Gonda Gréta
Gonda Gréta
Tetszett a cikk?

Utánajártunk annak, mire számíthatunk az idei télen, Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza beszélt a várakozásokról.

Sok balesetet okozott a november végi havazás és az ónos eső, majd a hétvégén megdőlt a melegrekord, a hét elején pedig újra fagypont alatti a nappali hőmérséklet az ország több pontján. A szélsőségek azonban nem most kezdődtek: idén sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, hazánkban az ősz is a legmelegebb volt, a 2023 júniusától októberéig tartó időszak globális átlaghőmérséklete 0,57 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot.

És természetesen azt sem állíthatjuk, hogy mindez magyar jelenség: augusztusban és szeptemberben a globális átlaghőmérséklet 0,62 Celsius-fokkal, illetve 0,69 Celsius-fokkal haladta meg a történelmi átlagot, ezzel pedig a 2016-ban felállított rekordokat is felülmúlta.

A kutatók szerint 95% az esélye annak, hogy az idei télen is megdől a globális felszíni átlaghőmérséklet rekordja – írja a Phys.org. Télen Kínában a felszíni hőmérséklet az 1991 óta mért legmagasabbra emelkedhet. Ezekre a várakozásokra reagálva a Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetének rövid távú éghajlat-előrejelző csoportja megvizsgálta az idei télre vonatkozó globális éghajlati anomáliákat. A tanulmány szerint az El Niño és a globális felmelegedés együttes hatásai miatt globálisan enyhe lesz az idei tél.

Az El Niño jelenség 2023 tavasszal tért vissza, és jövő tavasz végéig tarthat – mondta el a hvg.hu érdeklődésére Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza. A jelenség miatt a Csendes-óceán középső, óriási területe melegebb az átlagosnál, ami a Csendes-óceán körüli területek időjárását befolyásolja, így például Észak-Amerika nagy részén melegebb télre számíthatnak.

Jégcsapok a New York-i Central Park kerti pavilonján.
MTI / EPA / Peter Foley

Bár az El Nino miatt a tenger nagyobb területen meleg, így több víz párolog, Közép-Európában ennek nincs kimutatható hatása – tette hozzá.

Európa időjárását az Atlanti-óceán ciklonaktivitása, a szibériai anticiklon és a mediterrán ciklonhatás határozza meg, utóbbiból származik a legtöbb téli csapadék és a hó.

Arra a kérdésünkre, hogy hidegebb vagy melegebb lesz-e a tél, Szabó Péter kiemelte: bár havi előrejelzések készülnek, a térségünkben nagyjából 10 napig lehetséges megbízható előrejelzést adni.

Azt mindenesetre elmondta, hogy a modellszimulációk évszakos előrejelzései alapján a légnyomás kissé alacsonyabbnak látszik a térségünkben, kissé több ciklon várható Közép-Európában, és nagyobb valószínűséggel lesz átlag feletti csapadék is a térségben.

Ami a hőmérsékletet illeti, a térségünkben átlag körüli hőmérsékletre számíthatunk, több hideg periódussal, vagyis a tavalyi enyhe télnél várhatóan hidegebb lesz az idő minden bizonnyal. Ami ennél is biztosabb:

a következő két hétben az átlagnál hidegebb lesz.

Magyarországon a globálisnál nagyobb mértékű a felmelegedés

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedés, az ember hatása az 1970-es évek óta jelentős, és minden évszakot befolyásol hazánkban. Ráadásul hazánkban és Észak-Európában is a globálisnál nagyobb mértékű a melegedés (nálunk 1971 óta közel +2 °C az éves átlag).

MTI / Komka Péter

A fagyos napok száma az elmúlt 50 évben 100 napról nagyjából 75 napra csökkent, különösen az Északi-középhegységben. A téli melegrekord egyre gyakrabban dől meg, miközben a hidegrekordok ritkák (utoljára 2017. január volt tartósan extrém hideg térségünkben). A havazások is csökkentek: főleg az ország északi felében, különösen az elmúlt tíz évben.

Síelni most még lehet Magyarországon, de pár év múlva már nem biztos

Egy korábbi, a Másfélfok.hu-n megjelent tanulmány szerint Magyarország magasabban fekvő területein az elmúlt 60 évben 73%-os valószínűséggel emberi tevékenység miatt csökkent harmadára a síelésre alkalmas téli hóvastagság.

A hóvastagságot a téli csapadékösszeg és a hőmérséklet emelkedése határozza meg: növekedhet ugyan a téli csapadékmennyiség, de a felmelegedés a hegyekben erőteljesebb, így a csapadék nem hó formájában érkezik. Így fordulhat elő az, hogy míg

az 1960-70-es években november közepétől január közepére átlagosan 12-14 cm-es hóvastagság alakult ki a hegyekben, mára ez inkább februárban, csupán maximum 4 cm-nél éri el a sokévi átlagot.

A legerősebb negatív változás az Északi-középhegységben következett be – hangsúlyozta Szabó Péter, hozzátéve, hogy ha teljesül a jelentős kibocsátáscsökkentést előíró Párizsi megállapodás, akkor a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi vagy akár 2000 előtti átlagos gyakorisága megmaradhat hazánkban. Cselekvés nélküli, pesszimista forgatókönyv esetén azonban a nullához közelítő átlagos éves értékekre kell felkészülnünk 2060 után, vagyis alig, vagy egyáltalán nem lehet síelésre alkalmas hótakaró az országban a jövőben.