Tetszett a cikk?

Enyém, tiéd, MI-énk? Jogi megfontolások a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetésekkel kapcsolatban. dr. Gaál András, ügyvéd és dr. Budai Mihály Egon, ügyvédjelölt vendégcikke.

Manapság sokat hallani a generatív mesterséges intelligenciáról („generatív MI”), amellyel különböző tartalmakat (például szövegeket, képeket, szoftveres forráskódokat) lehet létrehozni automatizált módon, egyszerű utasítások („prompt-ok”) megadásával. A cégek részéről okkal merülhet fel a kérdés, hogy a jelen ponton érdemes-e befektetni generatív MI-t használó szoftverekbe, viszont erre a kérdésre a jelenlegi jogszabályi környezet nem ad olyan egyértelmű válaszokat, amelyek általános jelleggel, minden esetben iránymutatásul szolgálnak. Emiatt, az egyes befektetések (beszerzések, illetve házon belüli fejlesztések) jogi vonatkozásait esetről esetre kell megvizsgálni.

A következőkben olyan szempontokat mutatunk be, amelyek jogi szempontból kulcsfontosságúak lehetnek egy generatív MI-t alkalmazó szoftverbe történő befektetés előtt.

Milyen adatok alapján tanult az MI?

A generatív MI jogszerű alkalmazásának egyik kulcsfontosságú előfeltétele, hogy annak gépi tanulása során az adatokat jogszerűen használják vagy hasznosítják-e.

Ezek a tartalmak viszonylag gyakran állnak valamilyen szellemi tulajdonjogi oltalom alatt, mivel ha a tartalom egyéni és eredeti jellegű, úgy a szerző – illetve bizonyos esetekben annak jogutódja – legalább szerzői jogi jogosultságokkal rendelkezik, minden további nyilvántartásba vétel nélkül. Természetesen előfordulhat, hogy a tartalom védjegynek is minősül (pl. a használni kívánt kép ábrás védjegy), vagy az más szellemi tulajdonjogi oltalom alatt áll, annak felhasználása szabadalom vagy használati minta hasznosítását eredményezné (erre példa az, ha a generatív MI célja műszaki berendezések tervdokumentációinak generálása, a szoftverfejlesztő cég pedig a generatív MI-t tervdokumentációk felhasználásával fejleszti).

 

Mindenki a nagy áttörést várja a mesterséges intelligenciától, de 2024-ben még nem fogja megváltoztatni az életünket

2023 sztárja lett a mesterséges intelligencia (AI), ki-ki vérmérséklete szerint kezdte el félteni tőle az állását vagy lelkendezett az előretörése miatt. A nagy hype közepette nehéz volt azonban megfelelően értékelni azt, valóban meddig jutott az AI ebben az évben, és mi várható jövőre.

 

Ha a felhasználni kívánt tartalom a fent említett szellemi tulajdonjogi oltalmak valamelyike alatt áll, a felhasználáshoz megfelelő, a jogtulajdonostól származó engedélyre van szükség. A megfelelő engedély hiánya okán nemcsak a tartalom gépi tanulással összefüggésben történő felhasználása lesz jogellenes, hanem az jó eséllyel kihat a generatív MI végfelhasználója által generált tartalom jogi helyzetére is. Például egy generatív MI-vel készített képen megjelenhetnek olyan elemek, amelyek a gépi tanulás során jogellenesen felhasznált képekből származnak, vagy legalábbis rendkívül hasonlóak az ilyen képek elemeihez.

Ha a gépi tanulás során személyes adatokat is felhasználnak, a kapcsolódó adatkezelési tevékenységnek meg kell felelnie az EU Általános Adatvédelmi Rendeletének („GDPR”) és a magyar adatvédelmi jogszabályoknak is. Az adatvédelmi kockázatok csökkentése érdekében a legtöbb esetben érdemes lehet a személyes adatokat anonimizálni a felhasználás előtt – ez azonban nem mentesíti az szoftverfejlesztőt az anonimizálás előtt fennálló adatvédelmi jogi kötelezettségeitől, amennyiben az adatokat eleinte nem anonim formában gyűjti. A generatív MI-vel összefüggő adatkezelés megkezdése előtt kifejezetten indokolt megvizsgálni, hogy szükséges-e adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatása, lévén, hogy új technológia alkalmazásáról van szó. Az ilyen hatásvizsgálat során többek között azt is meg kell vizsgálni, hogy az adatkezelés milyen kockázatokkal járhat az adatkezeléssel érintett természetes személyekre nézve, és hogy ezek a kockázatok mérsékelhetők-e olyan szintre, amely megfelel a szükségesség és arányosság elvének.

