Zelenszkij stratégiai mosolya és Trump árnya közé szorultak a milliárdosok Davosban
Az ukrán elnök előbb drámai beszéddel, majd tőle szokatlan mosolyoffenzívával igyekezett elnyerni országának a gazdagok támogatását a Világgazdasági Fórumon, az első jelek szerint sikerrel. A közönség hangulatára viszont rányomja a bélyegét Donald Trump győzelme az iowai előválasztáson. Ha az exelnök visszatér, azt Európa üzleti világa valószínűleg nem fogja megköszönni, de egy második Trump-kormány Ukrajna támogatására nézve ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent.
Davosba utazott Volodimir Zelenszkij, Donald Trump pedig óriási fölénnyel megnyerte a republikánus előválasztást Iowa államban. A két fejleménynek semmi köze egymáshoz, végső soron mégis szorosan összefonódnak, mert a folytatásukon múlhat az orosz-ukrán háború végkimenetele.
Az ukrán elnök a Svájcban töltött 24 órája alatt az egyre fásultabb világ gazdasági és politikai döntéshozóit igyekezett ismét felrázni a Világgazdasági Fórumon, hogy országának további támogatást szedjen össze a honvédő háború folytatásához, míg Trump egyre biztosabb, hogy Joe Biden kihívójaként lép elő a novemberi amerikai elnökválasztáson, ahol, ha győzelmet arat, valószínűleg leállítja Kijev támogatását. Ezzel nagyjából el is dőlne, hogy a háborút Vlagyimir Putyin nyeri meg.
A háború jó biznisz is
Nincs könnyű helyzetben Zelenszkij, a világ nemhogy az ukrajnai háborúra, de most már lassan a gázaira is ráun, ha pedig tovább dagad a húszik vörös-tengeri zavargása, az újabb konfliktus még jobban ki fogja koptatni a köztudatból a régit. Eközben az ukrajnai vérontás nem csillapodik, és a konfliktus tétjei sem sorvadtak régióssá.
A háború kimenetele ugyanúgy közvetlenül fogja érinteni a teljes nyugati szövetséget, akkor is, ha az újabb támadásokról és áldozatokról érkező híradásokra sokan már csak fásultan a vállukat vonogatják – vagy épp belpolitikai csatározások eszközévé fokozzák le a háborús segélyek sorsát. Utóbbi miatt lóg a levegőben a mintegy 61 milliárd dollárnyi amerikai segély, melyet republikánusok sokallnak, és az 50 milliárd eurós csomag is, mely folyósításával az Európai Unió vezetői közül egyedül Orbán Viktor nem értett egyet.
Zelenszkij éppen ezért a davosi csúcson előadott keddi beszédében nem is csak a jelenlévők biztonságérzetére, és – vélt vagy valós – lelkiismeretére akart hatni, hanem felvillantotta az Ukrajna támogatásában rejlő üzleti lehetőségeket is. Egyrészt azt mondta a közönségben figyelő pénzembereknek, hogy minden Ukrajnát segítő befektetés rövidít a háborún, másrészt azt, hogy ha a beérkező támogatásokkal sikerül legyőzniük Putyint, és tartós lesz a béke, akkor jön az óriási pénzekkel kecsegtető projekt, Ukrajna újjáépítése, melynek „mindenki részese lehet".
Egy új Zelenszkij
Helyszíni tudósítások szerint ez egy másmilyen Zelenszkij volt, mint amilyet a háború kitörésével az egész világ megismert. Az ukrán vezető 2022. februárja óta gyakorlatilag minden egyes megszólalásában drámai és sürgető hangon beszélt – teljesen érthető módon. És bár a keddi színpadi beszéde sem szűkölködött az erős mondatokban – Putyint például egy ragadozónak nevezte, akinek nem elég a mirelit, utalva ezzel arra, hogy honvédő háborújának nem lehet megoldása egy befagyasztott konfliktus, hiszen épp most láthatjuk, hogy a Krím befagyasztása sem volt az – de eközben néhány viccet is megengedett magának. Zárt ajtók mögött pedig még lelazultabb, pozitívabb és mosolygósabb volt.
