szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A volt igazságügyi miniszter és volt férje volt házasságától hangos az ország, a családon belüli erőszak vádja és az ügyészségi iratok manipulálására utaló hangfelvétel zajában nehéz volt másra figyelni. Mi történt közben a költségvetéssel? Hová vezet a SPAR fenyítése? Mit csinált a kormány a könyvárusokkal? Mennyibe kerül a húsvéti sonka? Mindenre itt a válasz: ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Mindenki Magyar Péterről és Varga Juditról beszél, úgyhogy mi most inkább beszéljünk arról, hogyan omlott össze egy hónap alatt a költségvetés. Erről a héten vallott a Pénzügyminisztérium a részletes államháztartási adatokat bemutató jelentésében. Az már ismert volt, hogy február végéig az államháztartás központi alrendszere – amelyben csak az önkormányzatok nincsenek benne – 1,7 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt.

Az önmagában is döbbenetes összeg akkor lesz még döbbenetesebb, ha felidézzük, hogy a költségvetési törvényben az egész évre 2,5 ezer milliárd forintos hiánnyal számoltak – vagyis két hónap alatt összejött az éves hiány 68 százaléka. De az elképedés akkor nyomja meg a TURBO BOOST feliratú gombot, amikor rájövünk, hogy az óriási mínusz valójában nem is két, hanem csak egy hónap alatt jött össze, a januárt ugyanis még pluszban zárta a büdzsé. A PM-jelentésből kiderülnek az okok: kiadási oldalon az államadósság finanszírozása, az állami cég(ek) és a nyugdíjak, a bevételi oldalon pedig az elmaradó áfabevételek roppantották össze Magyarország központi költségvetését – ez a rövid verzió. A bővebb verzióért alábbi cikkünket ajánljuk:

A Pénzügyminisztérium bemutatta, hogyan omlott össze egy hónap alatt a költségvetés

A kiadási oldalon az államadósság finanszírozása, az állami cég(ek) és a nyugdíjak, a bevételi oldalon az elmaradó áfabevételek roppantották össze Magyarország központi költségvetését már az év második hónapjának végére.

— voting control —

Kamatdöntés is volt a héten, de az a komolyabb és elhibázottnak bizonyult – lásd: euró-forint árfolyam – februári után most egész puhára sikerült. A jegybank óvatosabbra vette a tempót, csak 0,75 százalékponttal vágta meg a 9 százalékos rátát, ami, ha hihetünk a matematikának, 8,25 százalékos alapkamathoz vezetett. Virág Barnabás jegybanki alelnök a kamatdöntő ülést követő tájékoztatón előrevetítette, hogy jövő hónaptól lassul a kamatcsökkentések üteme, és év közepén 6,5-7 százalék lesz az alapkamat. Virág arról is beszélt, hogy az infláció májusban már valamivel 4 százalék fölé emelkedik, az év egészének átlagában a 3,5-5 százalékos sávban lehet. A gazdasági növekedés pedig idén elmarad a korábban várttól, csak 2-3 százalék között lehet – de a tájékoztatóról is van bővebb anyagunk, itt:

A jegybank üzent a kormánynak az elszálló költségvetési hiány miatt

Áprilistól lassul a kamatcsökkentések üteme, év közepén 6,5-7 százalék lesz az alapkamat. A jegybank az importált infláció miatt kiemelt figyelmet fordít a forint árfolyamának stabilan tartására. Az infláció májusban már valamivel 4 százalék fölé emelkedik, az év egészének átlagában a 3,5-5 százalékos sávban lehet.

A GKI Gazdaságkutató mindeközben a vészharangot kongatja. Negyedéves prognózisukban arról írnak, az EP-választások után felerősödik majd a megszorítási politika, ráadásul idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül. A deficit 6,5 százalékról 4,5 százalékra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni – ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel.

Az Eurostat friss uniós GDP-statisztikái is a héten jöttek ki, ebből kiderül, hogy sikerült a kanyarban előzés – csak nem nekünk, hanem a horvátoknak. A magyar nemzeti össztermék vásárlóerő-paritáson számolva egy éve is az uniós átlag 76 százalékán állt, ahogy most is, miközben Horvátország a tavalyi 73 százalékról felzárkózott mellénk. A magyar GDP a 27 tagállamból a 22. helyen áll, már csak Szlovákia, Lettország, Görögország és Bulgária van mögöttünk. Közvetlenül előttünk meg Románia és Lengyelország.

