Államtitkár az Indexnek: Egyetlen egészségügyi szakdolgozó sem marad béremelés nélkül

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség konferenciáján tartott előadásában az egészségügy aktuális kérdéseiről beszélt, a kórházi adósságok rendezésére is kitért. 

A kórházi adósságot részlegesen kompenzálták tavaly novemberben, a Pénzügyminisztériummal konzultálva azt az ígéretet kaptuk, hogy még az év elején – reményeim szerint már márciusban – ki lesz egyenlítve

– hangsúlyozta.

Tavaly novemberben 130 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel a hazai kórházak, amiből 90 milliárdot térített meg év végéig a kormány.

Az extrém kórházi adósság okai

Az államtitkár megjegyezte, hogy a kórházak költségvetésének legalább 80 százalékát a bérek kifizetése jelenti, erre a kormány tavaly 50 milliárdot, idén 200 milliárd forintot fordít.

Az egészségügy GDP-arányos finanszírozása hazánkban is eléri a 6,9 százalékot, csak ez még nem jelent meg az Eurostat adataiban

– válaszolta Takács Péter az Index azon kérdésére, nem abból adódik-e a probléma, hogy az uniós ráfordítás felét – 4 százalékot – költi a magyar állam az egészségügyre. Az egészségügyi államtitkár megjegyezte, a 4 százalék még a Covid-időszak adatait jelenti.

Mint mondta, a kedvezőtlen makrogazdasági környezetben nehéz a fejlesztési költségekre forrást találni. A 2025-ös tervezet szerint ebből adódóan csökkenhetnek a ráfordítások, kivéve az oktatást, a szociális ágazatot és egészségügyet.

Annak ellenére, hogy az Európai Unióban is kiemelten kezelik az egészségügyet, például a beragadt 70 milliárdos EFOP-pályázatokból 45 milliárd forintot sikerült elnyernie a szektornak, aminek egy részét az MR- és CT-készülékek cseréjére fordítunk. Az adósságrendezéshez számítottunk RRF-forrásokra, de realizálódott, hogy a nemzeti költségvetésből kell megoldanunk

– fogalmazott Takács Péter. Hozzátette: a kórházak hamarosan hozzájuthatnak a kompenzációra szánt összegekhez. A Magyar Kórházszövetség alelnöke, az Uzsoki utcai kórház főigazgatója, Ficzere Andrea felvetette, hogy blokkolják a kórházi eszközbeszerzéseket, miközben az osztályokat működtetni kell. Az államtitkár erre úgy reflektált: jelezték a Pénzügyminisztériumnak, hogy a betegellátás területén vegyék figyelembe az amortizációs költségeket, ami számításaik szerint évente 70 millió forintos kiadást tesz ki.

Azt illetően, hogy mi vezetett az elszálló adósságokhoz, a külső környezeti tényezők mellett bizonyos belső indokokat is megnevezett. Az egyik ilyen, hogy 2019 óta kétszer annyit fordítanak az intézmények gyógyszerre, valamint több onkológiai és onkohematológiai készítményt fogadtak be NEAK finanszírozásba. A gyógyszerráfordítások 47 milliárddal növelték a kiadásokat. Másik tényezőként a vállalkozói formában, személyes közreműködőként való foglalkoztatást nevezte meg, mivel ez jóval nagyobb bérráfordítás kifizetését jelenti. Egy orvos esetében ez havi 1,2 millió forintos pluszkiadást jelent.

Az államtitkár elmondta, hogy folyamatosan egyeztetnek a Pénzügyminisztériummal az kiugró mértékű adóssághalmozás elkerülése érdekében. Akár az intézmények főkönyvégéig is elmennek. Egyes kórházigazgatók menesztésének hátterében épp ez állt, de 17 esetben életkoruk miatt kerültek nyugdíjazásra. „Olyan nem lesz, hogy valaki élete végéig kórházigazgató marad”– fogalmazott. Kiderült, három esetben a nem megfelelői vezetői készségek miatt került sor felmondásra. Az új vezetői kiválasztási rendszerben a menedzserképességeket fogják mérni.

Magán- kontra közellátás

Takács Péter kiemelte: folytatódik a magán- és a közegészségügy szétválasztása. „A folyamat vége felé járunk” – ismertette, majd világossá tette, hogyan tesznek különbséget az állami és a profitorientált szolgáltató között:

• Mi a közellátás? Amit az Egészségbiztosítási Alap fizet.
• Mi a magánellátás? Amit a beteg fizet.

