szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jelentősen drágulnak az üzemanyagok, változik a kerti háztartási kutak szabályozása, újabb szakaszokon lesznek fizetősek az autópályák, változnak a családtámogatások, de a megújulók helyzete is módosul. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Kezdjük rögtön talán a legrosszabb hírrel: az uniós szabályok miatt a kormánynak emelnie kell az üzemanyagokra rakódó adón. A NAV oldalán közzétett adatok szerint januártól 41,4 forinttal drágul januártól a benzin és a gázolaj adója is. Egész pontosan ebből a jövedéki adó emelése „csak” 32,6 forint literenként, azonban a 27 százalékos általános fogalmi adót a jövedéki adóval együtt számított árra teszik rá, így jön ki együtt a több, mint 41 forintos drágulás. Az utolsó pillanatban, december végén a Mol végül közölte, bár januárban fog drágítani, de két lépésben: az első emelésre január elsején, a másodikra pedig nagyjából január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal.

Itt érdemes megjegyezni, hogy bár a kormány végig az EU-ra mutogat az ügyben, ám nem kellett volna egyből ekkorát emelni, megtehette volna, hogy fokozatosan emeli az üzemanyagokra rakódó adóterhet. Az adóemelésre azért volt szükség, mert gyengébb a forint, mint évekkel ezelőtt volt. Az EU szabályai szerint a benzinnél literenként 35,9 cent, a gázolajnál 33 cent a jövedéki adó minimális szintje, és ahogy gyengült a forint, eurócentbe átszámolva lementünk ez alá. Most egy olyan adót határozott meg a kormány, amely 420 forintos euróárfolyamnál is megfelelne az uniós szabálynak.

Reviczky Zsolt
Az üzemanyagok drágulása pedig vélhetően kihat a mindennapi életünkre, azoknak is, akik nem használnak autót, hiszen ezáltal nő a fuvarozás költsége is, ami pedig vélhetően beépül majd a bolti árakba.

Persze nem ez lesz az egyetlen adóváltozás: csökken például a túró rudira rakódó áfa, egészen pontosan az általános, 27 százalékos áfa helyett 18 százalékos adó terhel egyes olyan "desszert jellegű sajtkészítményt". Adómentes lesz a lottónyeremény, de ösztönzik az egyéni vállalkozóvá válást is: esetükben nem minősül bevételnek, így adózni sem kell a munkavállaló, illetve a vezető tisztségviselő a vállalkozásban ingyenes vagy kedvezményes, tagsági jogot megtestesítő részesedése után, ha három évig megtartja azt.

A további adóváltozásokról itt írtunk.

Elfogadták a jövő évi adótörvényeket, és tényleg kimaradt az egyéni vállalkozók terheinek növelése

A lottón, kenón, puttón szerzett nyeremények után a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetni, továbbra sem kell reklámadót fizetni, bevezetik az e-nyugtát, jövőre indul az e-áfarendszer, nő a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg, kivezetik a közművezetékek adóját, és igent mondtak a globális minimumadóra is, de talán a legfontosabb, hogy valóban nem került bele az adócsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékról szóló rész.

Nem csak az üzemanyagok miatt drágul az autózás

Az autósok szívhatják a fogukat, ugyanis az üzemanyagárakon túl az is rossz hír a számukra, hogy több mint kétszáz kilométerrel bővül a fizetős utak listája. Többek közt két új megye is felkerül a fizetősök közé, mégpedig Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyével.