— voting control —

Testközelibb fejlemények: tovább habosodik a kormány vs. SPAR ügy. A Világgazdaság értesülései szerint az ország vezetése perre készül az üzletlánc ellen, mégpedig “rágalmazás” miatt – ha tényleg lesz ilyen, akkor minden bizonnyal az osztrák anyacéget veszik célkeresztbe, hiszen Hans Reisch vezérigazgató volt az, aki arról beszélt a Die Pressében, hogy az Orbán-kormány nyomást gyakorol rájuk, adjanak a magyar államnak – egyes híresztelések szerint egyenesen Orbán családjának – részesedést a cégben. Az üzletlánc pedig már levélben magyarázza a dolgozóinak, hogy mi is ez az egész balhé. A meccsbe közben beszállt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is, tovább fokozva a nyomást, de ha a mi gondolatainkra kíváncsiak, akkor leginkább ezt a cikket ajánljuk:

A kormány a magyar családokat sanyargatja a SPAR-on keresztül

A magyar kormány amolyan humanitárius, nonprofit működést vár el az élelmiszermultiktól, emellett verbálisan, intézkedésekkel, adókkal abuzálja őket, és elvárja, hogy ezt csendben tűrjék. Miközben uniós szinten messze a magyar kormány sarcolja a legkeményebben a lakosságát a napi fogyasztási termékekkel.

Mindezek után talán meglepő, de a boltokat nemcsak fenyíteni lehet, hanem a bevásárlás intézésére is alkalmasak. Folytatva a hagyományokat márciusban is megnéztük, mi mennyibe kerül, és örömmel konstatáltuk a sonkastagnálást: a gyorspácolt és a lassan érlelt verzióért is nagyjából ugyanannyit kell csengetni a kasszánál, mint egy éve. Az örömhíreknek azonban ezzel a végére is értünk. Hogy mi mindenen lehet szomorkodni a polcok előtt, és hogy mindezt mi okozza, arról itt lehet bővebben olvasni.

Radar alatt repült egy másik boltos fejlemény, melynek pedig szintén komoly következményei lehetnek – ezúttal a könyvárusokra nézve. A kormány törvényjavaslatot nyújtott be, mely lényege, hogy egy éven át legfeljebb 10 százalékos kedvezményt lehessen csak adni a könyvkiadó vagy importőr által meghatározott árból. Ha a könyvet nem Magyarországon adják ki, de összes értékesítendő példányának legalább 50 százalékát Magyarországon értékesítik, akkor szintén életbe lépne a szabály. A kiadók pedig saját munkatársaiknak sem értékesíthetnének kedvezménnyel, csak harminc napig. Ki az, aki igazából rosszul járna ezzel? Talált, süllyedt:

A vásárlókat és a kisebb kiadókat sújtaná, ha a kormány terve szerint tiltanák meg kedvezményesen árulni a könyveket

Az új szabályozás a nagyobb könyvesbolt-hálózatoknak – mint például a Libri és a Líra – és azok webshopjainak kedvezhet, miközben sértené a kis és közepes kiadók érdekeit, no meg a vásárlókét, akiket nem csábíthatnak majd akciós árú új könyvekkel. A kiadók és terjesztők érdekképviselete hiányolja a megfelelő szakmai egyeztetést, és a törvényjavaslat visszavonását kéri.

— voting control —

Két rövid, aggasztó fejlemény: 2022 tavasza óta lassan, de lényegében folyamatosan nő az országban a munkanélküliségi ráta, már 4,6 százalékon áll, ami magasnak tekinthető, utoljára 2020-ban, 2021 első hónapjaiban volt ekkora. Tovább nő a kórházak adóssága is, de az – szintén a szokásos módon – már ugrásszerűen. Január végén még „csak” 81 milliárdnyi volt a tartozásuk, február végére ez a szám elérte a 110 milliárd forintot.

Vannak azért gyarapodási fejlemények is, csak ezeket az átlagpolgár vélhetőleg kevéssé tudja értékelni. Céges hírsalátánk következik. Lázár János fennhatósága alá került az állami közraktár. Mészáros Lőrinchez került a Fundamenta. Az egekig nőttek Jászai Gellért érdekeltségei. Néhány hét alatt 106 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a tenderbajnok takarítócég. Újra 100 százalékban magyar kézbe került a Boci csoki (kerüljön onnan magyar szájba).

