Balogh Csaba
Balogh Csaba
Tetszett a cikk?

Húsz éve, 2004. február 4. óta működik a Facebook. Mára hárommilliárd ember használja annak ellenére, hogy a legtöbben tisztában vannak a problémáival. A közösségi háló akkorára nőtt, hogy tagjai, ha akarnak sem tudnak szabadulni tőle.

Mi, magyarok már csak tudjuk: egy közösségi oldalon rég nem látott ismerősök találnak egymásra, régi osztálytársak veszik fel a fonalat és elevenítik fel az élményeket, az aktuális baráti körrel pedig minden korábbinál egyszerűbbé válik a kapcsolattartás.

Onnan tudjuk, hogy 2002. április 14-én elindult az iWiW. Ami még valóban az emberekről és kapcsolatokról szólt. Nem pedig a pénzről. Abban az évben járunk, amikor a magyarok már közösségi oldalt használtak, Mark Zuckerberg pedig éppen csak beiratkozott a Harvardra. Pszichológiát és számítástudományt hallgatott – és ha egy kvízműsorban kellene megtippelni a közösségi oldal alapítójának tanulmányait, akkor éppen ezt a tudománykombinációt választanák legtöbben, akik végiggondolják, mi lett mára a Facebookból.

A magyar Facebook

A 2002. április 14-én indult iWiW-et 12 év után zárták be, 2014. július 1-jén, éjfél után pár perccel búcsúztak el az üzemeltetők. A világon elsők között létrehozott közösségi szájt 2005 és 2010 között Magyarország leglátogatottabb oldala volt, sőt 2011-ben még a világ 10 legnépszerűbb közösségi oldala közé tartozott. Az oldalt csúcsidőszakban naponta 1,5 millióan keresték fel. Az iWiW szárnyalása éppen a Facebook előretörésével kezdett alábbhagyni, a két oldal látogatottsági görbéje 2010 végén ért össze. Az iWiW legutolsó új felhasználója Vágási Feri volt.

Korábban elképzelhetetlen volt, legfeljebb science fiction művekben álmodoztak róla vagy rettegtek tőle, hogy hárommilliárd ember használjon egy globális rendszert. Márpedig most itt tart a dolog, ennyi a Facebook havonta aktív felhasználóinak száma, közülük több mint kétmilliárdan minden egyes nap belépnek, és görgetnek, kattintanak, lájkolnak, üzennek, tartalmakat és reklámokat néznek.

Statista

Ezzel párhuzamosan az is valósággá vált, amitől az aggodalmasabb sci-fik óva intettek: a Facebook egyre kevésbé az emberekről, egyre inkább csak a pénzről szól. Jól példázza ezt a Zuckerberg-birodalomhoz kötődő vállalatokat összefogó Meta héten tett bejelentése, amely szerint többé nem kommunikálják majd a Facebook-felhasználók számának alakulását, hanem csak a hirdetések szempontjából közvetlenül releváns adatokat hozzák nyilvánosságra: mennyien nézik a reklámokat, mennyibe kerülnek, mennyit hoznak. Ily módon maga a Meta is elismerte:

nincs itt semmi életjobbító misszió, ez kőkemény üzlet.

És egyébként annak nem is rossz: a héten történetének első osztalékfizetését bejelentő Meta piaci kapitalizációja már 1,2 billió dollár fölött van. A vállalat részvényeinek értéke a tavalyi eredmény bejelentését követően az elmúlt néhány napban 20 százalékkal nőtt.

képernyőkép / hvg.hu

Ezzel még véletlenül sem az a baj, hogy valaki valamivel pénzt akar keresni. Keressen csak. A gondra az elmúlt két évtizedben, de főleg az utóbbi években megszületett számtalan kutatás világít rá, melyekben oknyomozó újságírói módszertannal és/vagy tudományos igényességgel vizsgálták, mi mindent áldoz be a Facebook azért, hogy még egy dollárral több pénzt tudjon csinálni. És hát tulajdonképpen mindent.

Mark Zuckerberg. Alapító atya
AFP / NurPhoto / Jaap Arriens

Szokatlanul átfogó és mélységében is ritka betekintést engedett a problémákba a The Wall Street Journal 2021 őszén közölt cikksorozata. A The Facebook Files című tényfeltáró sorozat anyagaiban az amerikai üzleti napilap pontról pontra bemutatta: egyes Facebook-funkciók lélekromboló, toxikus hatásaival pontosan tisztában voltak az oldal vezetői, ám az üzletmenet érdekében nemcsak nem változtattak semmin, hanem még el is titkolták a nyilvánosság elől a problémákra rávilágító kutatások eredményeit.

