Múlt kedden közölte a Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelmi forgalom alakulásának márciusi adatait, az elemzők pedig azóta is próbálják visszarakni a földig zuhant állukat. A KSH ugyanis nagyon meglepő számokat közölt: az egymást követő hónapokat összevetve a januári stagnálás és a februári 0,6 százalékos visszaesés után szezonális és naptárhatással kiigazítva nem kevesebb mint 2 százalékos megugrásról jelentettek a harmadik hónapban. 2023 márciusához képest pedig a nyers adat szerint 3,6, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékos volt a növekmény.

Havi összevetésben ekkora erősödésre semmi sem utalt. Az adatra érkezett elemzői reakciók többnyire a reálbér-növekedéssel és esetleg a februárban kifizetett állampapírkamatok márciusra áthúzódó elköltésével próbálják magyarázni, hogy két nadrágszíjmeghúzós hónap után hirtelen szétvásároltuk magunkat, de összességében általános a vélekedés, hogy a harmadik havi érték több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Két elemzővel beszéltünk, akik megkísérelték helyre rakni a fejleményt – mindkettejük szerint benne van a pakliban, hogy a KSH mérésénél ment félre valami.

Ilyet senki se várt

Ez megdöbbentően erős, már-már megmagyarázhatatlanul az

– jellemezte lapunknak a márciusi adatokat Virovácz Péter. Az ING vezető közgazdásza elmondta, az elemzők havi alapon 0 és fél százalék közötti bővülésre számítottak a kiskereskedelmi forgalomban, de a legoptimistábbak is legfeljebb félszázalékos plusszal számoltak februárhoz képest. Azt mondta, az előrejelzéseik összeállításánál hosszú évek tapasztalata az, hogy ha emelkednek az üzemanyagárak, az valahol le fog csapódni a kiskereskedelemben – ha nem a benzinkutak, akkor az élelmiszerboltok vagy a nem élelmiszert árusító kiskereskedelmi egységek forgalmában. Vagyis – logikusan – drága benzinnél vagy kevesebbet tankolnak az emberek, vagy a többi kiadásukat fogják vissza. Márpedig az üzemanyagárak februárban emelkedtek – márciusban pedig még tovább –, és ezzel együtt jött a megdöbbentő megugrás.

Veres Viktor

Az élelmiszerboltok forgalma is megnőtt, amit alapból magyarázhatna az is, hogy idén márciusra esett a húsvét, csakhogy a februárhoz mért 2 százalékos növekedés már a szezonális és naptárhatástól megtisztított adat. Az élelmiszer-kiskereskedelem éves, 5,7 százalékos növekedésére reagálva pedig Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője lapunknak azt mondta,

nehéz elképzelni, hogy ennyivel többet ettünk volna márciusban, mint egy évvel korábban.

Miből költöttünk?

Tanárbéremelés, minimálbér-emelés, reálbér-növekedés, állampapírkamatok kifizetése – ez mind megvolt év elején, ahogy minden elemző (és persze maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is) rámutatott. Virovácz szerint a lakossági állampapírok márciusban is több mint 200 milliárd forintot vittek vissza a lakosság zsebébe, csak nyilván itt a nagy megtakarítók azok, akik sok pénzt kapnak vissza, ők pedig jellemzően vagy újra befektetik a pénzeket, vagy nagyobb értékű vásárlásokra költenek, így kérdéses, hogy a kamatkifizetés mennyire tudta a boltok forgalmát pörgetni.

Nagy kiemelte: nem reprezentatív felmérések azt mutatták, hogy a lakosság a kamatkifizetések nagyjából 30-40 százalékát fektethette be újra az állampapírpiacon, mintegy ötödét pedig más megtakarítási formában, és a fennmaradó rész képezhette a fogyasztást. Kérdés azonban, hogy ez itthoni költés vagy egy külföldi utazás fedezete volt-e. Mindemellett az Erste elemzője szerint a pozitív meglepetéshez hozzájárulhatott a bevásárlóturizmus esetleges visszaszorulása a hazai fogyasztók körében: a szomszédos országok közül havi alapon Ausztriában és Szlovákiában is gyengült márciusban a forgalom.