Most jönnek a cégsaláta pikánsabb hozzávalói. Fordulat következhet az egyre balhésabb Talgo-felvásárlásnál: már nem biztos, hogy a Ganz-MaVag viszi a spanyol társaságot, mert a tulajdonos elkezdett tárgyalni a Stadlerrel is. Pedig a magyar konzorcium a héten már külön tájékoztatóban igyekezett megnyugtatni a spanyol kormányt, hogy minden rendben lesz, ha övék lehet a zsákmány – mint ismert, a spanyolok azért idegesek, mert a Ganz-MaVag mögött az oroszokkal barátkozó magyar kormányt, vagy egyenesen Oroszországot sejtik. Pert nyert a Hell ellen a magyar Forbes: most már újra leírhatják, hogy a vállalat tulajdonosa Barabás Ernő és Barabás Zsolt.

— voting control —

Nézzük a hét zöld fejleményeit, bár ezekben sem lesz sok köszönet. Bő elemzést írtunk a héten arról, hogy nemcsak a magyar föld, de az egész Kárpát-medence megszenvedheti, ha úgy igazán felpörög a kormány akkugyárépítő programja. Közelebbről szemügyre vettük az örvényesi építkezéseket is, amelyek külön-külön még rendben is lehetnének, együtt viszont már riasztó képet festenek az egész Balaton jövőjéről.

A kormány akkugyárépítő mániája az egész Kárpát-medencét élhetetlenné teheti

1500 milliárd forintnál is többet áldoz a kormány akkuipari beruházásokra, azoktól várva a gazdaság felemelkedését. A felelőtlen engedélyeztetés miatt azonban felmérhetetlenek az egész Kárpát-medencét veszélyeztető környezeti károk. Domokos László és Fülöp István írása.

Kicsiben mutatja Örvényes példája, hogyan csinálunk betonteknőt a Balatonból

Önmagában nem lenne baj az örvényesi nádkoronasétánnyal. Ahogy talán azzal sem, hogy az új csónakkikötőhöz 20-30 méteres szélességben öblöt kotortak, és kivágták a parti füzest. A két közvetlenül egymás mellett megvalósuló beruházás hatása azonban összeadódhat, és ezeknek, valamint az egyelőre csak távoli tervekben létező nagyszabású ingatlanfejlesztésnek a Balaton-szerte már rég pusztuló nádas, a természetes partok, közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát.

A hét képe: pusztul a nád az örvényesi Balaton-parton

HVG

Ingatlant venne? Van is tippünk meg nincs is:

Eladó Esterházy Péter egykori háza, amelyet Vitézy szerint védettség alá kellene helyezni

Dragomán György felvetéséhez csatlakozva kezdeményezi, hogy a magyar állam és a Fővárosi Önkormányzat közösen helyezze védettség alá és vásárolja meg a házat.

Hallgatnivalókkal zárjuk a heti összefoglalót. A Kasszakulcs aktuális adásában azt jártuk körül, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha hirtelen pénzt kell szereznünk egy kiadásra (természetesen csak törvényes megoldások jöhettek szóba). Gyükeri Mercédesz és Sztojcsev Iván kollégáink Fülöp Norbertet, a Bankmonitor munkatársát kérdezték.

Gyorsan kell pénz, mit csináljak? – Kasszakulcs #9

Kihez forduljunk, ha hirtelen kell pénzt szerezzünk egy kiadásra? Család? Folyószámla hitel? Zálogház? Gyorskölcsön? Összefoglaltuk a tudnivalókat.

Üzleti podcastunk, a Mérlegen pedig rendhagyó adással jelentkezett: Csatári Flóra Dóra és Dzindzisz Sztefan visszatekintettek a műsor legelső epizódjára, és megnézték, egy év elteltével mi lett a pilot adásban kibeszélt vállalkozókkal. A múltidézést az indokolta, hogy Flóra sajnos elhagyja a hvg.hu csapatát, így ez egy búcsúműsor is egyben – noha vannak a tárban még korábban rögzített beszélgetések, így kolléganőnk legalább hangban velünk lesz még egy darabig. Köszönünk mindent, Flóra, hiányozni fogsz! Minden jót, hajrá!

Mérlegen: Búcsú Flórától, Elizabeth Holmestól és az olcsó csokitól

Mi lett a Szilícium-völgy legnagyobb szélhámosával és a világ legismertebb ételdobozgyártójával? Miért nem lesznek Fülöp-szigeteki buszsofőrök Budapesten, és megpecsételődött-e a Boeing jövője? Miért perlik a Hermèst, és mi bántja a kakaótermést? Illetve: mi lesz a műsorral a továbbiakban? Mind kiderül üzleti podcastunk rendhagyó adásából.