Festőnek, papnak készült, szörnyeteg lett belőle: 135 éve született Adolf Hitler

1889. április 20-án született Adolf Hitler, a 20. század könyörtelen diktátora, aki sosem látott borzalmakba sodorta a kortársait. Emberek tömegével engedelmeskedtek neki szónoki beszédeit követően és viselték a horogkeresztet, mint a Führer és a nácik jelképét. Több millió embert gyilkoltak meg parancsára a származásuk miatt. Egyes feljegyzések szerint több mint 6 millió zsidó esett a holokauszt áldozatául. Horrorfilmekben is csak ritkán látni olyan kegyetlenségeket, amiket a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt nevében, és persze Hitler parancsára elkövettek. Ezek a kornak a sötét borzalmait máig őrzik az egykori megsemmisítő és koncentrácós táboroknak teret adó települések, például Dachauban, Chelmnoban és Auschwitzban.

Azt beszélték, apai nagyapja zsidó volt...

A pletyka nem új keletű, már az 1920-as években szárnyra kapott, hogy hogy Hitler apai nagyapja zsidó volt, amit a Hiterrel szemben álló külföldi sajtó előszeretettel terjesztett róla. Hans Frank, a Lengyel Főkormányzóság hitleri vezetője kivégzése előtt vallott a pletykáról, és emlékiratában azt diktálta le, hogy a diktátor apai nagyapja egy Leopold Frankenberger vagy Frankenreiter nevű zsidó férfi volt. Ezt azzal alapozta meg, hogy Maria Anna Schicklgruber, a Führer apai nagyanyja Graz városában ennél a zsidó családnál dolgozott. A modern kutatások azonban több ponton cáfolták a pletykát: nem találtak ilyen családnevet a grazi anyakönyvekben, de arra sincs bizonyíték, hogy Hitler nagyapja Grazban vállalt volna munkát.

Hitlert nem érdekelte az iskola, festő szeretett volna lenni /Fotó: Northfoto

Pszichiátriai eset volt

Rengeteg kutató foglalkozott a diktátor mivoltjával és személyiségével, a kutatások során olyan állítások láttak napvilágot, miszerint Hitler az autizmus spektrum egyik enyhe formájában, Asperger-szindrómában szenvedett - írja az emelttortenelem.hu.

Az Egeszsegkalauz leírása alapján az Asperger szindróma diagnosztikai elemei közé tartozik a szociális válaszkészség hiánya, a mások iránti teljes érdektelenség és a zárkózottság.

Az Asperger-szindróma tünetei:

• átlagos vagy átlagon felüli intelligencia
• szegényes kommunikáció
• gyenge kapcsolatteremtő készség
• szemkontaktus kerülése
• szabályokhoz, a megszokott rutinhoz való görcsös ragaszkodás
• feszült idegállapot és/vagy depresszió
• aprólékos beszéd
• ingerek feldolgozásának nehézsége
• megtapadt gondolkodási sémák
• az ezzel élők nem tudják értelmezni a testbeszédet, a gesztusokat, vagy rendszeresen rosszul értelmezik azokat

Az autisták és az Asperger-szindrómások közös vonása, hogy merev belső szabályrendszerükhöz görcsösen ragaszkodnak, a közösségi lét íratlan szabályaival folyamatosan összeütközésbe kerülnek. Ez számos nehézséget okoz számukra a közösségben, iskolában.

Thomas Mann azt írta róla, hogy sok mindenhez nem értett, például nem tudott lovagolni, sem autót vezetni, habár rajongott az autókért /Fotó: Northfoto

A Führer nem sportolt és testtudata sem volt kifogástalan, sőt voltak bizonyos sztereotip mozgásai. Gesztusairól is elmondható, hogy cseppet sem volt természetes, inkább kényszeresnek nevezhető. Hitlerről nem meglepő tény, hogy görcsösen ragaszkodott saját elképzeléseihez, Kubizek szerint pedig elképesztő volt, ahogy képes figyelmen kívül hagyni a valóságot.

Mások nárcisztikus személyiségzavart vélnek felfedezni a Führer viselkedésében.

A nárcisztikus személyiség jellemzői:

• magát tartja a világ közepének
• mindent saját magára vonatkoztat
• magáról nagyzásos, megalomán képe van
• ez a kép végtelenül törékeny
• képtelen elviselni a kritikát
• ha ellenvéleménnyel találkozik, képes dührohamot kapni

Későbbi beszámolók alapján többen - olyanok, akik közel álltak a diktátorhoz - meséltek ehhez hasonló megmozdulásokról. Az empátia teljes hiánya, az érdektelenség mások életét és sorsát illetően, és kíméletlen törtetés, akár másokon áttaposva... A merev gondolkodás igen jól jellemezte Hitlert, ha egyszer kialakított magában egy véleményt, ahhoz görcsösen ragaszkodott.

Egy ilyen - feltételezhetően - mentális beteg kezeibe került az akkori Németország.

Halálos szerelem

Adolf Hitler és Eva Braun éveken át voltak szeretők, házasságuk viszont csak 36 órát élt meg /Fotó: Northfoto

Összeesküvés-elmélet hadának szolgál alapul Hitler tisztázatlan körülmények között történt halála.

1945. április 30-án Hitler úgy döntött, csillaga leáldozott, és berlini bunkerében egy, a jobb halántékára leadott lövéssel végzett magával, de valüszínű, hogy mielőtt meghúzta volna a ravaszt, mérget is fogyasztott. Sztálinnak is azt jelentették, hogy Hitler ciánkapszulát harapott át, és ezzel ölte meg magát. A halott diktátor mellett a szárnysegédek megtalálták felesége, Eva Braun holttestét is.

Az asszony alig 36 óráig lehetett a Führer hitvese, hiszen az a bizonyos "míg a halál el nem választ" rövidesen bekövetkezett. Hitler azelőtt sosem mutatkozott a nyilvánosság előtt a Braunnal, azt viszont már előszeretettel tudatta az nyilvánossággal, ahogy szeretőjét rendszeresen megalázza. Látszatra nem volt mély, érzelmi kapcsolatuk, de Hitler életrajzírója azt állítja, még csak testi viszony sem alakult a két fél között. A diktátornak nem gyengédségre vagy közelségre volt szüksége: csupán csodálatra. Azt pedig mindig elérte, hogy megkapja.

BLIKK DOSSZIÉ

Führer