Virovácz szerint előfordulhat, hogy azok az alsóbb jövedelmi tizedbe tartozó családok, akik az év első három hónapjában akár csak pár tízezer forintnyi hozamot vissza tudtak kapni, lehettek azok, akik most egy kicsit bátrabban költekeztek húsvétkor, de ez szerinte egyszeri megugrás, ahogy várhatóan a már említett év eleji béremelések hatása se lesz tartós.

„Gondoljunk bele:

azért, mert nekem magasabb lett a fizetésem, nem lesz hirtelen szükségem egy helyett két rúd téliszalámira havonta, nem fogok csak azért többet enni – jó esetben.

Az elemző azt mondta, nem elképzelhető, hogy tartósan több százalékkal nőjön az élelmiszerüzletek forgalma hosszú hónapokon keresztül, az élelmiszer-fogyasztás nem így működik.

Az ING munkatársa a vásárlók alapvető óvatosságáról azt is elmondta, hogy ügyfélkörük révén kapcsolatban vannak érintett vállalatokkal is, és az ő adataik is azt mutatják, hogy a napi fogyasztási cikkeknél még mindig jellemző a leskálázás, vagyis még mindig nehezen váltanak az emberek a saját márkásokról magasabb minőségű, drágább cikkekre. És a nagyobb kiszerelésű cikkekre sincs még tömeges kereslet, hiába olcsóbb a kilóra számolt áruk. „Túró Rudit lehet ötös csomagban és egyenként is venni, de hiába jön ki sok esetben tömegarányosan olcsóbbra az ötös csomag, egyszerre akkor is nagyobb megterhelés a családi kasszának, ezért csak egy-egy darab kerül a kosárba.”

Túry Gergely

A KSH csúszott el?

A két szakértő a forgalom felpörgését nem kérdőjelezi meg. A megugrás meglepő mértéke miatt azonban úgy vélik, előfordulhat, hogy valamiféle hiba csúszott a KSH mérésébe, attól lett ilyen megdöbbentő az adat. Az éves változásról szólva Virovácz azt mondta, márciusban egyszerre két olyan hatás érkezett a statisztikai adatsorba, ami nagyon ritkán fordul elő, és most, hogy a kettő együtt jelent meg, a statisztikai kiigazító programok „nem voltak a helyzet magaslatán”.

Mint rámutatott, a harmadik hónapban hárommal kevesebb munkanap volt, mint egy évvel korábban. Az megszokott, hogy egy-két munkanap a mínusz, de a három szerinte „extrém ritka”. A húsvét mozgóünnep, annak kezelésére fel vannak készítve a KSH programjai, de a két hatás együtt szerinte könnyen lehet, hogy nagyon felborította a kiigazító programokat, lehet, hogy túlkompenzálta a szezonhatásokat az adatsor. „Mindig van egy úgynevezett végponti gyengeség is, tehát az utolsó adat befolyásolni tudja az előző adatokat. Ez is arra utalhat, hogy valamiféle statisztikai kiigazítási ügy lehet a számok mögött.”

A mínusz három munkanap Nagy szerint is biztosan megbolydítja a történetet, azt mondta, az elmúlt tíz évben ilyesmi nem volt. Az Erste elemzője azt is elmondta, várja a szezonálisan és naptárhatástól megtisztított éves adatok korrekcióját, mert szerinte a KSH valamelyik adatot rosszul tölthette fel.

Az élelmiszer, a tartós cikkek és az üzemanyag kiskereskedelme is egy százalék alatti növekményt tudhat magáénak márciusban, ennek ellenére nőtt átlagosan két százalékkal a teljes kiskereskedelmi forgalom. Ez mindenképpen vet fel kérdéseket: a főszám rossz, vagy valamelyik komponens az?

És tényleg furcsa az, ahogyan a szám összeáll. Úgy jött ugyanis ki a 2 százalékos havi növekedés, hogy ennek a három összetevője közül az élelmiszereknél 0,8, a nem élelmiszertermékeknél 0,9, az üzemanyagoknál pedig 0,5 százalékos plusz szerepel a KSH hivatalos adataiban – nyilván nem lehet három olyan számnak a súlyozott átlaga 2, amelyek mind 2 alattiak. Az élelmiszereken belül is ehhez hasonló furcsaságot látni: az „élelmiszer jellegű vegyes” kategóriában (ami a magyar boltok nagyjából háromnegyedét jelenti, minden üzletet, ahol ételt is lehet kapni) 0,8, az étel-, ital-, dohányáru-szaküzleteknél pedig 2,3 százalékos a növekedés, ebből jött ki egy 0,8-as súlyozott átlag.

