Tetszett a cikk?

Az Ab szerint nem alkotmányossági kérdés, hogy nincsenek, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította egy lelkész panaszát.

Sándor Frigyes István miskolc-belvárosi evangélikus lelkészt az egyházi bíróság egy bonyolult fegyelmi eljárás végén elbocsátotta. Ő ez ellen az állami bírósághoz fordult, azonban onnan minden szinten visszapattant, mert a bírák a 2011-es egyházi törvénynek erre a részére hivatkoztak:

A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.

A lelkész szerint alapvető jelentőségű alkotmányos kérdés, hogy az egyházak az alkotmányos jogrendszer részét képezik, be kell illeszkedniük a jogrendbe. Az egyházi önkormányzati jogot az ember számára biztosított alapjogokkal összefüggésben kell értelmezni. Őt az egyházfegyelmi ítélet 61 esztendős korában megfosztotta állásától, egzisztenciájától, minden javadalmától. Az egyházi szolgálati jogviszonyra tekintettel táppénzjogosultsága nem állhatott fenn, álláskeresési járadékra nem volt jogosult. Ez neki mint magyar állampolgárnak alapvető jogait, emberi méltóságát, becsületét, jó hírnevét, a munkához, a munka megválasztásához való jogát sérti.

Az Ab Czine Ágnes vezette tanácsa azonban nem így közelítette meg a kérdést. Mert benne van ugyan az Alaptörvényben, hogy „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el”, de ezt azzal a másik ponttal összhangban kell értelmezni, amely szerint az állam és a vallási közösségek különváltan működnek.

A „különvált működés” lehetővé (egyes esetekben pedig alkotmányosan kötelezővé) teszi a jogalkotónak, hogy állami szerv (ideértve a bíróságokat) ne bírálhassa felül a vallási közösségek, egyházak belső szabályzaton alapuló döntéseit. Ezért az előtte idézett mondatból sem vonható le olyan következtetés, hogy az egyházi személy és egyháza közötti, belső szabályzaton alapuló vitája munkaügyi bíróság elé vihető. „Erre tekintettel az indítvány nem vet fel kételyt a rendelkezés alkotmányossága tekintetében”, állapította meg az Ab öt tagú tanácsa, és a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.