 

autopalyamatrica.hu

Mindennek megfelelően a idéntől a teljes M0-s, az M44-es autóút, illetve az M30 miskolci elkerülője is fizetőssé válik, de fizetős lesz

  • az M44-es Lakitelek/Tiszakécske csomóponttól Tiszaug/Tiszakürt csomópontig
  • az M44-es Szolnok/Martfű/Kunszentmárton csomóponttól Békéscsaba-Gyula/Debrecen-Szeged csomópontig
  • az M4-es Abony-kelet/Szolnok nyugat csomóponttól Törökszentmiklós-nyugat/Szajol csomópontig
  • az M44-es Lakitelek/Tiszakécske csomóponttól Szarvas/Szentes csomópontig
  • az M0-s M1-M0 csomóponttól az M0-11-es út csomópontig
  • az M31-es Nagytarcsai csomóponttól M3-M31 csomópontig
  • az M6-os Budapest, Barackos út csomóponttól Ráckeresztúr csomópontig
  • az M6-os Bátaszék és az M6-M60 csomópont között
  • az M76-os Balatonszentgyörgy/Balatonberény csomóponttól Keszthely-Fenékpuszta csomópontig
  • az M30-as Miskolc észak és Miskolc dél közötti szakasza (eddig ez volt az egyetlen díjmentes rész).

 

Túry Gergely

És persze drágulnak az autópálya-matricák is, a D1-es kategóriában a 10 napos matrica 900 forinttal lesz drágább (6400 forint), a havi 1460 forinttal (10 360 forint), míg az éves matrica 8070 forinttal (57 260 forint) drágul. A vármegyei matrica a D1-es kategóriában 880 forinttal lesz drágább és 6600 forintba kerül majd. És márciustól lesz egynapos matrica is, mégpedig 5150 forintért.

 

A 2024. január 1-jét követő időszakra érvényes e-matricák díja (bruttó összeg):
e-autopalyamatrica.hu

Megújulók

A nap- és szélenergia területén is nagy változások jönnek, ám a hatalmas fordulatra továbbra is várni kell. Ez főleg a szélenergiára igaz, ahol meglehetősen kicsi ambíciói vannak a kormánynak, hiszen a szakértői számítások alapján a gazdaságilag biztos megtérüléssel kecsegtető maximális kapacitásnak alig 16-od részének elérését tűzték ki 2030-ig.

És hiába jelent meg háromnegyed éves csúszással a szélerőműveket érintő új szabályozás (melynek keretében tizenhetedére csökkenhet a védőtávolság, ami most akkora, hogy Magyarországon egy talpalatnyi hely sincs szélturbina telepítésére), idén még nem fog új turbinákat pörgetni a szél sehol: 2029-ig foglaltak az új erőművek hálózati csatlakozási helyei.

Változik a helyzet a napelemeknél is, hiszen átírták a háztartási méretű (napelemes) kiserőművek – vagyis a jellemzően családi házak tetejére szerelt napelemek – elszámolási szabályait. A szaldós elszámolási rendszerbe csak a meglévő vagy a 2023 szeptember 7-ig bejelentett, és 2025 év végéig megépült rendszerek maradhatnak benne a telepítés után még 10 évig, a többieknek jön a bruttó elszámolás. Ide kapcsolódik, hogy bár feloldották a kiserőművek hálózati csatlakozásának tilalmát, nagy kérdés, hogy mennyien tartják majd kifizetődőnek belevágni a bruttó elszámolási rendszerben.

Juhász István András

Ugyancsak nincs még áttörés a geotermikus energia hasznosításában, ám a kormány optimista, hiszen 1,5 milliárd köbméternyi földgáz – az éves hazai gázfogyasztás közel ötöde – kiváltásának lehetőségével számol.

Átalakuló családtámogatások

Az Orbán-kormány évek óta rendkívül büszke a családtámogatási rendszerére, ám be kellett látnia, hogy eljárt felette az idő. Ennek megfelelően megszűnik a csok, helyette jön a csok plusz hitelprogram. Ebben a kamat maximum 3 százalék lehet, a hitel igényléséhez legalább egy gyereket kell vállalni, természetesen csak házasok vehetik igénybe, mégpedig azok, ahol a feleség még nem töltötte be a 41. életévét - amennyiben a feleség már várandós, akkor 2025 végéig 41. éves vagy annál idősebb is lehet. Ha teljesülnek a feltételek, úgy egy gyerekkel 15 millió, kettővel 30 millió, míg három gyerekkel 50 millió forinthoz lehet legfeljebb hozzájutni. A csok plusz használt és újépítésű ingatlan vásárlására, meglévő ingatlan bővítésére és családi ház építésére egyaránt fordítható, ugyanakkor telekvásárlásra nem.

