szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A szervezett bűnözői csoport fejlett technológiákat, köztük mesterséges intelligenciát használt a Covid utáni helyreállítási pénzekkel elkövetett pénzmosás hamis dokumentumainak előállításához.

A rendőrség csütörtökön több mint 20 gyanúsítottat tartóztatott le Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában azon nagyszabású csalási ügyben indított nyomozás részeként, amelyet az EU Covid-járvány utáni helyreállítási alapjának forrásaival követtek el – írja a Politico.

Az uniós ügyészek kérésére a csalás és gazdasági visszaélések elleni ügyekre szakosodott rendőrség 150 rendőre nyolc embert vett őrizetbe, további 14-et pedig házi őrizetbe helyezett. A vád szerint ők egy olyan bűnszervezet tagjai, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy 600 millió eurót csalt ki az Olaszországnak szánt uniós helyreállítási és ellenállóképességi alap (RRF) pénzeiből.

Olaszország a legnagyobb kedvezményezettje az EU Covid utáni gazdaságélénkítési alapjának, amelyből 191,5 milliárd eurónyi támogatást és kölcsönt hívhat le.

A rendőrség a házkutatások során lefoglalt többek között lakásokat és villákat, kriptopénzeket, Rolex órákat, aranyat és ékszereket, valamint egy Lamborghinit, egy Porschét és egy Audi Q8-at.

A feltételezett bűnszervezet tagjai között voltak közpénzek igénylésében jártas szakemberek, akik tudták, hogyan kell az olasz vállalatok versenyképességének és digitalizációjának javítására kiírt több tízmillió eurós projektekhez pénzt lehívni.

A gazdasági rendőrség rekonstruálta a gyanús tranzakciókat, és felderítette, “hogyan mosták tisztára a csalásból származó hatalmas nyereséget, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában és Romániában nagy szakértelemmel létrehozott fiktív cégek bonyolult hálózatán keresztül” – áll az olasz rendőrség közleményében, amelyet a szlovák, román és osztrák rendőrség, valamint az Európai Ügyészség (EPPO) támogatott.

A csoport “kifinomult pénzmosási apparátust használt … fejlett technológiákat, például a nem együttműködő országokba telepített felhőszervereket, kriptovalutákat és mesterséges intelligenciát a hamis dokumentumok előállításához”.

Az elmúlt évtizedben a bűnszervezetek egyre ügyesebbek lettek az EU által fejlesztési és újjáépítési célokra szétosztott pénzeszközök elszipkázásában. Már rég nem zsarolással vagy rablással próbálkoznak, hanem a megbízhatóbb bevételi forrást jelentő uniós támogatásokat teszik zsebre.

Az ügyészek szerint a csalók az ismert ügyek közel negyedében fiktív vállalatokat alapítanak, vagy közhivatalnokokat vesztegetnek meg.

Tavaly több mint 200 olyan csalási ügyben indult nyomozás, amely az unió 800 milliárd eurós RRF-kasszáját próbálta megcsapolni. 2022-ben, amikor a pénzek folyósítása még a kezdeti fázisban volt, mindössze 15 vizsgálat indult. Az RRF-hez kapcsolódó vizsgálatok ma már az EPPO által kezelt összes csalást érintő nyomozás mintegy 15 százalékát teszik ki.

Olaszországot az ügyészek különösen figyelik a helyreállítási alap kezelése miatt: 179 folyamatban lévő vizsgálatot folytatnak a pénzek felhasználásával kapcsolatban. Giorgia Meloni kormányára közben nagy nyomás nehezedik, hogy tartsa be az alap pénzeinek felhasználására vonatkozó feltételeket és a projektek befejezésének határidejét.

Megint kapott Magyarország pénzt Brüsszelből – igaz, csak hitelbe

Az Európai Bizottság ismét utalt Magyarországnak, ezzel teljes mértékben kimerültek azok a gyorsan elérhető keretek, amelyekre jelenleg a magyar kormány számíthat. Brüsszel ezúttal 140,1 millió eurót fizetett, ami azonban hitel.