Ehhez hozzáfűzte, hogy a tulajdonosi forma irreleváns. A magánbiztosítók számára nem fogják kinyitni a piacot. „A NEAK biztosítói funkciójának visszaállításával és megerősítésével magasabb szolgáltatásvásárlási és ellenőrzési funkcióval szeretnénk szektorsemleges finanszírozást megvalósítani” – részletezte. Jelenleg ezen szabályok kidolgozása zajlik.

Mint rámutatott, társadalmi egyeztetést követően jutottak odáig, hogy „a magánellátóknak felelősséget kell vállalniuk a szövődményekért, és az ez által okozott kárt meg kell téríteniük a NEAK felé”. A magánegészségügyben végzett műtétek utáni szövődmények ellátása ugyanis az állami kórházak feladata.

„Lehet, hogy azzal akarják a magánszektor felé terelni az embereket, hogy a közellátásban egy vizsgálatra akár 60 napnál is többet kell várakozniuk”– reflektált az Index azon felvetésére, hogyan fordulhat elő nyolc hónapos várakozási idő egy urológiai vizsgálatnál. „Az ilyen eseteket be kell jelenteni az intézmény felé vagy az Egészségablak applikáción keresztül, a korábbiakhoz hasonlóan a következmények nem maradnak el” – fűzte hozzá.

A várólistákat illetően elmondta, hogy operációra sem kell átlagban 60 napnál többet várakoznunk, „a szemészeti ellátás területén a Covid előtti szintet hozzuk”. A csípő-, térd- és gerincműtéteknél hosszabb a lista. A transzparencia jegyében nyilvánossá teszik az ezt meghaladó várakozási időket. A betegnek ilyen esetben lehetősége van arra, hogy a szomszéd kórházban végeztesse el a műtétet. A jelenlegi listában azok is megjelennek, akik ragaszkodnak az adott intézményhez, orvoshoz, ők a későbbiekben átkerülnek az orvosi előjegyzési listára.

Nyugat-európai léptékű bérfejlesztés

Az egészségügyért felelős államtitkár előadásában arra is kitért, hogy a háromlépcsős orvosi béremelés lezajlott. Az orvosbérek ezzel meghaladták az osztrák bérek 60 százalékát, ami a Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint itthon maradásra ösztönzi a fiatalokat. A szakdolgozói bérrendezésnél is Nyugat-Európához viszonyítottak, ahol 2,2 millió forintnak megfelelő összeget tesz ki az átlagbér. „Írországban 34, Luxemburgban 38 százalék a szakdolgozók-orvosok béraránya, ezt céloztuk meg a hazai 37 százalékos bérollóval” – ismertette, hozzátéve: a márciusi szakdolgozói béremeléssel elérik ezt a szintet. Emlékeztetett: 2023. júliusban 18 százalékkal emelkedett a szakdolgozók fizetése, amit 41,5 milliárd forint ráfordításból valósítottak meg. Ezzel a középfokú végzettségűek havi bruttó átlagkeresete elérte 714 ezer forintot, a diplomásoké pedig a 886 ezer forintot.

Márciustól differenciáltabb béremelést fognak kapni: képzettségi szint szerint öt kategóriában, a terület szerint alap- és kiemelt fizetést. A Belügyminisztériumtól mind az intézményvezetők, mind a praxisvezetők kaptak ajánlást arról, hogyan kell az átsorolást elvégezni. A korábbi 17 sávos rendszer helyett 0–6, 7–15 és 16+ éves tapasztalat szerinti besorolást javasolnak.

A béremelésre utalt támogatást csak erre lehet fordítani, úgy, hogy az minden szakdolgozó számára érezhető bérnövekményt jelentsen

– szögezte le azzal kapcsolatban, miszerint a rendelet szövegében az kórházak saját hatáskörben dönthetnek a kiemelt és alap kategóriába történő besorolásokról.

„Az intézmények nem léphetik túl a bérfejlesztésre folyósított keretet, 200 milliárd forint, az szemmel látható összeg” – húzta alá államtitkár.

(Borítókép: Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszédet mond az Országos Mentőszolgálat új győri mentőállomásának átadásán 2024. február 5-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)