szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Közép-Floridai Egyetem kutatói 100 órán át vizsgálhatták a Neptunusz pályáján túl keringő jeges aszteroidákat. Az első eredmények még csak most érkeznek be, de máris kifejezetten sokat várnak tőlük a csillagászok.

A James Webb űrteleszkóp segítségével nemcsak a mélyűrt kutatják a tudósok, hanem a Naprendszerben is szét szoktak nézni. Ennek köszönhetjük például ezt a mágikus felvételt a Jupiterről, vagy azt, aminek láttán a NASA tudósa elsírta magát. Utóbbi a Neptunuszról készült, és most szintén ennek a bolygónak a környékéről érkeztek hírek.

A Közép-Floridai Egyetem tudósai úgy vélik, a messze a Neptunuszon túl található Mors-Somnus aszteroidapár információt adhat arról, hogy milyen erők formálták a Naprendszerünket. Erről szóló tanulmányuk az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban jelent meg.

Korábban soha nem volt még lehetőségük a tudósoknak arra, hogy tanulmányozzák a Neptunusz pályáján túli objektumokat. Amíg csak földi teleszkópok voltak, ezeket nem, vagy csak alig lehetett látni, a James Webb űrtávcső azonban más ligába helyezte a Naprendszer kutatását. Most már nemcsak az objektumok alakját, de összetételét is meg lehet határozni – hangsúlyozza Noemi Pinilla-Alonso, az egyetem tudósa.

Discovering Icy Materials within the Solar System

UCF Astronomers Ana Carolina de Souza Feliciano and Noemí Pinilla-Alonso utilizes the James Webb Telescope to discover icy materials beyond the Planet Neptune. Take a look at the article below! https://www.ucf.edu/news/ucf-scientists-use-james-webb-space-telescope-to-uncover-clues-about-neptunes-evolution/ https://ucf.edu https://fsi.ucf.edu/

A kutatók 100 órányi teleszkóphasználatot kaptak, melynek során arra koncentráltak, hogy megfejtsék a Kuiper-övben található kisméretű égitestek összetételét. Arra jutottak, hogy nagy a hasonlóság a Mors-Somnus, valamint a környező TNO-k (Neptunuszon túli objektumok) között. Ezekről úgy vélik, hogy a Neptunusz kialakulásáról adnak információt még abból az időből, amikor a bolygó nem a mostani pályáján keringett.

A tudósok a rendelkezésre álló adatok alapján arra jutottak, hogy a kettős aszteroida nagyjából 4,3 milliárd kilométerre keletkezhetett a Naptól.

Pinilla-Alonso szerint létfontosságú a távoli objektumok, például Mors-Somnus kémiájának meghatározása. Ezek a jeges töredékek azoknak a molekuláknak a történetét mesélik el, amelyek a bolygók, holdak építőkövei, sőt, szerepet játszattak a földi élet kialakulásában is. Összetételük jól tükrözi, milyen gáz- és porfelhő keringett a Nap körül a Naprendszer kialakulásakor.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát