És akkor Orbán ismét előhúzta a zsebéből a választásokat nyerő csodafegyverét
Kiderült, hogy 108 milliárdot szán a kormány az új otthonfelújítási programra, kérdés, ki tudja az önrészt megfinanszírozni. A legtöbbünknek ugyanis elvitte a pénzét az infláció, ezért is költünk még mindig alig a boltokban. Az orosz MERE diszkontlánc viszont épp most lát lehetőséget az itthoni terjeszkedésre, míg a SPAR esetében az merült fel sokakban, talán ellenük hoznának új törvényt. Húsvétkor pedig csoda történt: Nagy Márton és Matolcsy György együtt ebédelt. Cikkünkből kiderül, ez miért szenzáció. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nagy bejelentés érkezett pénteken: hatmillió forintot ad az 1990 előtti családi házak felújítására a kormány. Bár a részletek kidolgozása még tart, annyit már elárultak, hogy hétmillió forintos beruházásra lehet támogatási igényelni, amiből egymillió forintot saját zsebből kell állni, hatmilliót pedig az állam ad hozzá, részben vissza nem térítendő támogatás, részben kedvezményes hitel formájában.
A kormány tervei szerint idén június elején induló támogatásra azok pályázhatnak, akiknél van vezetékes gáz, és a beruházással legalább 30 százalékos energiamegtakarítást érnek el, amit energetikai tanúsítvánnyal tudnak igazolni.
Napelemek vásárlását azonban ezzel a pályázattal nem támogatja a kormány, miután sorra dőlnek a naperőművi rekordok Magyarországon. Március 20-án a naperőművi termelés meghaladta a 3 ezer megawattórát, a beépített kapacitás pedig a 6 ezer megawattot. Ez háromszorosa a paksi atomerőmű kapacitásának.
A gázszámlánál viszont lépett a kormány, így végre nem érheti több meglepetés az átalányban fizető fogyasztókat. Csütörtöktől előre ki lehet kalkulálni, mennyi kedvezményes árú gáz jár még, így tudni fogjuk, ha az 1729 köbméter rezsivédett árú gáz elfogyasztása után a következő hónapban már 7,5-szeres árat kell fizetni.
Persze sokaknak sajnos nemhogy támogatott házfelújításra nem futja, de még az alapvető kiadásaikat is alig tudják kigazdálkodni. Hiába „kényszerítette térdre” a kormány az inflációt, továbbra is alig költünk a boltokban, és havi alapon még csökkent is a kiskereskedelem a KSH legfrissebb összesítése alapján. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene februárban 0,6 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva, noha éves összevetésben 1,1 százalékos növekedés azért volt.
Emellett még mindig 3-4 százalékkal nőhetnek idén az élelmiszerek bolti árai. Ha viszont a kormány megint rászáll a kiskereskedelemre, akár meg is triplázhatja a mostani élelmiszer-inflációt – erről beszéltek az Erste elemzői.
Nem is csoda ezután, hogy sokkal kevesebb nyugdíjas évre számíthatnak a magyarok, mint más európaiak. Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak.
Az elszegényedő lakosság gyengülő vásárlóerejét használná ki a MERE nevű orosz diszkontlánc, amely három éven belül 200 üzletet nyitna Magyarországon.
A lánc a szankciók miatt az osztrák, belga, francia, német, spanyol és brit üzleteket bezárta, hazánkban viszont úgy tűnik, hogy ez nem jelent akadályt.
Még a sokat látott magyarok is felhúzták azonban a szemöldöküket, miután híre ment, hogy példátlan eszközt adna a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) egy új törvényjavaslat, amelyet a héten nyújtottak be a parlamentnek. A javaslat szerint a GVH kötelezhetné az alapvető jelentőségű vállalkozások tulajdonosait, hogy értékesítsék a vállalkozás részét vagy egészét, ha veszélybe kerülne az ellátásbiztonság.
Arról, hogy melyek az alapvető jelentőségű vállalkozások, a GVH dönthetne, majd szigorúan fel is léphetne velük szemben.
