Az Apollo-program 1972-es lezárását követő évtizedekben nem történtek olyan izgalmas dolgok az űrutazás terén, mint amilyenekre az elmúlt néhány évben volt példa. Ez legfőképpen annak köszönhető, hogy az űriparban megjelent a magánszektor is, így már nem csak az olyan állami felügyelet alatt álló szervezetektől, mint a NASA vagy az Európai Űrügynökség számíthatunk eredményekre.

Az egész majdnem napra pontosan nyolc évvel ezelőtt kezdődött, amikor a SpaceX rakétája 2015 decemberében a világon elsőként tudott indítás után az űrből visszatérni a Földre. Aztán szép sorban jöttek az újabb és újabb tudományos és technológiai sikerek: a SpaceX újrafelhasznált hordozórakétája is épségben szállt le, majd jött a NASA landolása a Perseverance Mars-járóval, az oda vitt drón, az Ingenuity sikerei, hogy a Holdat megkerülő Orion űrhajóról ne is beszéljünk. És persze ott van még Kína, amely egységeinek a Marson és a Holdon is sikerült landolni, valamint India is, ami utóbbi égitesten vetette meg egy rövid időre a lábát.

Az események az elmúlt két-három évben pörögtek fel igazán. A java azonban csak most következik.

Fókuszban a Hold

A jövőre esedékes küldetések javával a Holdat célozzák. Az első rögtön január 12-én indulna útnak: az amerikai Intuitive Machnies IM-1 missziója egy leszállóegységet juttat el az égitest déli oldalához közeli Malapert A kráterhez. Az űreszköz fedélzetén a NASA több műszere is helyet kap. A Nova-C a tervek szerint egy holdnapon át – vagyis 14 napig – működik majd, az ezt követő, szintén tizennégynapos éjszakával járó extrém viszonyokat várhatóan nem fogja túlélni. Két földi hét alatt képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő mennyiség adatot szolgáltasson a Holdról.

Intuitive Machines

A cég 2024-ben további két küldetést tervez a Holdra: az IM-2 szintén 2024 elején indulna útnak, és a Nova-C egy másik változatát viszi a Shackleton-kráter közelébe, és ez lehet az a misszió, amelyben a Nokia leteszteli, hogyan működik a 4G-s kapcsolat az űrben.

Az IM-3 már 2024 közepén startolhat, a NASA műszerei mellett a Lunar Vertex nevű holdjáróval.

Johns Hopkins APL / Lunar Outpost / Ben Smith

Januárban egy másik magáncég is elérhet a Holdra. Az Astrobotic Peregrine Mission 1 (TO2-AB) küldetésének eszközének indulását január 8-ra tervezik, hogy aztán 32 nappal később landolhasson az égitesten. A leszállóegységet a NASA CLPS-program keretében választották ki az utazáshoz, a szervezet több tudományos műszerét is magával viszi majd.

Japán, Kína és az USA is történelmet írna

Hogy mennyire fontos célpont a tudósok számára az égitest, azt jól mutatja, hogy januárban lesz egy harmadik leszállási kísérlet is. Ezt a JAXA japán űrkutatási hivatal mérnökei vezénylik majd le. A SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) január 19-én kísérelheti meg a landolást, és ha minden jól megy, általa Japán lesz az ötödik ország, amely elér a Holdra.

De nem Japán lesz az egyetlen távol-keleti ország, ami 2024-ben elutazna a Föld kísérőjéhez. Kína újabb Hold-missziója, a Csang'o-6 májusban startolhat el, és szintén történelmi feladatot hajtana végre. A küldetéssel a déli pólusnál található Apollo-krátert célozzák meg a kínaiak, ahonnan a tervek szerint mintát vesz majd a szerkezet. Ez a küldetés azért is lesz kiemelkedően fontos – mind Kína, mind pedig a tudományos világ számára –, mert ez lesz az első alkalom, hogy a Hold túlsó oldaláról gyűjt be mintákat az emberiség.

És ha már a történelmi jelentőségű küldetéseknél tartunk, akkor nem mehetünk el szó nélkül a NASA-féle Artemis-II mellett sem. A tervek szerint ez akár már novemberben elstartolhat, az Orion űrhajó fedélzetén négy asztronauta lesz, Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch a NASA, valamint Jeremy Hansen a Kanadai Űrügynökség képviseletében. Remélhetőleg a startot nem késik majd le úgy, mint ahogy az utazás bejelentésénél majdnem megesett.

