szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Lassan lejár a mandátuma az Európai Bizottság élén, de nem távozna.

„Tartanám a jelenlegi fő irányt: a Zöld megállapodás, a digitális áttérés, rugalmas alkalmazkodás a gyorsan változó világhoz” – válaszolta Ursula von der Leyen arra a kérdésre, hogy mihez kezdene, ha másodszor is megkapná a bizalmat, és folytathatná, mint az Európai Bizottság elnöke. Hivatalosan nem jelezte még az első nő és az első német a bizottság élén, hogy szívesen folytatná, de a Politico összejövetelén érzékeltette, hogy nem lenne ellenére a folytatás.

Az elnök realista: „A világ diktálja nekünk jórészt a napi feladatokat. Ezt kell beillesztenünk a mi politikai életünkbe is.”

Ursula von der Leyen hosszas viták után vált az Európai Bizottság vezetőjévé – Angela Merkel akkori német kancellár aktív támogatásával 2019-ben. A német kormányban hadügyminiszter volt, és ott megszerezte azt a határozottságot, amellyel azután a válságokat kezelte a bizottság élén. A Covid-járvány idején vagy Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően a Von der Leyen határozottan lépett néha anélkül, hogy minden tagállam vezetőjével egyeztetett volna, és olykor még a biztosokat sem tájékoztatta előre.

Négy tagállam szerint a bizottság túllépi hatáskörét

Az európai hadiipar négy meghatározó állama: Franciaország, Németország, Olaszország és Svédország közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz mondván az korlátozni kívánja a tagállamok jogát az önálló fejlesztéshez. „A bizottság javaslatainak a közös európai hadiipar fejlesztésére megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie” – áll abban a dokumentumban, melyet a Politico megszerzett.

A bizottság olyan európai hadiipart akar, amely versenyképes lehet az Egyesült Államokkal is, de a tagállamok a saját érdekeiket követik.