A kormányt mostantól nem érdekli az infláció, „az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát”, az egyetlen cél most már a 4 százalékos gazdasági növekedés – kommentálta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a januári 3,8 százalékos inflációs adatot.

Az infláció zuhanását a miniszter azonban nem azzal magyarázta, hogy az embereknek teljesen elfogyott a pénze, és nagyon durván bezuhant a boltok forgalma – tavaly például 7,9 százalékos volt az éves mínusz –, és nem is azzal, hogy olyan szintre jutott a megélhetési válság, hogy a háztartások a hideg ellenére is keveset fűtöttek, hanem szerinte ez főként olyan célzott kormányzati intézkedések eredménye, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.

A jegybanki három, plusz mínusz egy százalékos inflációs sávot ezzel ugyan sikerült teljesíteni, ehhez azonban szükség volt az is, hogy némiképp „kreatívan” számoljanak: a tavaly januári nagyon drága benzinhez hasonlították az üzemanyagárakat, és a KSH módszertanával az is kijött, hogy egy év alatt 25 százalékos a gázárcsökkenés, még ha ezt nem is tapasztaljuk.

Ezek után Nagy Márton nagyjából egyedül van azzal a véleményével, hogy az infláció immár ne lenne probléma, főként, hogy az elemzői várakozások szerint az év második felében újra felgyorsul.

A KSH szerint negyedével olcsóbb a gáz, mint egy éve, így 3,8 százalékra csökkent az infláció

Két év és tíz hónap után először tért vissza az infláció abba a sávba, ahol lennie kell. Ehhez persze szükség volt nem csak arra, hogy a tavaly januári nagyon drága benzinhez hasonlítsuk az üzemanyagárakat, hanem arra is, hogy a KSH módszertanával kijöjjön egy év alatt 25 százalékos gázárcsökkenés.

Nem hiába okoz azonban akkora fejtörést a gazdasági növekedés felpörgetése a kormány számára. 2023-ban 5,5 százalékkal volt kisebb az ipari termelés volumene, mint 2022-ben, míg 2023 decemberében pedig 13,7, a munkanaphatástól megtisztítva 8,7 százalékkal zuhant be az érték az egy évvel korábbi havi adathoz képest. Ha pedig elmarad a várttól a gazdasági növekedés, úgy a költségvetés számai sem lesznek tarthatók.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján nem is csoda, hogy már januárban megnyekkent az idei költségvetés. Bár a büdzsé többlettel zárt januárban, ám csak az uniós utalásoknak köszönhetően, ráadásul a többletnek jóval nagyobbnak kellene lennie, ha minden rendben volna. Ha nem lett volna az első hónapban a 226 milliárd forint uniós támogatás, úgy jelentős hiánnyal kezdte volna az évet a kormány.

Fazekas István

Holott januárban folyik be büdzsébe decemberi, karácsonyi forgalom áfatöbblete, és a decemberben kifizetett jutalmak és a rendes bérek után dukáló szja is. A januárnak ezek miatt erős többlettel kellett volna zárnia.

Azért, hogy valamennyire mégis pályán maradjon a büdzsé az év folyamán, a kabinet nem kívánja tartani az idei költségvetési törvényben lefektetett 2,9 GDP-százalékos hiánycélt.

Emellett kiderült az is, hogy a központi tartalékból már most kivettek 51 milliárd forintot. A költségvetési átcsoportosítások rezsivédelemre, gazdaságfejlesztésre, sportra és az egyházak támogatására mennek.

A héten rendes mélyrepülésbe kezdett a forint árfolyama: szerdán egészen 389-ig gyengült az euróval szemben, míg a dollárral szemben 360,9-ig ment az árfolyam. A visszaesés hátterében feltehetőleg az áll, hogy uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A pénteki inflációs adat érkezése után aztán elkezdett visszakorrigálni az árfolyam.

Legutóbb hasonló mértékű esést akkor láttunk, amikor az Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, szerinte ideje lenne megpiszkálni a változó kamatozású hiteleket, az egyik nagy hitelminősítő pedig kemény bírálattal reagált.

Bár a kormány továbbra is fennhangon hirdeti a zemberek érdekeinek védelmét, úgy tűnik vastagon benne van abban, hogy nem a vendégmunkást rúgják ki a magyar helyett. Ennek oka, hogy a jelenlegi szabályozás miatt a vendégmunkásokat nem lehet olyan egyszerűen leépíteni, mint a magyar munkavállalókat:Ráadásul, ahogy a hazai munkaerőben nő a vendégmunkások aránya, borítékolhatóan egyre több lesz az olyan eset, amikor állami támogatással létrehozott állásokat vendégmunkások töltenek be. Ennek nem pusztán statisztikai oka van, a kormány előszeretettel támogatja ipari, feldolgozóipari vállalatok beruházásait – és éppen ezekben a szektorokban van a legnagyobb szükség a vendégmunkások foglalkoztatására.