NASA

Fontos, hogy ezúttal még nem fog ember lépni a Holdra, az egység ugyanis nem száll le az égitest felszínén. Ettől függetlenül az Apollo-küldetések óta a legfontosabb utazás lesz ez, ami majd elvezet az újabb holdra szálláshoz, vagyis az Artemis III misszióhoz.

És akkor jön India

Indiáról sem szabad megfeledkezni, pláne azután, hogy az ország 2023-ban történelmet írt azzal, hogy egysége sikeresen landolt a Holdon. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) ezúttal a Gaganyaan-misszióra koncentrál majd, amelynek célja, hogy embert küldjön az űrbe. Az első teszt során nagyjából 15 km-es magasságba emelkedhet az űrhajó, majd jöhet egy második próba is, ahol a Vyommitra nevű robottal jutna még magasabbra a jármű. Végül 2024 végén vagy 2025 elején sor kerülhet az első repülésre, amely során India embert küld az űrbe.

Újra repülhet űrrepülőgép

Mintegy harminc éven át volt aktív Egyesült Államok Space Shuttle-programja, vagyis három évtizeden át küldött Amerika űrrepülőgépeket a világűrbe. A projekttel nem lehetett tökéletesen elégedett az USA, a 30 éves szolgálat alatt ugyanis két űrrepülőgép is megsemmisült: a Challenger 1986-ban, a Columbia pedig 2003-ban. A két katasztrófában összesen 14-en vesztették életüket – 13 amerikai és egy izraeli űrhajós.

A programot 2011-ben nyugdíjazták, miután július 21-én landolt a visszatérő Atlantis. 2024-ben azonban újra lehet űrsiklója az Egyesült Államoknak.

A coloradói Sierra Space éveken át dolgozott azon, hogy kifejlessze a Dream Chaser nevű űrrepülőgépet, amely 2024-ben végre a magasba emelkedhet. A tervek szerint egy rakéta indítja útnak, majd önerőből landol futóművén, pont úgy, mint egy repülőgép.

A tervek szerint az űrjármű a Nemzetközi Űrállomásra szállít majd utánpótlást.

Sierra Space

Szintén a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) tart majd a Boeing CST-Starlinere. A kapszula áprilisban indulhat útnak, és bár ez még csak teszt lesz, de már emberes: Butch Wilmore és Suni Williams űrhajósokkal. A repülés célja, hogy a vállalat bemutassa, a Starliner mire képes. Az űreszköz várhatóan nyolc napon át lesz az ISS-hez csatlakoztatva.

Mérföldkő Európának

A 2024-es évet nemcsak a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) is izgatottan várhatja. Amellett, hogy a két szervezet számos projektben dolgozik együtt, az ESA június 5-e és július 31-e között indíthatja útnak először Ariane 6 nevű rakétáját.

Az eddigi teszteknél nem volt probléma az eszközzel, ám a tényleges indítás előtt még sok mindent át kell nézniük a mérnököknek. Ha minden a tervek szerint halad, az új generációs egység váltja az Ariane 5-öt.

Illusztráció.

Arianespace

A végtelenbe és tovább

Bár a legtöbb küldetéssel 2024-ben a Holdat veszik célba, azért lesz jó néhány olyan is, amely a mélyűr felé indul el.

A NASA Small Innovative Missions for Planetary Exploration programjának keretén belül például a Mars magnetoszféráját vizsgálnák meg a tudósok. Eközben az ESA űrszondája, a Juice a tervek szerint 2024 augusztusában használja majd ki először a Föld és a Hold gravitációs erejét, hogy felgyorsuljon, és végül el tudjon majd jutni a Jupiter jeges holdjaihoz. Az eszköz nemrég egyébként egy szelfit is készített a bolygónkkal.

Szintén a jövő évre marad a BepiColombo új Merkúr-közeli repülése. Az európai-japán szonda legutóbb 236 km-re közelítette meg a Naprendszer legbelsőbb bolygóját, és gyönyörű képeket készített róla. Az eszköz a repülés közben értékes adatokat gyűjt majd az égitestről, hogy minél jobban megértsük annak működését, valamint felszíni viszonyait.

Airbus

Érdemes megemlíteni a NASA Europa Clipper nevű, októberre tervezett küldetését is. Célja a Jupiter jeges holdja, az Europa, ahol az élet nyomai után kutat majd. A feltételezések szerint ugyanis a jeges felszín alatti óceánban jelen lehet az élet valamilyen formája. Az eszköz 2030-ban állhat majd pályára a gázóriás körül. Aki nagyon siet, még szerezhet az eszközre egy "beszállókártyát", 2195 magyar már megtette.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.