szerző:
Tetszett a cikk?

Carsten L. a német szövetségi hírszerző szolgálatnak dolgozott és titokban szigorúan titkos minősítésű információkat adott át Moszkvának már az ukrajnai háború kitörését követően. Bűntársával együtt december közepén állították bíróság elé. Nem ez az első eset, amikor az oroszoknak dolgozó kettős ügynökök lepleződnek le Németországban. A Deutsche Welle riportja.

Carsten L., a német titkosszolgálat (BND) munkatársa és bűntársa, Arthur E. üzletember elleni per december 13-án kezdődött Berlinben: a vád értelmében államtitoknak minősülő adatokat szolgáltattak ki Oroszországnak, amiért rengeteg pénz ütötte a markukat. Miután különösen súlyos hazaárulással vádolták meg őket, akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak.


Kettős ügynök a BND osztályvezetője?

Carsten L.-t, a Bundeswehr tisztjét, a német titkosszolgálat osztályvezetőjét 2022 decemberében, két nappal karácsony előtt vették őrizetbe. A férfi „személyi biztonságáért” felelős középvezető volt, mint utóbb kiderült, valójában ő maga jelentette az egyik legnagyobb biztonsági kockázatot. A szűkszavű közleményben csak annyi állt, hogy „olyan információkat adott át egy orosz hírszerző szolgálatnak, amelyekhez szakmai tevékenysége során jutott hozzá”. Röviddel később, 2023 januárjában letartóztatták feltételezett bűntársát, Artur E.-t. A vád szerint ők ketten egy oroszországi üzletember közvetítésével érzékeny adatokat szolgáltattak ki az orosz belföldi hírszerzésnek, az FSZB-nek.

A nyomozást a szövetségi főügyészség a német titkosszolgálattal szoros együttműködésben, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) támogatásával folytatta. A vádlottakat "különösen súlyos" hazaárulás elkövetésével vádolják. A vádirat a szövetségi hírszerző szolgálat kilenc dokumentumára hivatkozik, melynek minősített adatai az FSZB birtokába kerülhettek.

Titkos információk a BND számítógépeiről

A vádirat szerint Carsten L. 2022 szeptemberében és októberében a BND berlini központjában, valamint a pullachi telephelyén lévő számítógépeken kinyomtatott, illetve a képernyőn lefényképezett szigorúan titkos dokumentumokat, amelyeket Arthur E. vitt Moszkvába és adott át az orosz titkosszolgálatnak. Az itteni találkozókat a már említett orosz üzletember szervezte, akinek a szerepét külön eljárásban vizsgálják. Arthur E. moszkvai repülőjegyeit is ő foglalta le és fizette.

A vádirat további részleteket is közöl: "Egy 2022 szeptemberében Moszkvában tartott találkozó során az FSZB egyik alkalmazottja átadott Arthur E.-nek egy listát olyan kérdésekkel, amelyek különösen érdekelték a titkosszolgálatot. Ezek megválaszolásához Carsten L. ismét a Szövetségi Hírszerző Szolgálat információival járult hozzá. Arthur E. egy 2022 októberében tartott találkozó során továbbította a válaszokat az FSZB-nek."

Sok pénzt értek az utólag nem is olyan értékesnek nevezett adatok

A szolgálataiért Carsten L. állítólag 450 ezer eurót kapott az orosz titkosszolgálattól, Arthur E. legalább 400 ezer eurót - készpénzben. A szövetségi ügyészség szerint Arthur E. ezt a készpénzt 2022 novemberében Moszkvában vette át. Ezen összegek becsempészésében állítólag BND-s bűntársának a befolyása is segítségére volt: "Ez alkalommal Carsten L. gondoskodott arról, hogy Arthur E.-t a repülőtéren a Németországba való visszautazásakor a vámellenőrzésen átengedjék, látszólag hivatalos okból" - áll a vádiratban.

Bruno Kahl
dpa / picture-alliance / Fabian Sommer

Bruno Kahl, a szövetségi hírszerző hivatal elnöke szerint a ténylegesen bekövetkezett kár, a Moszkva felé becsatornázott információk mennyisége és felhasználhatósága "nagyon is kezelhető". Ráadásul nem is olyan anyagokról van szó, amelyeket más szolgálatoktól szereztek be. A BND-nek "szerencséje volt a szerencsétlenségben" - nyilatkozta Kahl a Tagesspiegel című berlini lapnak.

Még ha ez igaz is, a vádirat szerint az elkövetett bűncselekmények "a Német Szövetségi Köztársaság külső biztonságára nézve különösen súlyos, hátrányos következményekkel járó veszélyt" eredményeztek. A hírszerzésre az sem vet túl jó fényt, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter már 2022 júniusában arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni orosz háború „a belső biztonság szempontjából is fordulópont” a szövetségi köztársaság számára, és hogy Ukrajna támogatójaként Németország minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat figyelmének középpontjába kerülhet. Faeser figyelmeztetett a dezinformációs kampányok, a kibertámadások, valamint a külföldi titkosszolgálatok kémtevékenységének veszélyeire is. Mindez heteken belül kézzelfogható valósággá is vált.

