Romániában, Magyarországon és Lengyelországban lesz idén a legmagasabb a költségvetési hiány Brüsszel számításai szerint, összesen 12 uniós tagállamban haladja meg várhatóan a GDP 3%-át. A pandémia idején ez teljesen általános probléma volt szinte mindenütt, ezért függesztették fel a maastrichti kritériumokat, de ezeket most visszaállítják, igaz, enyhébb formában. A pénzügyminiszterek hónapokon keresztül egyeztettek, míg szinte az utolsó percben megszületett a kompromisszum.

“Ezek az új szabályok realistábbak, mint az előzőek, jobban megfelelnek a pandémia után kialakult helyzetnek. Tanultunk a nagy 2008-2009-es pénzügyi válságból. Így már vállalható az új rendszer” – jelentette ki szerda esti sajtóértekezletén Spanyolország pénzügyminisztere. Azért Nadia Calvino értékelte a virtuális tanácskozás végeredményét, mert az év végéig Spanyolország az Európai Unió soros elnöke. A pecsétet az új rendszerre a francia és a német pénzügyminiszter közös párizsi vacsorája ütötte.

Franciaország, az EU második legerősebb állama benne van abban a 12- es csoportban, amely nem teljesíti a 3%-os kritériumot. Emiatt Franciaországot és az EU harmadik legerősebb gazdaságát, Olaszországot túlzottdeficit-eljárás fenyegeti. Itt az elfogadott új rendszer hároméves átmeneti időszakot irányoz elő.

Ez alatt az időszak alatt azoknak a tagállamoknak, amelyek hiánya 1,5-3% évente, 0,4%-kal kell, hogy azt csökkentsék, ahol pedig a deficit meghaladja a 3%-ot, ott megindul az eljárás a tagállam ellen.

Az államadósság esetében az új szabályozás azt jelenti, hogy azok a tagállamok, amelyeknek az éves GDP 90%-át is meghaladja az államadósság – ide tartozik például Franciaország és Olaszország – évente 1%-kal kell, hogy csökkentsék az adósságot. Azok a tagállamok, ahol 60-90% között van az államadósság – ide tartozik például Magyarország is – 0,5%-os csökkenést kell, hogy elérjenek évente.

A büntetés a szabályok megszegése miatt kisebb lesz. “Ily módon jobban ki tudjuk kényszeríteni az új szabályok megtartását. Az Európai Bizottságnak ezen kívül más eszközei is vannak, amelyekkel elérheti a kritériumok betartatását” – mondta Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke.

A pénzügyminiszterek tervezetét megvitatják a tagállamok és az Európai Parlament is, vagyis hosszú út vezet még az elfogadásig.

A költségvetés szigorítása ellen tiltakoztak a szakszervezetek

Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet vezető szakértője szerint “az új pénzügyi szabályok kisebb megszorítást jelentenek”, de a szakszervezeteknek már ez is sok. Brüsszelben felvonultak és az új rendszer elhalasztását próbálták elérni. Érveiket a Social Europe foglalta össze: “Az új rendszer értelmében annak a 14 tagállamnak, amely nem teljesíti a kritériumokat összesen 45 milliárd eurós költségvetéscsökkentést kellene végrehajtania a jövő évben.”

A gazdaságkutató szerint Franciaországban ez komoly politikai problémát okozhat: meggyengítheti Emmanuel Macron államfőt, és megerősítheti Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmát.

“Az új szabályok arra kényszeríthetik a tagállamok kormányait, hogy csökkentsék a jóléti kiadásokat, és megakadályozzák azt, hogy megfelelőképp finanszírozzák a zöld átmenetet. Márpedig a Eurobarometer szerint ez a két szempont a legfontosabb a választásokon.”

A szélsőjobboldali pártok ki tudják használni a megszorító csomagok által kiváltott elégedetlenséget, ez volt az egyik fő oka, a migránsprobléma mellett Gert Wilders sikerének is Hollandiában – mutat rá a Social Europe. A portál szerint, ”ha az Európai Unió nem halasztja el az új költségvetési és államadóssági szabályok bevezetését egy évvel, akkor ily módon karácsonyi ajándékot ad Gert Wildersnek és a többi szélsőjobboldali pártnak Európában”.