Bosszantó, mégis hasznos, ha a gyerek olyan, mint egy vaddisznó

A legtöbb szülő bizonyára jól ismeri az érzést, amikor egy-két esős napot követően a gyereke szinte megvesz azért, hogy egy mély pocsolyában vagy a teljesen felázott, sáros földben dagonyázva játsszon. Persze ez komoly fejfájást okoz, hiszen a ruhák egy-egy ilyen alkalom után csuromvizesek és piszkosak – nem beszélve arról, hogy az átázott öltözet akár komolyabb betegséghez is vezet –, mégsem annyira egyértelmű, hogy távol kell-e tartani a gyermekeket ettől.

Gyakran hallani a vicces megjegyzést, miszerint egy-egy ajándéknál sokkal érdekesebb maga a doboz, mint ami benne van, hiszen a gyermekek fantáziája végtelen. Emiatt a kartondoboz nem csupán egy darab papír, hanem sokkal inkább egy ház, egy bunker, egy űrhajó, vagy autó, sőt akár mindegyik felváltva. Ez az elv igaz egy homok-, sár- vagy iszapkupacra is, amelyek szintén bármik lehetnek.

Ez pedig immáron nem csupán egy megfigyelés, hanem sokkal megalapozottabb tény, hiszen egyre több elemzés próbálja a sárban való játék előnyeit bebizonyítani. Egy kutatás például kimutatta, hogy a talajban megtalálható Mycobacterium Vaccae nevű baktériummal való érintkezés serkenti az immunrendszert, aminek következtében az agy szerotonint és endorfint szabadít fel, így javítja a közérzetet, emellett pedig enyhíti a depressziót és az allergiás tüneteket is.

Motoros és kognitív készségeket fejleszt 

Ahhoz, hogy a gyerekek elsajátítsanak olyan, tanulmányaik során szükséges készségeket, mint például az írás, nem csupán arról van szó, hogy a lehető legkorábban a kezükbe adják a ceruzát. Ehelyett egy olyan szilárd alapot kell építeni, hogy az elméjük és a testük készen álljon az íróeszközök használatára. Ez a motoros készségekkel és a jelölésekkel kezdődik, két alapelemmel, amelyet a gyerekek természetes módon sajátítanak el dagonyázás közben.

Ilyen a formák rajzolásának fejlesztése is, azaz a sár mint festőállvány használata, az osztozkodás megtanulása, hiszen más gyerekek is szeretnének hozzáférni az anyaghoz, így a csapatmunka megtanulása és a különböző arányok megismerése is jelentős előnye a meglehetősen piszkos játéknak. Ez pedig valóban nem elhanyagolható, hiszen

Ugyanis miközben a gyermekek vaddisznóként játszanak, a kéz, a csukló, az ujjak, a láb és a lábujjak kisebb izmait is használják, ami miatt ezek az izmok megerősödnek, ez pedig felkészíti őket arra, hogy később könnyebben megtanuljanak írni. A szakemberek szerint így nem az a legcélravezetőbb, ha minél előbb toll vagy ceruza kerül a gyerekek kezébe, sokkal inkább az, hogy a testük és elméjük fel legyen készülve a feladatra – amelyben a sárban való tapicskolás sokat segíthet. Emiatt az sem véletlen, hogy

Mivel a sár ráadásul csúszós, arra kényszeríti a gyerekeket, hogy az egész testüket az egyensúly megteremtésére és egyenes tartásra használják, így az abban való játék fejleszti ezeket a fontos és kritikus motoros készséget is. Emellett a föld és a víz különböző textúrái erősítik az immunrendszerüket és aktiválják az érzékszerveket, ingert küldenek az agynak – írja a Healthline. 

A matek- és nyelvtanulás is egy sáros gödörben kezdődik

A sártócsákban való ásás, ugrálás vagy dagonyázás azonban nem csupán szórakoztató érzékszervi élmény a kisgyermekek számára. Miközben a játék minden érzékszervüket bevonja, a kognitív tanulás egy másik aspektusa is folyamatban van. Képzeljünk csak el egy egyszerű játékot, amikor képzeletbeli fagylaltokat, azaz sárgolyókat készítenek a föld és a víz összekeverésével. Ez a játék amellett, hogy meglehetősen egyszerűnek tűnik, maga a tevékenység a tudomány és a matematika alapjait segít elsajátítani, ráadásul a kritikus gondolkodást és a kreativitást is fejleszti. 

Amikor a gyerekek összekeverik a földet a vízzel, megváltoztatják az anyagok fizikai tulajdonságait, ráadásul tudtuk nélkül egy kis kémiát is magukba szívnak, hiszen felfedezik azt, mi történik akkor, amikor két anyagot kombinálnak – amivel együtt a problémamegoldó képességük is fejlődik. A gyerekek a folyamat során megfigyelhetik a két anyag keveredésének fizikai változását, és ha kellő idő áll rendelkezésükre, megtapasztalhatják a párolgás és a száradás folyamatát is. 

A sárban való játék során emellett a matematika alapjaiba is belekóstolnak, hiszen itt tanulják meg és ismerik fel azt, hogy mik azok a különböző mennyiségek, például a sok és a kevés. Hamar rájönnek, hogy mennyire sok víz kell ahhoz, ha masszív sarat akarnak gyúrni, és mennyi kell ahhoz, hogy folyós maradjon az anyag, ami a mennyiségek mellett az arányok meghatározásának képességét is fejleszti. Megtanulják megérteni a kapacitás jelentését azáltal, hogy különböző méretű tartályokat és edényeket használnak a föld és a víz begyűjtésére és keverésére, miközben elgondolkodtató kérdéseket tesznek fel arról, hogy a magas, vékony tartályba miért fér kevesebb anyag, mint az alacsonyabb, de széles tartályba.

A matematikán és a természettudományokon túlmenően a gyerekek szókincse is bővül, miközben a sárral játszanak, hiszen olyan szavakat hallhatnak, amelyeket a hétköznapokban korábban sosem, ilyen például a keverés, a préselés, az öntés, a több és a kevesebb. Ráadásul ez a fajta tanulás jóval hatékonyabb, hiszen a tapicskolás során nemcsak megmondják nekik, hogy melyik szó mit jelent, hanem azokat a saját szemükkel is láthatják, és a kezükkel is érezhetik, így sokkal érthetőbb és maradandóbb lesz számukra. 

A hosszú és pozitív lista tudatában néhány piszkos ruha csak belefér, nemde? 

(Borítókép: dmphoto / Getty Images Hungary)