145 font lehet az uniós élelmiszervám felső határa – tudatta a környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztérium Londonban. Miért ez a plusz vám az uniós élelmiszerekre? Így kell megfizetni azt, hogy a határokon immár világszínvonalú a vámkezelés – érvel a kormány. A Brexit után gyakran volt fennakadás a vámnál, emiatt egyes élelmiszerekből hiány alakult ki átmenetileg Nagy Britanniában.

Ha az élelmiszer-szállítmány az Európai Unióból egyetlen terméket tartalmaz, vagyis a vámkezelés egyszerű, akkor 29 font az új plusz vám. Ha többféle élelmiszer jön együtt, akkor 145 fontot kell fizetni minden egyes alkalommal a doveri kikötőben illetve a Eurotunnel brit oldalán.

Lenyelik-e az európai exportőrök vagy a brit kereskedők ezt a plusz vámot vagy vígan ráterhelik a fogyasztókra? “Akárhogy is lesz, az biztos, hogy az üzleti költségek és az élelmiszer árak emelkednek, a vásárlók választási lehetőségei pedig csökkennek“ – nyilatkozta a BBC-nek a Cold Chain Federation elnöke. Phil Pluck rámutatott arra, hogy “a kormány a legutolsó percben jelentette be a változást, ezért a kereskedőknek kevés idejük maradt arra, hogy gyorsan megfelelő döntéseket hozzanak”.
A brit kormány erre azt válaszolja, hogy már ötször is elhalasztotta ennek az uniós vámnak a bevezetését, vagyis az érintetteknek lehetett elegendő idejük az átállásra.

Az ellenzéki Munkáspárt, amely jóval népszerűbb a konzervatív kormánynál, sietett közölni: ”Ez az intézkedés áremelkedésekhez vezethet. Nem beszélve a káoszról, amely újra kialakulhat a határokon.”
A Munkáspárt nemcsak bírál, de javaslattal is előállt: ”meg kellene egyezni az Európai Unióval az állat-egészségügyi szabályokról, és ily módon lényegesen csökkenteni lehetne a papírmunkát a vámkezelés során”. A Brexit előtt semmiféle vámkezelés sem volt, hiszen a britek is az egységes piac előnyeit élvezhették.

Az uniós munkavállalók is szívnak a brexit miatt

A Brexit egyik célja a hazai mezőgazdaság fellendítése volt, de ez nem megy idénymunkások nélkül. Egy friss vizsgálat szerint az idénymunkások, akik gyakran 12 órát robotolnak naponta, teljesen ki vannak szolgáltatva hiszen a munkavállalási engedély és a vízum szoros kapcsolatban áll egymással. Ha tiltakoznak, nemcsak a munkaviszonyuk szűnhet meg, de ki is utasíthatják őket Nagy-Britanniából. A Radio France International tudósítója megjegyzi, hogy nagyon kevesen emelnek szót a kizsákmányolás ellen, pedig gyakran átverik a vendégmunkásokat : magasabb béreket és jobb életkörülményeket ígérnek , de ebből gyakran semmi sem lesz. Sőt felszámolnak “toborzási díjat”, és ennek alapján kezdetben az idénymunkás ingyen dolgozik, hogy törlessze “adósságát”.

Mit tesz a brit állam? Behunyja a fél szemét, hiszen a munkaadók britek, szavazópolgárok, míg a külföldi idénymunkásokról ez nem mondható el. Ráadásul az ellenőrzést végző brit hivatalokban kevés a pénz és a munkaerő, ezért azután a munkaadók könnyen visszaélhetnek az erőfölényükkel a külföldi idénymunkásokkal szemben, akiket a Brexit előtt védtek valamennyire az uniós szabályok – tudósít Londonból a közszolgálati Radio France International.