Ha a világ negatív karbonlábnyomot szeretne elérni, a szén-dioxid-megkötés valószínűleg szükséges eszköz lesz a zöld jövő eszköztárában.
• Mindazonáltal a megkötött szén-dioxid kristályosodása akár 7-10 évig is eltarthat, ami lehetővé teszi, hogy a megkötött gáz egy része kiszabaduljon.
• A tudósok olyan baktériumokat fedeztek fel, amelyek képesek meglepő mértékben felgyorsítani az ásványosodási folyamatot, így az évekből mindössze néhány nap lesz.

Bár a "nettó nulla" a különböző nemzetközi klímaegyezmények és kormányzati ígéretek célja, az éghajlatváltozás hatásainak valódi visszaszorítása azt jelenti, hogy egy "karbon-negatív" világ felé kell haladnunk - egy olyan világ felé, ahol a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége valójában kevesebb, mint amennyit az emberi tevékenység termel.

Nyilvánvaló, hogy a szén-dioxidot nem lehet csak úgy eltüntetni, ezért a következő legjobb ötlet az, hogy kivonjuk a légkörből. A nem kívánt CO₂ elzárására a karbon megkötése a legmegfelelőbb megoldás, és bár gyakran hangoztatják, hogy ez az éghajlatváltozás csodaszere (minden bizonnyal minden tiszta energiaforrásra szükségünk van, miközben a kibocsátást is komolyan csökkenteni kell), a technológia még távolról sem áll készen arra, hogy felvegye a harcot a globális éghajlati válsággal. Az ötlet azonban a legvalószínűtlenebb helyről is szövetségesre lelhet.

Megkezdődött az éghajlat összeomlása: soha nem volt ilyen meleg nyár

A South Dakota School of Mines and Technology kutatói azt állítják, hogy egy bizonyos Geobacillus baktériumfaj fokozza a CO₂ mineralizációját, ha mélyen a föld alatt tárolják. Ideális geológiai körülmények között a szén-dioxid kikristályosodása 7-10 évig tart. Ez a bizonyos baktérium azonban egy szénsav-anhidráz nevű enzim segítségével mindössze 10 napra gyorsította fel a folyamatot. A kutatók decemberben az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) San Franciscóban megrendezett éves konferenciáján ismertették tanulmányuk eredményeit.

A gáznak a talajba történő egyszerű befecskendezése magával hozza a saját problémáit - például a gáz hajlamos szivárogni.

"Amikor gázként injektálják, a CO₂-nek megvan a lehetősége arra, hogy visszaszivárogjon a légkörbe" - mondta Gokce Ustunisik, a South Dakota Mines professzora egy sajtónyilatkozatban. "Ha például egy geológiai törés következik be, vagy ha a kezdeti szivattyúzást követően felszíni nyomásváltozások jelentkeznek, a tárolt gáz keresni fogja a szökés módját".

A New Scientist cikke szerint a tudósok laboratóriumi tesztek során a hőmérséklet, a nyomás és a sótartalom változtatásával rekonstruálták a föld alatt uralkodó szélsőséges körülményeket. Azt találták, hogy a mikroba egy szénsav-anhidráz nevű vegyületet hozott létre, és ahogy a kőzet feloldódott, csökkentette az egész kőzet és a CO₂-oldat savasságát, így a maradék magnézium és kalcium végül karbonátos ásványokat alkotott.

"A túlélő mikrobák gyorsan szilárd ásványokká alakítanák a szén-dioxidot az olajlelőhely pórusterében, így biztosítva a tartós megkötést" - írják a kutatók a 2023. decemberi AGU összefoglalójukban.

Ki mondta, hogy a nagyon nagy problémákat nem lehet megoldani nagyon kis szereplőkkel? - teszi fel a költői kérdést a Popular Mechanics cikke.

BLIKK DOSSZIÉ

karbonlábnyom