Mozgósítás Magyarországon – Erre szólít fel a Nemzetgazdasági Minisztérium

"Óvatossági motívum"

Nézzük, mi ír a közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, és rögtön próbáljuk is értelmezni:

"Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány minden erejével a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít. A dinamikus, 4 százalék körüli GDP bővülés elérése érdekében a fogyasztói bizalom növelésével és az óvatossági motívum fokozatos oldásával helyre kell állítani a fogyasztást, 25 százalék felett kell tartani a beruházási rátát és tovább kell növelni munkaerőpiaci aktivitást is. A kormány célja az, hogy a 15-64 évesek jelenleg is uniós átlag (ami jelenleg 75 százalék) fölötti aktivitási rátája hosszabb távon még tovább, a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen. Ez nem kisebb feladat, mint a korábbi vállalás, az 1 millió új munkahely létrehozása, amit a kormány sikeresen teljesített."

Akkor tehát, hogy hangzik ez magyarul, "óvatossági motívum", meg ilyenek, mik ezek? A közlemény első bekezdésének lényege, hogy a kormány terve, hogy a GDP növekedése 4 százalék körüli legyen, csak ehhez el kell érni, hogy az emberek újra költsék a pénzüket, mi több, merjék költeni a pénzüket, mert mostanában az a helyzet, hogy a rengeteg bizonytalansági tényező, a drágulás és egyebek miatt a lakosság nem nagyon adta ki a pénzét olyan ütemben, mint korábban, mikor még híre-hamva sem volt a gigainflációnak, ami tavaly verte az országot. Mert, ha nem vásárol a magyar, a gazdaság is kevésbé pörög, meg áfa-bevételek sem lesznek és akkor honnan lesz pénz normálisan fenntartani az államot?

Riasztó a legfrissebb GDP-adat: durván visszaesett a magyar gazdaság – Nagy Márton szerint átmeneti a megtorpanás

Másrészt a kormány el szeretné érni, hogy minél többen dolgozzanak, a 15–64 év közöttiek 85 százaléka.

Inaktív népesség aktivizálása

A közlemény további része így hangzik:

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kijelentette: "a magyar munkahely, a magyar munkavállaló az első, ezt szolgálja a minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvény is, amelynek végrehajtási rendeletei kidolgozás alatt állnak és hamarosan megjelenhetnek. Az aktivitási ráta növelését a hazai munkaerő-piaci tartalék mobilizálásán, az álláskeresők elhelyezkedésének segítésén és a munkavállalási korú inaktív népesség aktivizálásán keresztül kell elérni.

Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség, a potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti.

• A munkaerőpiaci tartalékon belül nagyságrendileg 40 ezer fő rövidtávon elhelyezhető álláskereső, akik relatíve gyorsan felkészíthetők a munkavállalásra, megfelelő képzettséggel rendelkeznek, motiváltak a munkába állásra, hatékony közvetítéssel és kis segítséggel el tudnak helyezkedni.

• Nagyjából 50 ezer főt tesz ki azok köre, akik képzést követően jó eséllyel állást találnak, esetükben csak a megfelelő képzettség vagy kompetenciák hiánya akadályozza a munkába állást. Ezért ezeket a képzéseket a kormány célzottan támogatni fogja.

• Közel 150 ezer főre tehető azon álláskeresők száma, akiknek az elhelyezése komplex segítséget, fejlesztést igényel. Ezen álláskeresők, többsége nincs munkára képes állapotban, várhatóan hosszabb időszakra kiterjedő, átfogó segítségre van szükség ahhoz, hogy felkészülhessenek a munkavállalásra. Ehhez a képzés mellett bértámogatásra, a munkába járás támogatására és megszervezésére, illetve egészségügyi vagy szociális szolgáltatásokra is támaszkodni kell.

Mindezen csoportok mellett mintegy 60 ezer főt tesz ki a munkavállalási korú inaktívak körében azok száma, akik képesé tehetők és motiválhatók a munkába állásra. Ebben a körben megállapítható, hogy a munkavállalási korú inaktív népesség egy része bár szeretne dolgozni, de élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza ebben. Esetükben a kormányzat komplex támogatására van szükség. Külön figyelmet fogunk fordítani azoknak a fiataloknak a segítésére, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azonnali vizsgálatot rendelt el a magyarok helyére vietnámi munkásokat állító nógrádi cégnél

Az aktivitási ráta és így a foglalkoztatottság további növelését a kormány tehát átfogó akciótervekkel fogja segíteni, és ehhez járulnak hozzá a több mint 460 milliárd forintot biztosító GINOP Plusz program forrásai is."

Mit jelent ez?

Mármint, hogy "Az aktivitási ráta növelését a hazai munkaerő-piaci tartalék mobilizálásán, az álláskeresők elhelyezkedésének segítésén és a munkavállalási korú inaktív népesség aktivizálásán keresztül kell elérni." És az idegenrendészeti törvényre vonatkozó rész?

Az idegenrendészeti rész egyszerű, a vendégmunkások beérkezésének szabályozásáról van szó. A másik terület viszont ennél jóval komplexebb.

A helyzet az, hogy van vagy 300ezer olyan ember, akinek papíron nincs állása - lehet, hogy nem papíron sincs. Rá kell bírni őket, főleg a 25 év alattiakat és az 55 fő felettieket, hogy dolgozzanak.

Közülük 40ezren amúgy valószínűleg akarnak is dolgozni, nekik hatékony közvetítés és kis segítség kell az elhelyezkedéshez. a közleményből nem derül ki, mi lenne ez a kis segítség.

Aztán van másik 50ezer ember közöttük, akiknek azért nincs állása, mert nincs megfelelő képzettsége, úgyhogy az átképzéseket a kormány támogatni fogja. Ez már valami konkrétum csírája, jó hír a dolgozni kívánó, de kevéssé képzett munkavállaló-jelölteknek.

Aztán sajnos vannak 15 0ezren, akik kapcsán csaknem teljesen reménytelen, hogy a közeljövőben munkát vállaljanak, mert képtelenek rá többféle okból is. A közlemény itt egy olyan hosszútávú, komplex segítség kialakítására utal, amiben képzés, munkába járási támogatás, a munkába járás megszervezése, egészségügyi és szociális munkára is szükség lesz. Ez elég hosszútávú tervnek hangzik, mert az ilyesmit nem lehet pár nap alatt összedobni, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy hosszú évek óta senkinek nem sikerült, reméljük, majd most igen.

BLIKK DOSSZIÉ

Nemzetgazdasági Minisztérium