Nagy azt mondta, meglepő volt, hogy azok a közelítések, korrelációk, amiket az előrejelzéseik összeállításakor használni szoktak, és általában jól is működnek, nem jelezték a megugrást. Az elemző ugyanakkor azt mondta, hogy a kiskereskedelem „egy elég zajos történet volt régebben is”, máskor is hozott már meglepő adatokat, csak nem ennyire meglepőket. Összességében nem is akarja ráhúzni a vizes lepedőt a statisztikai hivatalra.

Megkerestük a KSH-t kérdéseinkkel, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amint kapunk, közöljük.

Veres Viktor

Mi jön most?

Kérdésünkre, hogy április után is ilyen adatot látunk-e majd, Virovácz azt mondta, nem valószínű. Azt mondta, nagyon ritka, hogy két egymást követő hónapban dinamikusan nőjön a fogyasztás. „Nem úgy szoktunk vásárolni, hogy egyik hónapban léböjtkúrát tartunk, nem eszünk, a következő hónapban meg mindent is veszünk.” Ha pozitív a trend, akkor alacsony, de stabil szokott lenni a növekedés.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe márciusban emelkedett ugyan, ám áprilisban megint csökkent. Adataik szerint az emberek közben azt kezdték érezni, hogy egyre jobban telik nekik nagy értékű árucikkekre (minden bizonnyal a fizetésemelések, kamatkifizetések és a csökkenő infláció miatt), de ilyen cikkeket mégsem vesznek. És közben nő az állások elvesztésétől való félelem is.

Virovácz szerint ugyan a bizalmi indikátorok jók, de nem szabad őket készpénznek venni, végül itt is a trendeket kell figyelni. Hogy az index havonta egy-két pontot erre vagy arra mozog, az szerinte nem garancia arra, hogy a kiskereskedelmi fogyasztási adat is abba az irányba fog változni. Erre példának a januári GKI-indexet hozta, amelyben a fogyasztói bizalom „nagyon durván megpattant”, ám ehhez képest havi összevetésben stagnált a fogyasztás. „Azt látjuk viszont, hogy 2022 ősze óta tartósan javuló a fogyasztói bizalmi trend. Ez képeződik le pár hónapos csúszással a fogyasztás változásában. Ha a trendeket nézem, azt kell mondjam, az előttünk álló hónapokban lassan, fokozatosan, de javuló kiskereskedelmi teljesítményre lehet számítani.”

Az ING elemzője megjegyezte, azt is látják, hogy a szolgáltatások irányába is elmozdulhattak a fogyasztók. A kiskereskedelmi adat azt a szektort nem ragadja meg, és könnyen lehet, hogy az emberek a pluszpénzből nem élelmiszert, hanem élményeket vásárolnak. Ha az emberek elmennek megint moziba, színházba, az a boltok forgalmában nem jelenik meg, de a fogyasztást az is bővíti. Virovácz szerint a következő hónapokban az óvatossági motívum oldódására és a háztartási fogyasztás valamilyen szintű bővülésére lehet számítani, csak nem biztos, hogy ennek teljes egészében a kiskereskedelem látja majd a hasznát.

Virovácz szerint lehetünk egy picit, óvatosan optimisták, de várjuk meg a következő hónapok adatait, és ha két meg három hónap múlva is havi szinten folyamatosan nő a kiskereskedelmi forgalom, akkor már mondhatjuk, hogy valóban egy tartós növekedési trendben vagyunk.

Ha ez folytatódik, akkor az emberek előbb-utóbb elkezdenek megint nagy értékű, tartós fogyasztási cikkeket is venni. Virovácz azonban felhívja a figyelmet:

Nem mindegy, hogy ki költekezik. A nagy kifizetések és a nagy értékű vásárlás az tök jó, csak volumenben nem dob akkorát, mint ha kisebb értékű, de jóval több vásárlást hajtanának végre a háztartások. Ha volumenadatokról beszélünk, akkor sokkal jobb 50 ezer eladott Túró Rudi, mint egy darab eladott Tesla.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fazekas István