Támadás a NATO ellen? Mikor? – Jobb félni, mint megijedni

Vajon menyire reális a félelem az oroszokkal való összeütközéstől? Egy lengyel portál, az Onet az országuk saját szemszögéből készített elemzést, azonban a hasonlóságok miatt - NATO-tagállam ők is és Magyarország is, Ukrajna választ el minket és őket is Oroszországtól - az érvelésük magyar fejjel is érthető, de tény, ami tény: jobb félni, mint megijedni.

A NATO-országok kormányainak vagy hírszerző szolgálatainak tagjai egy ideje arról számolnak be, hogy Oroszország egyre nagyobb fenyegetést jelent, nemcsak Ukrajnára, hanem a NATO-ra is. Azonban a növekvő fenyegetettségről szóló tájékoztatást szinte mindig olyan magyarázat kíséri, hogy a háborús küszöb alatti események kockázatáról van szó. A gond az, hogy a közvélemény azonban nem feltétlenül különbözteti meg a háborús fenyegetést mondjuk a háborús küszöb alatti provokációk veszélyétől. Ennek eredményeként nő az aggodalom, a szorongás, ami időnként hisztériáig fajul.

Lengyelország készül: ők lehetnek Putyin következő célpontja az ukrajnai háború után

Miért ijesztgetnek?

Ezeknek a híreknek elméletileg megvannak az előnyeik. Az orosz fenyegetés fokozottabb tudatosítása komoly fegyverkezési programot - és annak a közvélemény felé adott magyarázatát - eredményezheti, amely minimálisra csökkenti a Moszkvával való esetleges konfrontáció kockázatát.

Moszkva bejelentette: orosz kézre került Európa legnagyobb kokszüzeme

Az előnyök listája itt véget is ér. A közvélemény ugyanis általában az egyszerű és gyors megoldásokat részesíti előnyben, nem az olyan megoldásokat, amelyek áldozatokat követelnek, és amelyek bár hatékonyak, de csak hosszú évek távlatában hoznak eredményt.

Éppen ezért óriási hátrány, hogy az orosz fenyegetéssel kapcsolatos történetek, a fenyegetés sulykolása inkább az Oroszországnak kedvező érzelmek terjedését segítik elő, nem pedig azokét, amiktől Oroszország tart.

A közvélemény sok országban már "unja" a félelemkeltést és sokan inkább egyeznének ki az oroszokkal, mint fegyverkeznének ellenük. A politikusok pedig a nyugati világ jelentős részén elvesztették a nép vezetésének képességét, és ehelyett a nép követését választják. Riasztó hírek ide vagy oda, a lengyel lap szerint fegyverkezni kell az oroszok ellen, viszont az Oroszországgal való háború veszélye valójában minimális.

Támadás a NATO ellen? Mikor?

Először: Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t, hacsak nem győzi le először Ukrajnát. És a jelen helyzet azt mutatja, Ukrajnát nem tudják legyőzni. Moszkvának nincsenek olyan jelentős erői, amelyeket eddig ne használt volna fel az ukrán fronton folytatott harcban. Egy esetleges támadás, még a NATO-n belül a viszonylag legkevésbé védett balti államok ellen is, jelentős számú erő kivonását igényelné az ukrán frontról.

Oroszország kezd felülkerekedni a háborúban a norvég hírszerzés szerint: ezek az okok állhatnak a sikereik hátterében

Elméletileg persze elképzelhető az Ukrajnával folytatott háború befejezése és például a balti államok megtámadása a Kijevvel kötött esetleges tűzszünet miatt Ukrajnából kivont egységekkel. Csakhogy kevés eséllyel, mivel nehéz azt gondolni,, hogy az ukránok a történtek után simán megbékélnének az oroszokkal. Moszkvának abból kell kiindulnia, hogy amennyiben az ukránokkal folytatott harc szünetét kihasználva megtámadja a NATO-t, akkor az ukrán erők kihasználnák az orosz védelmi vonalak gyengülését és megtámadnák az oroszokat.

És főleg, mivel?

Másodszor: Oroszország nem rendelkezik elég nagy erőkkel ahhoz, hogy szembenézzen a NATO-val. Az ukránok az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok támogatásával az orosz tankok felét megsemmisítették, láthatjuk, mennyire "sikeres" az orosz hadviselés. Főleg ha megnézzük, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás az amerikai védelmi költségvetésnek csak néhány százalékát teszi ki.

Az ukránok a saját szempontjukból jelentős, de a NATO szempontjából jelentéktelen támogatással az orosz tankok akár felét is meg tudták tehát semmisíteni, amiből az következik, hogy a NATO teljes hadereje elleni fellépés az oroszok erejét meghaladó vállalkozás lenne.

+ 7

Súlyos rakétatámadás érte Kijevet a reggeli csúcsforgalom idején: megrázó fotókon a pusztítás nyomai

A NATO segítsége de facto megakadályozta az orosz légi közlekedést az ukrán légtérben. A szövetség haderejében szereplő légierők, harci helikopterek, a műholdas és rádió-elektronikus felderítés, valamint a parancsnoki rendszerek olyan fejlettek, hogy őrültnek kell lenni ahhoz, ha valaki támadást indítana ellenük. Putyin viszont nem őrült és a holdudvara sem az.

Nukleáris csapás

Harmadszor: a nukleáris csapás kockázata – amelyet gyakran emlegetnek érvként azon tézis mellett, hogy az oroszok gyengék, de egy bombával „megnyerik a háborút” – közel nulla. A Kreml-elit inkább kleptokraták egyesülete, akik a birodalom újjáépítéséről álmodoznak, ugyanakkor vágynak arra, hogy hasznot húzzanak abból, amit elloptak, nem pedig egy szekta, amely öngyilkos akar lenni.