Az egyik ilyen zárt ajtós jelenésén a világ legnagyobb pénzembereit győzködte tovább arról, hogy micsoda befektetési lehetőségeket kínál egy újjáépítésre váró Ukrajna. Felvillantotta azt is, hogy az invázió első évének 28,8 százalékos GDP-zuhanása után a várakozásokat meghaladó, nagyjából 5 százalékos gazdasági növekedés néz ki Ukrajnának 2023-ra, idén pedig 4,6 százalékos továbberősödésre számítanak.
A nagyjából százfős meetingen mások mellett részt vettek a legnagyobb amerikai hitelező, a JPMorgan Chase vezetői, de ott volt még a BlackRock, a Bridgewater Associates, a Carlyle Csoport, a Blackstone, a Dell és az ArcelorMittal menedzsmentje is. A Bloomberg tudósítása szerint hatott rájuk Zelenszkij szövege. A JPMorgan vezető vagyonkezelője, Mary Erdoes szerint Zelenszkij nagyon nyíltan beszélt a háború nehézségeiről, de bátorító is volt, amit mondott: „pozitív növekedési számokról beszélt, és nagyjából 6 százalékos inflációról, ami nagyszerű jel."
A BlackRock alelnöke, Philipp Hildebrand azt mondta, továbbra is pro-bono alapon fognak fellépni a kormány érdekében, a Velux Csoport vezérigazgatója, Lars Petersson pedig Zelenszkij előadásmódját méltatta. Azt mondta, bár nagyon-nagyon nehéz helyzetben van, az ukrán elnök „mindig hozott egy kis extra energiát, elsütött pár viccet vagy mondott valami különlegeset, amivel megfogta a közönséget."
A Világgazdasági Fórummal egyidőben Kijev berendezett Davosban egy „Ukrán Házat," ahol szintén beszédeket, panelbeszélgetéseket tartanak, szintén magasrangú politikai és gazdasági döntéshozók, de itt természetesen kizárólag Ukrajna segítése a téma. Zelenszkij itt kávézott egyet kedden Andrzej Dudával.
Bár Lengyelország a kezdetektől fogva ott volt Ukrajna leghangosabb támogatói között, a két ország viszonya tavaly ősszel megromlott. Egyrészt az ukrán gabonadömping miatt, ami a határra hajtotta a tiltakozó lengyel kamionosokat, másrészt azért, mert Zelenszkij túlságosan sürgető és vádló hangnemű beszédet adott elő a New York-i ENSZ-csúcson tavaly ősszel. A lengyel köztársasági elnök akkor konkrétan azt mondta, az ukrán elnök olyan, mint egy fuldokló ember, aki magával rántja a mélybe a segítségére sietőket. Az Ukrán Házban kedden aztán Zelenszkij és Duda megölelték egymást. Ez ugyan láthatóan feszengő gesztus volt, de jelezte, hogy mindketten szeretnék elsimítani a nézeteltéréseket.
Zelenszkij a tavaly júliusi NATO-csúcson is megütközést keltett vádaskodó beszédével. Akkor az USA és Nagy-Britannia is közölte vele, hogy mutathatna inkább némi hálát az addigi segítségért. Egy ukrán tisztviselő azt mondta a Bloombergnek, a fenti tapasztalatok miatt hangolták át kissé az elnök imidzsét Davosra. Azt mondta, rengeteg időt töltöttek a kalibrálással, ezúttal el akarták kerülni az „ellentmondásos" reakciókat.
Közelít Trump
Kontraszt így is van Davosban elég. Zelenszkij újsütetű, százkarátos mosolyának ragyogásával Donald Trump hosszú árnya viaskodik. Az ukrán elnök közönségének figyelmét kedden minden bizonnyal megosztotta, hogy az amerikai exelnök néhány órával korábban óriási fölénnyel megnyerte a republikánus előválasztást Iowa államban. Még semmi sem biztos, de az eddigi fejlemények erősen arra mutatnak, hogy Trumpból lesz Joe Biden kihívója a novemberi választáson. Trump támogatottságát az ellene folyó perek sem képesek megtorpedózni, miközben Biden népszerűsége ingatag - jelen állás szerint nem kizárt, hogy az ingatlanmágnás visszatér a Fehér Házba.