Képünk illusztráció.

AFP / NurPhoto / CFOTO

Ezek után igencsak álságosnak tűnik, hogy az NGM azt állítja, büntetni fogják, ha külföldi helyett magyar állampolgárt rúg ki egy cég.

A minisztérium szigorú szabályozást ígér, és adva, hogy a kormány – miközben igyekszik biztosítani, hogy rendelkezésre álljon az országban a szükséges munkaerő – próbálja fenntartani idegenellenes ideológiáját és retorikáját, biztosan lesz is valamilyen szabályozás. A kérdés, hogy milyen. És kérdés az is, hogy csak azért, mert egy dolgozó magyar, miért lenne biztos, hogy maradnia kell.

De nemcsak a magyar munkavállalókat, hanem a magyar Postát is sajátos módon védi a kormányunk. Március végétől minden webshop köteles a Magyar Postát is felajánlani az áruja kiszállítására. Bár ezzel helyzetbe hozná a csomagszállítási piacon, de a versenypiacot torzító paragrafus nem egyértelmű, a kormány pedig hallgat.

A legszigorúbb olvasat szerint viszont minden magyarországi webshopnak le kell szerződnie a Postával, és a vásárlások során a csomagküldési szolgáltatások akár teljes palettáját fel kell kínálnia a házhoz szállítástól az automatás átvételig.

Helyzetbe hozza a Postát a kormány a csomagszállítási piacon, de nem érthető, mire is kötelezte a webshopokat

Március végétől minden webshop köteles a Magyar Postát is felajánlani az áruja kiszállítására. A versenypiacot torzító paragrafus nem egyértelmű, a kormány hallgat.

Aki Magyarországon él, tudja, hogy a foci az egyik legfontosabb közügy. Ők valószínűleg tisztában vannak azzal is, hogy az Újpest az NB I utolsó olyan klubja volt, amely egyetlen szállal sem kötődött a NER-hez. Most ennek is vége szakadt. A nagy kérdés, hogy mennyire hozhat komoly változást, hogy megjelenik egy gazdag cég, a Mol a háttérben, miután megvette a klub többségi tulajdonjogát a belga Duchatelet családtól. A tranzakció várhatóan április végén zárul.

Noha az Újpest szurkolói szívesen szólnak be másoknak azzal, hogy az övék az NB I-ben az utolsó nem NER-közeli csapat, ehhez képest Roderick Duchatelet a szurkolók egy jelentős részénél régóta közgyűlölet tárgya, akinek a távozását már évek óta követelik. Ez most meg is történik.

Szomorú változásra lehettünk figyelmesek Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexét böngészve. Hazánknál immár jobb helyzetben van Románia és Bulgária is, és megjelent számunkra összehasonlítási alapnak Szerbia és Ukrajna.

Bulgária az elmúlt években a totális politikai káoszával került be a hírekbe – 2021 óta öt parlamenti választás volt, az ügyvezető kormányfőket is beleszámítva három év alatt most az ötödik miniszterelnöküknél tartanak. Erre is szükség volt azonban ahhoz, hogy változás induljon be a korrupció elleni harcban.

A káosz rémesen hangzik elsőre, de az, hogy már nincs meg a vezetők elmozdíthatatlanságának mítosza, segíti a korrupció elleni fellépést, egyszerűen mert

senki nem mer annyit lopni, ha tudja, hogy nem maradhat örökké hatalomban.

Asszonyi Eszter

Igazából Romániában és Bulgáriában is rémes a helyzet, egyik országról sem túlzás azt írni, hogy fuldoklik a korrupcióban. Az oligarchák hatalma nagy, a politikai és az üzleti elit csúnyán összefonódik, és amikor szabályokat hoznak a korrupció ellen, akkor azokat csak döcögősen tudják betartatni – de már a próbálkozás is jelent legalább annyit, hogy elénk kerültek a listán.

Ha pedig Ukrajna a jövőben is számítani akar a Nyugat támogatására, akkor a korrupció elleni harc miatt reformokat kell végrehajtania. Kijevnek mindeközben számolnia kell azokkal az erőkkel, akik mindezt szabotálni akarják majd – közéjük tartoznak a hatalmukat féltő oligarchák is. Nem lesz könnyű menet, mivel a reformok előbb-utóbb az ukrán titkosszolgálatot is elérik. Ezzel együtt is izgulhatunk, hogy mikor hagynak le az ukránok is a listán.