Az Anschlag család „rövidhullámot” hallgat

Az orosz kémtevékenység nemcsak az ukrajnai orosz invázió óta jelent problémát Németország számára. A legutóbbi eset 2011 őszén bukott ki. Andreas és Heidrun Anschlag néven egy orosz házaspár évtizedeken át színlelt unalmas, középosztálybeli életet, eljátszva, hogy mérnökként, valamint háziasszonyként élik életüket, miközben a nyolcvanas évek vége óta Moszkva ügynökeként dolgoztak.

Andreas Anschlag 2013-ban védőügyvédjei körében stuttgarti tárgyalásán.
DPA / Bernd Weißbrod

A házaspár kezdetben a szovjet, majd az orosz titkosszolgálatnak gyűjtött németországi állomáshelyéről a NATO-val és az Európai Unióval kapcsolatos titkos információkat. A parancsokat kezdetben még rövidhullámú, titkosított üzenetek formájában juttatták el hozzájuk Moszkvából. 2013-ban többéves börtönbüntetést kaptak, végül kitoloncolták őket Oroszországba.

„A béke kémei”

Az NDK-ban a szocialista állam titkosszolgálatai számára kémkedő ügynököket „békekémeknek” nevezték. Állítólag mintegy 12 ezer ilyen hírszerző dolgozott a keletnémet állambiztonsági szolgálatnak, a Stasinak az NSZK-ban a hidegháború idején. Az egyikük Gabriele Gast volt, akit csak az NDK összeomlása után és nem sokkal Németország újraegyesítése előtt lepleztek le.

Gabriele Gast egykori kémtársai a rehabilitációjukat követelték 1995-ben
dpa /picture-alliance / Michael Jung

A nyugatnémet Gastot egy Stasi-tiszt szervezte be 1968-ban, amikor „A nők politikai szerepe az NDK-ban” című disszertációjához gyűjtött anyagot kelet-német kutatóútján. Innentől kezdve Gast a keletnémet titkosszolgálatnak jelentett, miközben álnéven a nyugatnémet titkosszolgálatnál, a BND-nél csinált karriert. Az NDK legjobb nyugati kémjeként tartották számon.

Alfred Spuhler feltehetően hasonlóan hasznos forrása volt a Stasinak. A férfi ugyanis a BND magas rangú tisztviselőjeként az NDK-ban dolgozó nyugati ügynökök százait leplezte le. Őt 1989 novemberében tartóztatták le.

A „sokarcú ember”, Heinz Felfe egy mappa mögé rejti az arcát a szövetségi bírósági tárgyalásra menet, 1963-ban
picture-alliance / Fritz Fischer

Ugyancsak kettős ügynökként dolgozott Heinz Felfe, aki hosszú évekig vezette a BND „szovjet kémelhárítási” részlegét. Állítólag a férfi, aki 1961-ig a moszkvai KGB-nek jelentett, hét különböző titkosszolgálatnak dolgozott kalandos élete során: köztük a nemzetiszocialista Schutzstaffelnek (SS) és a brit MI6-nak.

A kancellária kéme

A hidegháború korszakának legszenzációsabb kémbotránya azonban minden bizonnyal Günter Guillaume ügye volt Németországban. Ő keleti menekültnek álcázva magát, 1956-ban feleségével, Christellel együtt érkezett az NSZK-ba. Feladatuk az volt, hogy a Szociáldemokrata Pártról (SPD) szolgáltassanak belső információkat a Stasinak. Guillaume annyira felküzdötte magát, hogy végül az akkori szociáldemokrata kancellár, Willy Brandt személyes tanácsadója lett.

Willy Brandt kancellárnak (balra) bizalmasa, a kém Günter Guillaume (jobbra) lebukása miatt kellett lemondania
picture-alliance / akg images

Amikor Guillaume lelepleződött, Brandt levonta a konzekvenciákat, és 1974. május 6-án lemondott szövetségi kancellári tisztségéről. Günter Guillaume-ot 13 év, feleségét pedig 8 év szabadságvesztésre ítélték. Mindketten 1981-ben szabadultak egy keletnémet-nyugatnémet ügynökcserének köszönhetően.

Akiket kivégeztek: Elli Barczatis és Karl Laurenz

Az NDK-ban dolgozó nyugati ügynökökről kevesebbet tudunk, mint fordítva. Talán azért, mert a Berlini Fal leomlása után különösen sok Stasi-besúgót buktattak le, miközben a BND jó néhány keleti kémje valószínűleg soha nem lepleződött le. Tragikus a két nyugatnémet ügynök, Elli Barczatis és Karl Laurenz esete, akik a hidegháború kezdetén, az 1950-es évek elején NDK-s dokumentumokat juttattak Nyugatra.

Elli Barczatis az NDK miniszterelnöke, Otto Grotewohl személyi titkárnőjeként dolgozott. Meglehetősen banális kormányzati iratokat juttatott ki a hivatalából szeretőjének, Laurenznek, aki ennek megfelelően nem is tudott igazán szenzációs államtitkokkal szolgálni az NSZK hatóságainak. A német-német kapcsolatok azonban akkoriban rendkívül feszültek voltak, és az NDK még mindig a sztálinizmus befolyása alatt állt. Így hiába „nem zavart túl sok vizet” a Barczatis-Laurenz páros, leleplezésük után halálra ítélték, és 1955-ben lefejezték őket.

Szerző: Peter Hille. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.