szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A világ vesztésre áll az elektromos hulladék elleni küzdelemben – közölte az ENSZ egyik szakértője, miután egy jelentés szerint egy év alatt 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett a Földön.

A kimerült akkumulátoroktól az elektromos vezetékekig minden kiselejtezett elektromos vagy elektronikus berendezést és alkatrészt magába foglaló e-hulladék megfelelő kezelés nélkül nagy környezeti kockázatot jelent, mert az egészségre káros elemeket és vegyületeket tartalmaz.

Ugyanakkor a hulladékhegy nagy nyereséggel hasznosítható nyersanyagforrás is. „Ezeket az termékeket gyakran nehéz javítani. Nagyon könnyen hulladékká válnak, így pedig a globális hulladéktermelés egyre nagyobb” – mondta Kees Baldé, az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézetének (UNITAR) Fenntartható Ciklusok programját irányító vezető tudományos szakértője.

Valóságos aranybánya lehetne, csak hát kidobjuk, iszonyatos mennyiségű e-szemét végzi a kukában

Rengeteg hasznos nyersanyagot lehetne kinyerni a különböző, otthon porosodó, vagy kommunális hulladékba kerülő elektronikai eszközből. Világszerte évi 9 milliárd kg ilyen kütyü végezheti hulladékként, így kárba vész örökre. Hazánk egy felmérés szerint nem áll olyan rosszul ilyen téren.

„Az e-hulladékhegy növekedése gyorsabb, mint az újrahasznosítási erőfeszítések növekedése. Így el fogjuk veszíteni a csatát” – tette hozzá. 2022-ben a világ éves e-hulladék kibocsátása 62 millió tonna lesz, ami 82 százalékos növekedés 2010-hez képest.

Évente 2,6 millió tonnával több e-hulladék keletkezik, ami azt jelenti hogy 2030-ra elérheti a 82 millió tonnát. „Ennek az e-hulladéknak a túlnyomó többségét nem kezelik megfelelően, egyszerűen szeméttelepre kerül. A kisebb készülékeket, mint például a mobiltelefont vagy az elektromos fogkefét az emberek egyszerűen kidobják a többi hulladékkal együtt” – jegyezte meg Kees Balé.

Ez az új nyomtatott áramkör vízben oldódik, és ez jobb hír, mint elsőre gondolná

Közel kétharmadával csökkenhet egy nyomtatott áramkör környezeti lábnyoma egy új megoldással, amely fejlesztése már előrehaladott állapotban van.

Az ENSZ szakértői szerint ezt a növekedést egyebek között a nagyobb fogyasztás, a javíttatási lehetőségek hiánya, az elektronikai cikkek rövidebb élettartama és az e-hulladék kezelésére szolgáló nem megfelelő infrastruktúra okozza. Baldé megjegyezte, hogy még az energiafogyasztás csökkentésére szolgáló termékek – mint például a napelemek – is hozzájárulnak az e-hulladék mennyiségének gyarapításához.

A szakértő szerint 2022-ben mintegy 600 ezer tonna fotovoltaikus panelt dobtak ki. „A gyártóknak a szabványosításban is nagy felelősségük van, és szavatolniuk kellene, hogy az általuk gyártott termékek életciklusa elfogadható hosszúságú legyen” – mondta Cosmas Zavazava, az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniójának (ITU) igazgatója.

„Úgy gondolom, a magánszektornak úgy kellene viselkednie, mint egy tudatos állampolgárnak” – zárta gondolatait Zavazava.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.