A taktikai atomfegyverek bevetésére egyrészt a NATO válaszolna, másrészt pedig még azok az országok is elfordulnának Oroszországtól, amelyek Kínához vagy Indiához hasonlóan semlegesen viszonyulnak a jelenlegi háborúhoz.

A pénz se túl sok

Negyedszer: nem igaz a feltevés, hogy az oroszok néhány éven belül képesek lesznek egy teljesen új hadsereget építeni, amely képes legyőzni a NATO-t. Növekvő gazdasági problémák sújtják az országot és nem látszik, hogy háborús pályára állították volna a gazdaságukat. Ha megtennék, az orosz középosztály gyors és teljes elszegényedése következne be, ami komoly belső feszültségekhez vezetne az országban.

Mi lesz, ha az USA kilép?

Ötödször: Az Egyesült Államokból érkező híresztelés, hogy - akár az elnöki posztra pályázó Donald Trump vezetésével, akár nélküle, az USA kilép a NATO-ból. Ennek azonban sok teteje nincs, nem azért, mert elveik vannak, hanem azért, mert érdekeltségeik vannak Európában. Sőt, a Távol- és Közel-Keleten is vannak érdekeltségeik, ahol az olyan országok, mint Dél-Korea, Japán vagy Szaúd-Arábia az USA árulása után rögtön belátnák, hogy az amerikai biztonsági garanciák valószínűleg az ő esetükben sem érnének semmit.

Újabb ukrán támadás: lángokban állt a volgográdi olajfinomító – videó

Egy ilyen esetben Szöul és Tokió kapkodva vásárolna, szerezne akár a föld alól is atomfegyvert, Rijád pedig elindítaná saját atomfegyver-programját. Az amerikaiak ezzel a lépéssel tehát nemcsak Közép- és Kelet-Európában, hanem az egész világon szétvernék saját érdekszférájukat és beindulna a nukleáris fegyverkezési verseny. Ráadásul a következő évtized arra menne rá, hogy magyarázkodniuk kellene Izraelnek és az Izrael-barát lobbinak, hogy miként fordulhatott elő, hogy Pakisztán után a második legnagyobb a muszlim államnak atomfegyvere van...

Orosz GDP kontra NATO országok GDP-je

Hatodszor, nehéz elképzelni, hogyan Oroszország, amely ma valamivel több mint 2 százalékkal veszi ki a részét a világ GDP-jéből, legyőzné az összesen csaknem 50 százalékos NATO-t.

Moszkvának nem igazán van mit ajánlania az Egyesült Államoknak és a nyugati hatalmaknak a már említett "szövetségesek elhagyásáért" cserébe a keleti szárnyon.

Kína beavatkozhat?

Hetedszer: Érdekes felvetés, hogy ha Kína úgy dönt, hogy megtámadja Tajvant, azzal vajon rá tudná-e venni Oroszországot, hogy nekimenjen a NATO-nak - azért, hogy az Észak-Atlanti szövetség ne tudja megvédeni Tajvant. Nyilván nem, mert ha kitörne egy ilyen háború Tajvannál, abban az amerikai flotta és részben a légierő venne részt, nem pedig a szárazföldi erők.

Geopolitika a primitív világkép?

Nyolcadszor: A geopolitikával foglalkozók néha rendkívül primitív világképet mutatnak be, ma ugyanis nem a tengerek, folyók rendszere és a hegyláncok elhelyezkedése osztja fel a világot, hanem a gazdaság.

Földrajzilag a helyzet hasonló, mint a nagy háború előtt, de geostratégiai szempontból teljesen más. A lengyelek és a magyarok is annak idején az ellenséges orosz és német hatalmak között álltak. más kérdés, hogy a lengyelek ellenségei maradtak a németeknek, a magyarok pedig gyakorlatilag behódoltak nekik. Ma Oroszországtól Ukrajna választ el minket és a túloldalon nincs, aki hátba támadjon, vagy nincs másik olyan hatalom, akiről el kellene dönteni, hogy ellenség, vagy barát. Az Egyesült Államok ráadásul ma már európai hatalom, Európában ma van amerikai katonai jelenlét.

Putyinnak tudnia kell, hogy bármely NATO-ország elleni támadás esetén az agresszió első napjától a klasszikus háborús állapotba kerül.

Értékrendszer

És végül, tizediknek: a Nyugat nemcsak katonai szövetséget jelent, de értékrendszer, eszmei rendszer is. A hidegháborút annak idején a Nyugat megnyerte, és hogy a szavak mögött van valami, az nemcsak Moszkvában figyelhető meg, hanem Szöulban, Tokióban, Rijádban, Tel-Avivban és több tucat másik fővárosban is.

A Politico szerint Magyarország egyedüliként akadályozza az Oroszország elleni 13. szankciós csomagot

A lengyel lap összegzése szerint mindez persze nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a biztonsági kérdéseket. Fegyverkezni kell, mégpedig gyorsan.

A lengyel lap szakértői úgy vélik, ez sem garantálja, hogy az oroszok ne próbálkozzanak mondjuk provokációkkal a határon, "véletlenül" kilőtt rakétákkal, vagy olyan hadgyakorlatokkal, melyekben nukleáris támadást imitálnak.

A lap úgy véli, nem azért teszik ezt, mert erősek, mert ha így lenne, már meghódították volna Ukrajnát, hanem mert túl gyengék ahhoz, hogy legyőzzék és úgy gondolják, a Nyugat megadja nekik Ukrajnát, ha már eléggé félnek.

Viszont a régi mondás szerint valóban: jobb félni, mint megijedni, tehát fel kell készülni minden eshetőségre.

BLIKK DOSSZIÉ

orosz ukrán háború