Bár a kormány és a SPAR közötti konfliktus miatt sokakban felmerült, állítólag nem a SPAR-ra szabták a tervezetet. A törvényjavaslat megfogalmazása ugyanakkor meglehetősen rugalmas, így sok mozgástere marad a GVH-nak azzal kapcsolatban, hogy mely ágazatokra alkalmazza a szabályozást, azaz szinte bármire ráhúzhatják azt.
Természetesen a kormány sem a SPAR-ra hivatkozik. Indoklásuk szerint a különböző versenytorzulás kiküszöbölése érdekében bővítik a GVH hatásköreit, és arra is utalnak, hogy a német jogban már létezik hasonló gyakorlat.
Annak a feltételezéseknek, hogy a törvényjavaslat a SPAR-ra íródott az ágyazott meg, hogy nemrég Tiborcz István, Orbán Viktor veje megpróbálta megvenni a magyarországi SPAR-t, de az ajánlatot az osztrák tulajdonosok visszautasították. A SPAR vezérigazgatója egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy a magyar kormány nyomást gyakorol rájuk, adjanak részesedést Orbán családjának, ezt megelőzően pedig panaszt nyújtottak be az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt.
A kormány szerint álhír, hogy nyomást gyakorolnának a vállalatra, később azonban Lázár János szokatlanul kemény hangnemben fenyegette meg a SPAR-t.
Nem csoda, hogy már ilyen eszközökhöz nyúl a kormány, hiszen egyebek mellett a költségvetés is rettenetes helyzetbe került 2023-ban, és idén is nagyot izzadhat a kormány, ha megpróbálja normalizálni a helyzetet, bár nagyon nem is próbálja.
A borús képet csak látszólag javítja, hogy hatalmas csúcsot ért el a külkereskedelmi többletünk. E többletet ugyanis nagyon nagy részben csak a világpiaci energiaárak esésének köszönhetjük. Ha ezt kivesszük a képletből, az látszik: egyre kevesebb magyar terméket sikerül eladni külföldön, 2,4 százalékkal esett is az export egy év alatt, és a magyaroknak sincs nagyon pénzük vásárolni.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy újra felfüggeszthetnek Magyarországnak ígért EU-pénzeket. Azt vizsgálja az Európai Bizottság, hogy a magyar állami építési beruházásokról szóló törvény nem sérti-e az EU-jogot. Amennyiben a jogsértés fennáll, akár 6,5 milliárd euró értékű állami beruházást is érinthetnek a korlátozó intézkedések.
Pedig már most is nyilvánvaló, hogy példátlan gazdasági lehetőséget szalasztott el Orbán a szuverenitási harca miatt.
Soha korábban nem segíthette volna a magyar gazdaságot ennyi ingyenes és olcsó kamatozású forrás.
Pedig jól jönne a támogatás, hiszen a magyar gazdaság jelenleg szinte bármilyen mérce szerint az uniós fejlettségi lista alsó negyedében van.
Teljesen nyilvánvaló mára, hogy bár a kormányunk kanyarban akart előzni, de kicsúsztunk, a régiós versenytársak pedig köszönték szépen a lehetőséget.
Mindeközben kommunikációban továbbra is erős a kormány, nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismét meghirdette a célt: a magyar gazdaság fejlettségének 2030-ra el kell érni az uniós átlag 90 százalékát, de hogy hogyan, azt senki se tudja.
Bár erős lejtmenetben van a hazai gazdaság a régiós versenytársakhoz képest, ezt úgy tűnik a kormány részben a jegybank feletti ellenőrzés visszaszerzésével próbálja orvosolni. A Magyar Nemzeti Bank működéséről szokatlanul éles véleményt fogalmaz meg az Állami Számvevőszék, amivel új frontot nyit a kormány és a nemzeti bank csatározásában.
Feltehető, hogy a kormányzat a legfontosabb pénzügypolitikai kérdésekben – főleg a piaci hitelkamatok leszorításához szükséges gyorsított alapkamatcsökkentésben – kívánja erőteljesebben érvényesíteni akaratát, és addig lebegtetik a szigorítás alkalmazását, amíg a jegybankból meg nem érkezik a megadásra utaló válasz.