A fentieken túl, a gépi tanulás során az adatok felhasználása nem ütközhet egyéb jogszabályba sem, ide értve különösen az üzleti titkokra és know-how-ra vonatkozó szabályokat, és adott esetben (pl. ha a szoftvert a fejlesztő cég eredetileg egy állami szervnek készítette, majd azt követően „újrahasznosítaná”) a minősített adatok felhasználására vonatkozó követelményeket.

A generált tartalom jogi helyzete

A generatív MI által létrehozott tartalmakkal kapcsolatos leggyakoribb kérdés, hogy a tartalom jogosult-e szerzői jogi védelemre, és ha igen, ki a szerző. Lehetséges, hogy maga a generatív MI a szerző? Bár gyakran találkozunk olyan cikkekkel, szalagcímekkel, amelyek alapján ezek a kérdések eldöntöttnek tűnnek, valójában a kérdést csak egy-egy jogrendszer vonatkozásában lehet megválaszolni. Ezért mi ezeket a magyar szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény) alapján járjuk körbe. Ez azt mondja ki, hogy a szerzői jogi védelem akkor illeti meg a művet, ha a mű egy szerző szellemi tevékenysége eredményeként jön létre, és az egyéni, eredeti jellegű.

A legegyszerűbb talán az „egyéni, eredeti jelleg” meglétét megvizsgálni. Maga a törvény nem határozza meg, hogy ez mit jelent, de a joggyakorlatot és a jogirodalmat alapul véve semmi sem zárja ki, hogy egy generatív MI által előállított tartalom rendelkezzen ezzel. Ezt az teszi lehetővé, hogy a gépi tanulás során az MI nemcsak az általa megismert elemeket, hanem azoktól eltérő kimeneteket is képes létrehozni.

A törvény a „szerző” fogalmával kapcsolatban csak annyit rögzít, hogy ő az, „aki a művet megalkotta”. A személyre vonatkoztatható „aki” névmás arra utal, hogy a szerző kizárólag ember lehet. Szerző csak akkor lehetne más – gazdasági társaság, állat vagy éppen a generatív MI –, ha itt az „amely” névmás állna. A szerző fogalmának másik eleme az, hogy „a művet megalkotta”, azaz a mű létrehozatalában aktív szerepe volt. A generatív MI végfelhasználója számára megnyugtató lehet tudni, hogy ez a kapcsolat – álláspontunk szerint – meglehetősen közvetett a szoftverfejlesztő és a tartalom között, azaz a szoftverfejlesztő nagy valószínűséggel nem szerezne semmilyen jogot sem a tartalom fölött. Ezzel szemben az a végfelhasználónak, aki a kimenetet/generált tartalmat a generatív MI használata után saját maga is formálta, a jelenlegi törvényszöveg szerint is bizonyosan szerző az általa tett módosításokkal összefüggésben. Például, ha a végfelhasználó egy generált tájképre épületeket és személyeket rajzolt és azok egyéni és eredeti jellegűek, akkor a végfelhasználó szerzőnek minősülhet az említett épületek és személyek rajzainál. Ha pedig egy programozó ugyan generatív MI-vel generálja a szoftver forráskódjának bizonyos elemeit, de azt egyéni és eredeti módon kiegészíti, illetve átírja, akkor a programozó szerzőnek minősülhet a kiegészítésekkel illetve átírásokkal összefüggésben.

A szerzőség kapcsán bizonytalan azonban még egy szereplő helyzete: azé az emberé, aki a prompt-ot adja. Bár a közreműködése nélkül a kimenet nem jöhetne létre, a prompt adása önmagában valószínűleg nem minősül alkotásnak. Ezt támasztja alá az is, hogy a joggyakorlat és a jogirodalom szerint a „szellemi tevékenység” végső soron a személyiség, az egyén döntési szabadságának kifejeződése. A generatív MI általi tartalom-előállítás azonban nem minősülhet önkifejezésnek, hiszen a tulajdonképpeni "alkotást" a szoftver végzi, emberi ráhatás nélkül.

