Nincs ennél nagyobb nonszensz, mégis jönnek a hús alapú növények

A szöuli Yonsei Egyetem kutatócsoportja azt reméli, végül olcsóbb és fenntarthatóbb fehérjeforrást kínálnak majd, amely sokkal kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a valódi marhahús. Emellett időt takarít meg azoknak, akik egy finom marhahúsos-rizses ételt fogyasztanának – írja az Engadget.

Ez meg hogyan lehetséges?

A kutatók először minden egyes rizsszemet halzselatinnal vontak be, hogy segítsék a hússzövetek megtapadását. Ezután minden egyes szemcsébe tehénizom- és zsírőssejteket helyeztek, amelyeket aztán egy Petri-csészében hagytak tenyészni. A rizsszemeknek porózus, mégis szervezett belső szerkezetük van, amely valójában a hússejtekben található „biológiai állványzatot” utánozza. A rizsszemek tehát olyan burkolatot kínálnak, amely lehetővé teszi a sejtek növekedését és gyarapodását, valamint táplálékot jelentő molekulákat is adnak.

A hússejtek a rizsszemek felszínén és magában a rizsszem belsejében is növekednek. Körülbelül tíz nap elteltével létrejön a késztermék. A Matter című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rizsszemek íze olyan, mint a marhahúsos sushié, ami az összetevők ismeretében érthető is.

Már ipari berendezésekben növesztik a disznóhúst, alig van köze az állathoz – Íme, az élelemiszer-biztonsági kockázatok

„Képzeljük el, hogy az összes szükséges tápanyagot sejtkultúrás fehérjerizsből nyerjük. A rizsnek már így is magas a tápanyagtartalma, de az tenyészállatokból származó sejtek hozzáadásával tovább növelhetjük azt” – mondta a tanulmány első szerzője, Sohyeon Park az egyetem közleményében.

A csapat azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy napon az állattartást teljesen ki lehetne iktatni a folyamatból. Remélik, hogy olyan sejtvonalat tudnak kifejleszteni, amely hosszú időn keresztül osztódik és növekszik, így a tényleges marhák helyett ebből a vonalból tudnak majd forrást nyerni. „Ezután létrehozhatunk egy fenntartható élelmiszerrendszert” – mondta Park a CNN-nek.

Egy napon űrétel is lehet belőle

Nyilvánvaló, hogy ez a termék még a kutatási fázisban van, így a rózsaszín marhahúsos rizs nem bukkan majd fel egyhamar az éttermek étlapján. A csapat finomítja a növekedési folyamatot, hogy magasabb tápértéket hordozó rizsszemeket állítson elő. Remélik, hogy tovább javíthatják az ízt, a textúrát és a színt is.

Egy napon ez a rizs szolgálhatna éhínség esetén élelmiszerként, katonai fejadagként vagy akár űrételként is

– vélekedik Park.

Ez csak egy része annak a globális erőfeszítésnek, amely arra irányul, hogy fellépjünk a hústermelés által okozott folyamatos ökológiai katasztrófa ellen. Az ENSZ egyik jelentése szerint a vágásra szánt haszonállatok évente 6,2 milliárd tonna – a légkörbe kerülő – szén-dioxidért felelősek. Ez az emberek által okozott összes szén-dioxid-kibocsátás közel 12 százaléka.

Emiatt különböző erőfeszítések folynak az ízletes és gazdaságos, laboratóriumban termesztett hús előállítására, a tenyésztett csirkefalatkáktól kezdve a már említett marhahúsrizshez hasonló, zselatinalapú biológiai állványrendszerrel termesztett steakekig. A rovarok is – mint életképes fehérjeforrások – egyre inkább előtérbe kerülnek – mutat rá az Engadget.

BLIKK DOSSZIÉ

élelmiszeripar