A vita hátterében azonban személyes ellentétek is húzódhatnak, elsősorban Matolcsy György és korábbi pártfogoltja, Nagy Márton között.
Közleményben reagált cikkünkre az MNB, kifejtve, hogy a Magyar Nemzeti Bank független, a székházának felújítása nem túlárazott, a jegybanktörvényt pedig csak az ő megkérdezésükkel lenne szabad átírni.
És ha valaki még kételkedett volna, ezt a húsvéti csodát látva minden kétsége elillanhatott: Nagy Márton és Matolcsy György együtt ebédelt. A Magyar Nemzeti Bank elnöke és a nemzetgazdasági miniszter egy munkaebéden találkozott egymással, sőt még egy közleményt is kiadtak arról, hogy majd egyeztetnek máskor is.
A hét képe: Húsvéti csoda: Nagy Márton és Matolcsy György együtt ebédelt
Annyi bizonyos, a magyar gazdaságnak lesz honnan elrugaszkodni. Ezt mutatja legalábbis, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagország, ahol 2023-ban zsugorodott az újautó-piac. Az eladások 3,4 százalékkal estek vissza az előző évihez képest, miközben az uniós átlag 13,9 százalékos növekedést mutatott.
Az, hogy kevés új autót adtak el, nem jelenti, hogy nem gyarapszik folyamatosan a személykocsi-állomány: 2012-ben még nem érte el a 3 milliót sem, 2023 végén már 4,17 millió rótta az utakat, miközben átlagéletkoruk elérte a 15,8 évet. 2009-ben ez épp csak meghaladta a 10 évet.
Volt azonban néhány márka, amely ügyesen tudott sáfárkodni a szűkös lehetőségekkel, cikkünkből az is kiderül melyek voltak ezek.
Bár a magas infláció és a gazdasági visszaesés miatt az embereknek alig van pénzük, de még így is gyorsan összegyűlt a milliós perköltség az akkugyár ellen tiltakozó mikepércsieknek. A közelben építkező kínai CATL kétségbe vonja a mikepércsiek érintettségét, aminek megállapítására szakértőt rendelt ki a bíróság, a költségeket pedig a tiltakozó civilek nyakába varrná. A civilek nem tudták előteremteni ezt az összeget, ezért gyűjtést indítottak, néhány nap alatt össze is jött a szükséges 1 millió forint.
Vannak országok, ahol egészen más gondokkal küzd az egészségügy, mint Magyarországon. Több mint egy hónapja sztrájkolnak orvosok Dél-Koreában egy tervezett létszámemelés miatt.
Az ország egészségügyi rendszere a legtöbb mutatóban a legjobbak között van, ugyanakkor az orvosok lakosságarányos száma a második legalacsonyabb az OECD-országok között. Az ország sajátos egészségügyi szabályozása miatt a rezidensek mégis attól tartanak, hogy ha a kormány megemeli az orvosi képzésekre felvehető hallgatók számát, akkor később egyes területeken jelentősen csökkenni fog az orvosok fizetése, ezért más megoldást javasolnak.
Hiába volt már halálos áldozata is a munkabeszüntetésnek, nincs jele annak, hogy a felek álláspontja közeledne, pedig a kelet-ázsiai országban egy hét múlva parlamenti választások lesznek.
Mindeközben vannak, akiknek nincs jobb szórakozása, mint barátnők és lány hozzátartozók meztelen fotóinak megosztására bujtogatni Discordon és más közösségi oldalakon.
Itthon is egyre többen esnek áldozatul annak a bűncselekménynek, amikor exbarátok bosszúból vagy hozzátartozók, tolvajok, olykor hekkerek anyagi haszon reményében intim vagy pornográf képeket töltenek fel róluk közösségi oldalakra, köztük a Discordra. Különösen súlyos probléma, hogy gyakran gyermekek esnek áldozatul e perverziónak. Cikkünkből kiderül, hogyan védekezhetünk ellenük.
