Miután Orbán Viktor megígérte, nem fogja engedni, hogy elinduljon a tárgyalás Ukrajna EU-csatlakozásáról, az EU úgy döntött, hogy indulhat a tárgyalás. Annyi biztos, hogy 26 tagállam vezetője megszavazta a javaslatot, a magyar miniszterelnök pedig nem volt ott a voksoláson – a zárt ajtók mögül olyan hírek szivárogtak ki, hogy egy ponton Olaf Scholz német kancellár megkérte Orbánt, menjen ki a teremből.

Az EU költségvetésének átírását viszont blokkolta Orbán Viktor – fontos a blokkolás szót használni, mert akármit is mond hazai használatra, ez volt, nem pedig vétó. Ez jogtechnikai apróságnak tűnhet, de a blokkolás után még lehet tovább tárgyalni, a terv szerint januárban lesz folytatás.

Érdekes tárgyalások jöhetnek: a kormány most már nyíltan kimondta, hogy a befagyasztott EU-pénzekért cserébe elállhatnak a vétótól, amire válaszul az Európai Parlamentből már olyan kérések jönnek, hogy akkor támogassák Ukrajnát „az áruló Orbán nélkül is”, ahogy azt Manfred Weber mondta. A magyar kormánykommunikáció szerint persze még most sem zsarolásról van szó.

Hozzájuthat Magyarország nagyjából 10 milliárd euróhoz – mondta ki az Európai Bizottság. Hosszú egyezkedés után az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló jogszabályokat úgy írta át a kormány, ahogy azt az EU kérte, ezért jöhet a pénz. Az Alaptörvény elfogadása óta a legfontosabb igazságügyi reformot hajtotta végre Magyarország – mondta el Didier Reynders jogállamiságért felelős uniós biztos. Fontos hozzátenni, hogy ez nem minden uniós pénz, amiről vitáznak, sok más feltételt még nem teljesített a kormány. Ennek elvileg nincs köze ahhoz, hogy az EU-csúcs előtt vétóval fenyegettek a magyarok, de azért sok kommentár összekapcsolja a két témát.

Túry Gergely

És még egy ajándék érkezett Brüsszelből a fa alá a kormánynak: az Európai Bizottság engedélyezte a budapesti repülőtér felvásárlását, egész pontosan azt mondta ki, hogy két vevőjelölt, a magyar állami cég és a francia vállalat tervezett összefonódása nem vet fel versenyjogi aggályokat. De lehet még egy csavar: most derült ki, hogy a tulajdonosok már november közepén három részre bontották tulajdoni részesedéseiket, úgyhogy még egy vevő jöhet – Nagy Márton katariakról beszélt.

Ha már a zsarolás annyiszor szóba került: korábban Vlagyimir Putyin zsarolta az Európai Uniót a gázzal, a jövőben viszont az EU-tagállamok vissza is zsarolhatják vele egy új uniós megállapodás alapján. Ha a jövő héten átmegy a javaslat, akkor ideiglenesen el lehetne zárni az orosz gáz és cseppfolyósított gáz elől az EU-hoz tartozó csővezeték-szakaszokat és LNG-terminálokat.

A bolgár kormány bejelentette, hogy bizonytalan időre nem veti ki mégsem a gáztranzitra a megígért extraadót. Úgy tűnik, célt értek a fenyegetéssel, az oroszok most már talán hajlandóak lennének eladni a burgaszi olajfinomítójukat, Ausztria pedig, amely szintén nagy vesztese lett volna az adóemelésnek, beleegyezhet abba, hogy Bulgária közeledjen a schengeni zónához.

A hét képe: sztrájk a Volánbusznál

A budaörsi Volánbusz pályaudvar

Veres Viktor

Elkészítette az Eurostat a háztartások fogyasztásáról szóló statisztikáját, és kihozta: ahogy 2021-ben, úgy 2022-ben is az EU második legszegényebb helye volt Magyarország. Attól sem lett jobb a magyarok vagyoni helyzete, hogy a kormány a választás előtt kétezer milliárd forintot osztogatott el, az infláció elvitte szinte az egész többletet.

Ráadásul az utolsó Bulgária már a nyakunkon van, Szlovákia és Horvátország ellépett tőlünk. A szomszédban is van változás és egy második hely: Ausztria már Németországgal azonos pontszámmal az EU második leggazdagabb állama. Ott az uniós átlag 118 százalékán áll a fogyasztás, mi most léptünk előre 70-ről 71-re.

Véget ért a klímacsúcs, és egészen szokatlan dolog történt: sokan elégedettek az eredményével. „Ez végre egy jel a fosszilis iparnak, hiszen úgy néz ki, leáldoznak a napjai” – kommentálta Ürge-Vorsatz Diána a tárgyalásokat.

Ürge-Vorsatz Diána

Veres Viktor

Az egyezménybe bekerült, hogy el kell távolodnia a világnak a fosszilis energiahordozóktól – bármilyen meglepő, az eddigi klímacsúcsokon ezt még nem tudták kimondani. A változásnak „igazságos, rendezett és méltányos módon” kell megtörténnie az egyezség szövege szerint. Persze a neheze most jön: nemzeti jogszabályokban rendezni, mi történjen. Épp a napokban jött ki egy elemzés arról, hogy a G20 országok közül egyik sem teljesítette eddig a klímavédelmi vállalásait.

IT-szakemberek tömegei küzdenek azzal, hogy hónapokig nem kapnak a szaktudásuknak megfelelő ajánlatot, és akár a négy-ötszörösére is nőtt az elhelyezkedésre fordítandó idő az utóbbi egy-másfél évben. Pedig eddig jóformán csak arról hallottunk, hogy mekkora a munkaerőhiány informatikai területen és mennyire jól fizető állásokat lehet megcsípni már viszonylag kezdőként is.

A fejlesztések magyarországi visszaesése a hazai IT-piacon is új helyzetet hozott, ebben pedig szerepet játszhat a kínai technológiával szembeni nyitottságunk is. Magyarországon elsősorban a multinacionális vállalatok vonták szűkebbre a munkavállalóik létszámát.

Tüntettek a fuvarozók a záhonyi határátkelőnél, egyre nagyobb bajban vannak ugyanis, miután az EU engedélyezte, hogy az ukrán fuvarozók ugyanúgy dolgozhassanak az unióban, mint bármelyik más tagállamból érkező kollégáik. Így az ukránok jóval alacsonyabb árakat kínálhatnak, már csak azért is, mert sok szigorú uniós szabályt viszont nem kell betartaniuk.

Fuvarozók demonstrációja a záhonyi határátkelőhelyen 2023.december 11-én

AFP / Németi Róbert

A magyar kormány évekig külpolitikai érdekek mentén osztogatta a fuvarengedélyeket EU-n kívüli országoknak, a magyar fuvarozók érdekeit figyelmen kívül hagyva. Most már lenne igényük a változtatásra, épp amikor az EU kedvezményeket kínál az ukránoknak.