Változás jön a Babavárónál is, ahol a hitel maximális összege 10-ről 11 millió forintra nő. A kölcsön végig kamatmentes marad, ha legalább egy gyerek születik, többnél pedig elengedik a tartozás egy részét vagy akár egészét is. Ennél a támogatási formánál a feleségnek 30 év alattinak kell lennie, igaz, 2024-ben még lesz egy átmeneti időszak, amikor a feleség 41 éves koráig igényelhetik a párok, ám csak akkor, ha már úton van a baba, igazolt a 12. hetes magzat.

Túry Gergely

A falusi csok megmarad, ám az igényelhető összeg jelentősen nő: egy meglévő vagy vállalt gyerekkel 1 millió forint, két gyerekkel 4 millió forint, míg három gyerekkel 15 millió forint lesz igényelhető. A pénz újépítésű családi ház vásárlására, használt lakóingatlan megvásárlására, amennyiben a vevő egyben korszerűsíti és/vagy bővíti is azt (ebben az esetben a támogatásnak legfeljebb a fele fordítható az ingatlan megvásárlására, a maradékot a korszerűsítésre és/vagy bővítésre kell fordítani); valamint családi ház építésére fordítható.

Jön az új visszaváltási rendszer

Kezdjük a legfontosabbal: a vonatkozó rendelet szerint kötelezően visszaváltandó lesz „a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír”. Vagyis beletartozik ebbe a kategóriába a PET-palack, a sörösdoboz (ezek jellemzően a nem újrahasználhatók), de akár az italosüvegek (ezek újrahasználhatók) egy része is.

Az, hogy mit tudunk visszaváltani, az jól látható lesz, hiszen a termékekre rákerül egy erre utaló jelzés, ám a szabályozás szerint az első félévben, azaz június végéig a boltok árulhatnak majd „régi” palackokat is. A kormány több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába.

A részletszabályokkal ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

Felesleges már most gyűjteni a PET-palackokat, de elmondjuk, januártól hogyan működik a visszaváltás

Több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli az állam a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába. Az erről szóló rendelet a héten jelent meg a Magyar Közlönyben, megnéztük, milyen változásokkal jár ez majd.

460 ezer emberrel indul a hulladékgyűjtés új rendszere

Januárban indul a biohulladék gyűjtése, amit – mint minden lakossági hulladékot – a Mol hulladékos leányvállalata, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi majd 35 évre elnyert koncesszió keretein belül.

Fontos tudnivaló ugyanakkor, hogy az új rendszert több ütemben vezetik be, vagyis nem fogják egyből országszerte mindenkitől elvinni a konyhai hulladékokat. Januártól kizárólag különböző társasházi övezetekben, Budapesten a XI. és a XXI. kerületben, valamint 13 további hazai város – Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés – bizonyos részein indul a hulladékgyűjtés új formája.

És hogyan működik majd? Minden a gyűjtésben résztvevő és regisztráló háztartás kap egy ötliteres saját gyűjtőedényt, amit otthonában tarthat majd, és ebben tudja gyűjteni az ide tartozó hulladékot. Ezt lehet, hogy házhoz viszik majd, vagy otthonuk közelében vehetik át, ez a helyi szolgáltatókon és a közös képviseleten is múlik. Az edények kiszállítását már szervezik. Az edények átvételekor kell majd regisztrálni a gyűjtésre.

Minden további tudnivalót ebben a cikkben gyűjtöttünk össze:

 

Ne kapkodjon, lehet, hogy önnél még nem indul a biohulladék-gyűjtés! Kérdezz-felelek az új barna kukás rendszerről

Azt már tudjuk, hogy januártól indul a konyhai hulladékok szelektív gyűjtése, de sok kérdés még tisztázatlan volt, egészen mostanáig. Ki gyűjtheti külön a biohulladékot? Mit lehet bedobni az új, barna kukákba, és mit nem? Pénzbe kerül majd? Kötelező lesz? Nem lesznek túl büdösek az új kukák? Itt vannak a válaszok.

