szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Kína ambiciózus célokat tűzött ki maga elé, de komoly lemaradásban van az energetikai átállásban.

Konfuciusz szűkebb pátriájában kezdte meg működését az atomerőmű, amely a maga műfajában az első a világon - büszkélkedik a pekingi China Daily. A zöld energiát előállító Santung tartományban működő atomerőmű 93%-ban hazai termékekből épült fel. “Az atomerőmű biztonságos működése volt a fő célunk” - hangsúlyozta Zsang Zuoji főkonstruktőr, aki elmondta a Hszinhua hírügynökségnek, hogy a negyedik generációs reaktor a HTGR technológia továbbfejlesztett változatát jelenti.

A negyedik generációs atomreaktorok célja a fenntartható fejlődés az energia termelésére, a tengervíz sótalanítására, illetve hidrogén termelésére. Ezért telepítették a kínaiak a tengerpartra a létesítményt, amely a HTGR technológiával működik. Ez a high tempreture gas cooled reactor vagyis magas hőmérséklet gázhűtéssel rövidítése. A kínai Huaneng cég atomerőműve Santung tartományban 200 megawattos.

Kína esküszik erre a technológiára: 2021-ben már két 100 megawattos ilyen erőművet üzembe helyeztek az országban. A kínaiak negyedik generációsnak nevezik a most üzembe helyezett atomerőművet, de nem biztos , hogy ezt külföldön is elismerik.

Mire lehet használni a negyedik generációs atomerőmű zöld energiáját? “Az áramszolgáltatáson kívül hidrogén előállítása is lehetségessé válik, de akár lakások fűtésére is alkalmas a zöld energia, amelyet a negyedik generációs atomerőmű termel Santung tartományban” - mondta Zsang Janszü, az atomerőmű igazgatója, aki hozzátette, mindez része Kína duális karbonprogramjának, amely szerint 2030 után csökkennie kell a hatalmas ország karbonkibocsátásának, és el kell érnie a karbonsemlegességet 2060-ra. Jelenleg Kína és az Egyesült Államok a világ két legnagyobb környezetszennyezője.

Kína nukleáris tervei nagyszabásúak, de a valóság kiábrándító

Az 1,4 milliárd lakosú ország azt tervezi, hogy a nukleáris energia mind inkább átveszi a hagyományos energiahordozók szerepét, Pekingben tisztában vannak azzal, hogy ez hosszú távú program: 2035-re az atomenergia adja majd az összes energiatermelés 10%-át, 2060-ra pedig a 18%-át. Ehhez képest a kínai nukleáris program jelentős elmaradásban van: még idén szeptemberben sem teljesítette a 2020-as tervet, amely 58 gigawattos kapacitást irányzott elő - írja a Reuters, hozzátéve, hogy a most folyó COP28 konferencián sok ország javasolta a nukleáris energia központi szerepét a klímaváltozás elleni harcban - köztük az USA, Franciaország és Japán -, de Kína nincsen köztük. Az aláíró 20 ország azt vállalta, hogy megháromszorozza nukleáris kapacitását 2050-re.