A törvény visszafogott értelmezése szerint tehát a generatív MI által előállított tartalom akkor élvezhet szerzői jogi oltalmat, ha a tartalomnak egyéni-eredeti jellege van, és a tartalmat a generatív MI után is formálta valaki. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy sem a magyar, sem az uniós jogalkotó egyelőre nem vezetett be a generatív MI által létrehozott tartalmakra vonatkozó speciális szabályokat, tudomásunk szerint nem is tervez ilyesmit, és az EU-n belül olyan bírósági ítéletről sem tudunk, amely ezek szerzőségét vizsgálta volna. (Megjegyezzük, hogy az EU-n kívül született már olyan ítélet, amely megerősíti az általunk tett megállapításokat: az Egyesült Államokban a Thaler v. Register of Copyrights ügyben egy szövetségi kerületi bíróság kimondta, hogy az MI által generált, "emberi vezető kéz nélkül elkészített" művek nem élvezhetnek szerzői jogi védelmet.) Ennélfogva, a felhasználási szerződésben érdemes lehet külön is rögzíteni, hogy kizárólag a végfelhasználónak vannak közvetlen jogai a generált tartalommal kapcsolatban, és egy nagyobb értékű, illetve üzleti szempontból kritikus szellemi tulajdonnal kapcsolatban érdemes továbbra is döntően az emberi alkotói tevékenységre hagyatkozni, legalább a tartalom leglényegesebb elemeit illetően.

Mire vállal kötelezettségeket a szoftvert szolgáltató cég?

A fentiekben bemutattuk, mennyire fontos, hogy a generatív MI-t milyen adatok felhasználásával fejlesztették. Emiatt, jogi szempontból kritikus az is, hogy a szoftvert szolgáltató cég szavatolja, hogy

  • a szoftver használatával a beszerző cég nem sérti harmadik személyek jogait, így, pl. szerzői jogait, üzleti titokhoz fűződő jogait, vagy éppen a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogát, továbbá
  • megfelelő jogosultságokkal illetve engedélyekkel rendelkezik ahhoz, hogy engedélyt adjon arra, hogy a beszerző cég a szoftver által generált tartalmat jogszerűen használja, a beszerzés során letárgyalt célokból.

Természetesen az is kiemelten fontos, hogy a generatív MI-t alkalmazó szoftver felhasználására vonatkozó szerződés megfelelően tükrözze a beszerzés során letárgyalt feltételeket, és megfelelően széles körű engedélyt biztosítson a beszerző cégnek a szoftver által generált tartalmak felhasználására. A szoftverekkel kapcsolatos szerződésekben gyakori, hogy a szoftvert kínáló cég korlátozza a kártérítési felelősségét az esetlegesen felmerülő jogi igényekkel összefüggésben. Mindazonáltal, a túlzott mértékű felelősségkorlátozás kerülendő, hiszen a bizonytalan jogi környezet miatt a kockázatkezelés kulcsfontosságú.

Házon belüli fejlesztések esetében fontos figyelembe venni, hogy jogi szempontból eltérő megítélés alá esik az a helyzet, amikor a szoftver elkészítésében egy munkaviszonyban foglalkoztatott munkatárs vesz részt, és az, amikor a munkatárs megbízási szerződés alapján (pl. egyéni vállalkozóként, vagy egyszemélyes kft. útján) működik közre. A jövőbeli vitás helyzetek elkerülése érdekében érdemes azt is előre lefektetni, hogy az adott munkatársat milyen díjazás illeti meg a szoftver elkészítésével és használatával/használatba adásával összefüggésben, vagy esetleg nem illeti meg további díjazás.

A fentieken túl kiemelendő, hogy az EU-ban kidolgozás alatt áll egy rendelet, amely új szabályokat fog megállapítani a mesterséges intelligencia használatával összefüggésben, és az EU valamennyi tagállamában közvetlenül alkalmazandó lesz. Habár az új jogszabály – a jelenleg elérhető tervezet szövege alapján – nem fog kiterjedni a generatív MI által generált tartalom szellemi tulajdonjogi kérdéseire, elfogadást követően kihatással lehet a szoftverbeszerzés egyéb jogi kérdéseire.