Mi lesz a nyugdíjasokkal?

2024. január 1-jétől a nyugdíjak 6 százalékkal emelkednek, miután a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 6 százalékos inflációval számol a kormány. Az emelés összesen 390 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, máshogy fogalmazva ennyivel több pénzből gazdálkodhatnak jövőre a nyugdíjasok. Persze, ha a 2024. januárja és augusztusa között ennél magasabb lesz az infláció, úgy novembertől kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

Nem árt tudni azt sem, hogy 2024. február havi nyugdíjjal együtt utalják a már emelt összegű nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100 százalékával megegyező összegű plusz juttatást, azaz a 13. havi nyugdíjat. Amennyiben pedig 2024-ben a GDP-növekedés meghaladná a 3,5 százalékot (erre azért nagy pénzben ne fogadjunk), akkor novemberben akár nyugdíjprémiumot is fizethetne az állam.

Változások a szabadságoknál

„A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4a) A munkáltató a 118. § (1)-(2) szerinti pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie” – áll a KDNP által benyújtott, azóta a kormány által is elfogadott és kihirdetett módosításban.

A január elsejétől élő változás a dolgozóknak kedvez, hiszen a gyermekek után járó pótszabadságok esetében eddig a munkáltató hatásköre volt meghatározni, hogy ezt mikor veheti ki a dolgozó, innentől kezdve viszont ő dönthet róla, annyi megkötéssel, hogy ezt 15 nappal korábban jeleznie kell a munkáltató felé. A magyar törvények szerint amúgy a gyerek tizenhat éves koráig egy gyerek után évente két nap, két gyerek után négy, kettőnél több gyerek után hét nap pótszabadság jár a szülőnek.

Az a munkavállaló, aki két tizenhat év alatti gyermeket nevel, jelenleg csak 7 munkanap szabadsággal rendelkezik önállóan, a módosító javaslat elfogadása után ez 11 munkanapra nő.

AFP / Mathieu Thomasset / Hans Lucas

És itt érdemes megjegyezni azt is, hogy jövőre három olyan szombat lesz, amit le kell dolgozni azért, hogy legyen pár hosszú hétvégénk: augusztus 3-a, december 7-e, és december 14-e is munkanap lesz.

És ha már a dolgozó népről beszélünk: fontos változás az is, hogy 2024-től már nem lehet hideg élelmiszert vásárolni SZÉP-kártyával, az azon található összeget januártól csak meleg ételre, szállásra és szabadidős foglalkozások finanszírozására lehet költeni. A változás sokakat érint, az OTP Bank SZÉP-kártya forgalommal kapcsolatos adatai szerint idén augusztus - amikortól lehetett hideg élelemre is költeni - és november között 26 milliárd forinttal költöttek többet a kártyabirtokosok, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Ebből 21 milliárdot hagytak az élelmiszerboltokban.

Mi lesz a kerti kutakkal?

Az Országgyűlés idén júniusban fogadta el a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, amelynek talán legfontosabb része, hogy megússzák a bírságot az engedély nélkül fúrt kutak üzemeltetői. Magyarán a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően létesített kutak fennmaradhatnak, és üzemeltetőiknek vízgazdálkodási bírságot sem kell fizetniük. Ezt a szabályt amúgy nem jófejségből találta ki a kormány: a beterjesztő is azzal indokolta, hogy számos alkalommal megkísérelték a háztartási kutak összeírását, de a százezres nagyságrendben létező kutak regisztrációja lehetetlen feladatnak bizonyult.

