Az 5,8 milliárd dolláros csúcsról 0,6 milliárdra csökkent az orosz termékimport az Egyesült Államokból 2023-ban, ez a szankciók sikerét bizonyítja. Japán exportja 60%-kal, Németországé 70%-kal esett vissza Oroszországban.

Csakhogy ugyanebben az időszakban, a 2019- es csúcs és a tavalyi év között az orosz áruimport 20%-kal növekedett.

Ez egyrészt abból adódik, hogy Oroszország külkereskedelme alapvetően megváltozott: Kína átvette a Nyugat szerepét. 2019-ben, az utolsó Covid előtti évben Kína exportja Oroszországba 50 milliárd dollárt tett ki, tavaly viszont már 110 milliárd dollárt. Ez 125%-os növekedést jelent.

A másik ok az, hogy Oroszország eredményesen kerüli ki a szankciókat azzal, hogy harmadik országokon keresztül kereskedik a nyugati világgal. A legnevezetesebb példa Oroszország olajexportja Indiába, ahol az árengedménnyel vásárolt orosz nyersanyagot finomítják, majd eladják a globális piacon - sokszor Európában vagy Amerikában.

Putyin selyemútja Közép-Ázsiában és a Kaukázusban

Az USA exportja ezekbe az országokba 2,6 milliárd dollárról 4,1 milliárdra nőtt tavaly. Ez 60%-os emelkedést jelent. Japán ugyanebben az időszakban - 2019-2023- 67%-kal növelte exportját ebbe a régióba, Németország pedig 72%-kal.

Az Európai Unió exportja 1,5 milliárd dollárról 2,5 milliárd dollárra növekedett.

Kik vesznek részt ebben a szankciót megkerülő játszmában? Nyugatról elsősorban az Európai Unió, benne is főként Németország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és a három balti állam - írja a Project Syndicate. Közép-Ázsiában és a Kaukázusban a reexport Oroszországba elsősorban Örményországra, Grúziára és Kirgizisztánra jellemző. Kazahsztán is nagy játékos volt ezen a téren, de azután külföldről szólhattak a vezetőknek, és az Oroszországba irányuló export visszaesett az ukrajnai háború előtti színvonalra.