A bizonyítékokkal együtt tálalt vádak között szerepelt például egy 2018-as fejlesztés, amelynek köszönhetően a platform dühösebb és toxikusabb környezet lett. A családi és baráti kapcsolatok erősítésére bevezetett algoritmusmódosítás miatt a felhasználókhoz nagy mennyiségű álhír és uszító tartalom jutott el. Érdemes felidézni, mi történt, miután a Facebooknak elege lett az európai és amerikai szabályozók folyamatos „vegzálásaiból”: ahelyett, hogy tisztábbá tették volna a platformon zajló politikai-társadalmi közbeszédet, egyszerűen úgy döntöttek, hogy ne érdekelje már annyira az embereket a politika.

Ha kevesebb a közéleti és politikai megosztás, akkor nekik kevesebbet is kell bajlódni azzal, hogy normális mederben tartsák a posztokat, azok terjedését és hozzászólásait. Így, amikor éppen úgy kívánja az üzlet, egyszerűen csökkentik például a politikai-közéleti témákról is hírt adó újságok elérését. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy például mi magunk is hiába írunk és osztunk meg Facebook-oldalunkon ugyanannyi cikket, mint egy éve, ön jóval kevesebbel fog találkozni. Így kevesebb a problémázás. Zavartalanabb az üzlet.

„Mégis, mi a fenét gondolt?" - beidézte a Kongresszus a nagy techcégek vezetőit, kemény kérdéseket kapott Mark Zuckerberg

Mark Zuckerberg mellett az összes nagy közösségi platform vezérigazgatójának meg kellett jelennie az amerikai Kongresszus előtt, hogy számot adjanak arról, miként védik meg a gyerekeket az online térben.

Így aztán csökkentik annak esélyét is, hogy a Facebook civil és állami támadások célpontjává váljon, mondván üzleti érdekei mentén aktívan, vagy éppen teszetoszaságával passzívan hozzájárult egy-egy választás eredményeinek moralitást nélkülöző befolyásolásához.

Az is kiderült, hogy – az XCheck program keretében – a vállalat több millió VIP-felhasználót tart számon, akiket mentesít az átlagfelhasználókra érvényes szabályok jelentős része alól. A kiváltságosok pedig többször visszaélnek a helyzetükkel, és ezt a vállalat nem szankcionálja. (A programmal kapcsolatban tavaly tavasszal több változást is bejelentett a cég.)

A The Wall Street Journal tényfeltáró sorozata a járványkezelési módszerét is felrója a cégnek: a Facebook hanyagsága nagyban hozzájárult az amerikaiak alacsony oltásfelvételi hajlandóságához és a vakcinaellenességhez.

Arra is van válasz, hogy ha a Facebook-birodalom felhasználói dühösebben, feszültebben, egyszerűen rosszabbul érzik magukat a bőrükben az ott látott tartalmak miatt, akkor mégis miért lépnek be nap mint nap.

Ezek a felületek jelentik a fiatalok számára a természetes létközeget, melynek elhagyása már-már olyan lenne, mintha egy idősebb ember nem menne le az utcára vagy ülne le sörözni a barátaival – magyarázta a Facebook-akták kapcsán született cikkünkben a szakpszichológus.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt két évtizedben nemcsak a Facebook lett idősebb, hanem vele együtt felhasználói is. Akik tíz, netán húsz éve elkezdték használni a közösségi oldal egyre csak bővülő szolgáltatásait, azoknak tíz, netán húsz éve jelenti az említett természetes létközeget a Facebook (és társai).

És ha igazságosak vagyunk, akkor ez a közeg alapjában véve nem feltétlenül rossz. Ott vannak az oldalon a magánéleti és szakmai örömök is. Az ismerősök által elénk tárt érdekes cikkek. A csoportokban kapcsolatot tartó iskolai, munkahelyi, hobbista vagy éppen vallási közösségek. A kutyás-cicás videók. A váratlanul érkező, jóleső üzenetek. A bárki által bármikor, bárhonnan folytatható chatelések, telefonálások, videós hívások.

Szóval: boldog 20. születésnapot!

A Facebook nélkül ma nem csak kicsit jobb, de kicsit rosszabb is lenne a világ.