Ugyanakkor, aki 2024-ben akar szabálytalanul kutat építeni a kertjébe, az már ismét büntetésre számíthat. Azoknál a sekély mélységű kutaknál, amelyek nem érintik a mélyebb vízkészleteket, megszűnik a hatósági engedélyeztetési eljárás, és a bejelentési kötelezettség is csak bizonyos esetekben marad meg. A törvényben ugyanis megjelent az úgynevezett háztartási kút elnevezés, melybe azok tartoznak, amelyek

  • a mélysége nem éri el az 50 métert,
  • nem érinti az első vízzáró réteget,
  • a háztartás vízigény kielégítésére szolgál,
  • vagyis a felhasznált az éves vízmennyiség nem haladja meg az 500 köbmétert és
  • gazdasági célokat nem szolgál.

 

Kovács Bea

Mi lesz a vendégmunkásokkal?

2024 szeptemberétől él majd az új szabályozás, amelyet úgy foglaltunk össze, hogy miközben a kormány „migránsgettók” rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat.

Az új szabályok szerint három módon lesz lehetséges a külföldiek egyszerűsített vendégfoglalkoztatása: szezonális jelleggel (idénymunkára); valamilyen konkrét beruházás idejére; valamint általános foglalkoztatási jelleggel. A külföldi idénymunkások alapesetben fél évig, maximum egy évig maradhatnak az országban. Egy adott beruházáson dolgozók a projekt lezárásáig maradhatnak, de maximum három évig.

Az általános foglalkoztatás alapesetben legfeljebb két-, maximum háromévi tartózkodásra jogosít. A javaslat a munkásokat foglalkoztató cégek felelősségévé teszi e szabályok betartását és azt, hogy a jogviszonyuk megszűnése után a vendégmunkások elhagyják az országot. Kényszert azért szerencsére nem alkalmazhatnak: arról nincs szó, hogy magánvállalkozások toloncolhassanak ki külföldi állampolgárokat. A cégeknek részt kell venniük a kiutazás megszervezésében; az már a vendégmunkáson múlik, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, vagy illegálisan itt marad.

A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

A vendégmunkásokat elrejtené a kormány, a gazdag "migránsok" a NER-potentátok vagyonát hizlalnák

Miközben a kormány „migránsgettók" rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába.

Kedvezőbb hitelek a kkv-knak

A Széchenyi Kártya Program 2024-ben is megmarad, ám több változást is bejelentett a gazdaságfejlesztési minisztérium a MAX Plusz elnevezésű alprogramra karácsony előtt pár nappal. Mik ezek?

  • A fuvarozói szektor vállalkozásai számára a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és Likviditási hitel esetében a maximálisan felvehető hitelösszeg nagysága megemelkedik, az árbevétel eddigi 25%-áról 35%-ára.
  • A Széchenyi Beruházási és Agrár Széchenyi Beruházási Hitelek esetében a felvehető hitel maximális összege a jelenlegi 1 milliárd forintról 1,4 milliárd forintra emelkedik.
  • A Széchenyi Beruházási Hitelen belül a zöld beruházási hitelcélok esetén az ügyfél által fizetendő nettó ügyfélkamat szintje a jelenlegi 5%-ról 1,5%-ra csökken.
  • A Széchenyi Mikrohitel termék esetében a maximálisan felvehetői hitelösszeg nagysága 50 millió forintról 100 millió forintra növekszik, az ügyfélcsoport szintű limit ezzel összhangban maximum 200 millió forintra nő, valamint a termék hitelcéljai közé a tisztán elektromos járművek is bekerülnek – maximum nettó 25 millió forint vételár korlát mellett.

* * * Minden, amit a 2024-ben induló CSOK Plusz támogatásról tudni kell

Jövőre indul a CSOK Plusz támogatás, ami a gyermekvállalást tervező pároknak jelenthet akár 50 millió Ft kedvezményes hitelt, valamint gyerekenként 10 millió Ft hitelelengedést. A CSOK Plusz minden településen elérhető lesz, ráadásul kombinálható a babaváró hitellel és a Falusi csok-kal. Ezzel a kalkulátorral megtudhatod, hogy 2024-től mennyivel jársz jobban az új CSOK Plusszal!