Az pedig elég pontosan megjósolható, mihez kezd Trump, ha ismét elnyeri az elnöki széket. A Politico riportja szerint Davosban általános a vélekedés, hogy egy második Trump-kabinet még az elsőnél is antiglobalistább lenne. Afelől sincsenek kétségek, hogy ezzel Európa és az USA újra távolabb sodródna egymástól. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke például egy korábbi interjúban egyenesen „nyilvánvaló fenyegetésnek" írta le Trump lehetséges visszatérését, mert a korábbi négy év tapasztalatai alapján Trump alatt az amerikai érdekek nem találkoznak az európaiakkal.
A másik oldal sem árul zsákbamacskát. A volt republikánus elnök egy korábbi, neve elhallgatását kérő tanácsadója azt mondta a Politicónak, a davosi közeg jól sejti, egy második Trump-ciklus aláásná a munkájukat, J.D. Vance ohiói republikánus képviselő pedig arról beszélt a lapnak, hogy a globális elit „jól teszi, ha fél Trumptól," mert a volt elnök elutasítja az ideológiájukat, meg azt, ahogy abból hasznot húznak.
De Zelenszkijre nézve sokkal nagyobb fenyegetés, hogy Trump minden bizonnyal drámaian lecsökkentené vagy akár teljesen meg is szüntethetné az Ukrajnának juttatott amerikai segélyeket. A volt elnök már az első, 2022-es csomagot is kritizálta, arra pedig valószínűleg mindenki emlékszik, hivatali ideje alatt mennyire elnéző, már-már baráti kapcsolatot ápolt Vlagyimir Putyinnal. Trump korábban arról is beszélt, hogy „24 óra alatt" véget tudna vetni az orosz-ukrán háborúnak. Nyilván nem tudna, de sejthető, hogy Moszkva érdekei felől közelítene a béketárgyalásokhoz.
Nemcsak Ukrajnának, de egész Európának fenyegetést jelentene egy visszatérő Trump, nem is pusztán kereskedelmi, de katonai értelemben is. Thierry Breton francia uniós biztos emlékei szerint Trump legutóbbi, 2020-as davosi jelenésekor zárt ajtók mögött arról beszélt, hogy ha Európát támadás érné, ő nem segítene, amúgy meg a NATO halott, és ki fogja belőle léptetni az USA-t.
Továbbra sem reális a béke
Az ukrán küldöttség még a Világgazdasági Fórum nyitánya előtt összerántott egy másik, szintén nagy találkozót Davosban, de akkor nem befektetők felhajtása volt a cél. A résztvevők is a politika és nem a cégvilág éléről érkeztek, itt ugyanis Ukrajna 83 állam képviselői előtt promotálta saját, még 2022 végén bemutatott a béketervét. Ez az, melyet Moszkva azonnal lesöpört az asztalról, mivel Zelenszkij ragaszkodik az orosz csapatok teljes körű kivonásához és minden megszállt ukrán terület visszaadásához, a Krímet is beleértve.
A meghívottak között ott volt India, Brazília és Szaúd-Arábia is: mind Moszkva szövetségesei. A Putyinnal baráti Kínát is meghívták, de onnan végül nem érkezett képviselő. Oroszországot meg se hívták. Ez nem tartotta vissza az orosz külügyminisztériumot attól, hogy a megbeszélést utólagos kommentárjában „értelmetlennek és ártónak" bélyegezze, mely szerintük csak elmélyítette a résztvevők közt feszülő ellentéteket, és nem nyert új támogatókat az ukrán béketervnek.
Azt is újra kinyilvánították, hogy Oroszország nélkül semmiféle béketárgyalás nem vezethet eredményre, és ebben nyilván igazuk is van. Putyin ugyan állítólag a színfalak mögött egy ideje már jelzi közeledési szándékát amerikai tisztviselők felé, de ezt több elemző kettős beszédnek, illetve a szokásos orosz zavaró műveletnek tekinti.
Általános vélekedés, hogy az orosz elnök megvárja az amerikai választás eredményét, mielőtt bármilyen lépést tenne az esetleges béketárgyalások felé. És várhatóan akkor is csak az USA-val lenne hajlandó leülni. Kérdéses, hogy egy Putyin-Trump béketárgyalásba mekkora beleszólása lehetne Ukrajnának és Európa fennmaradó részének. A svájci kormány mindenesetre Zelenszkij kérésére most megígérte, hogy leszervez egy globális békecsúcsot az alpesi országba.
