Tízezer éves rágógumi árulkodik a kőkorszaki tinik szájhigiéniájáról

Vágólapra másolva!

Egy rágógumi sokat elárulhat arról, hogy őseink mit fogyasztottak és mennyire vigyáztak a fogaikra. Egy európai kutatócsoport egy őskori rágógumit (fa gyantából vagy szurokból készült rágógumit) vizsgálta, amelyet harminc éve találtak emberi maradványok mellett a svédországi Göteborg városához közeli Huseby Klevben. Az ősi rágógumi nemcsak az emberektől, hanem madaraktól, emlősöktől és számos kórokozótól származó genetikai anyagot is rejtett.

Origo

Vágólapra másolva!

fog szájhigiénia rágógumi kőkorszaki tizenéves

Mit mond az őskori rágógumi?

A három szurokdarabon az azokat rágó egyének foglenyomatai találhatók, amelyek körülbelül 9 890 évesek. Ezzel ez lehet a valaha ismert legrégebbi rágógumi.

A kutatók részletes DNS-elemzést végeztek a rágott szurokról;

nemrég publikálták eredményeiket, amelyek érdekes részleteket tárnak fel a svédországi kőkorszaki tizenévesek étrendjéről, foghigiéniájáról és szájüregi mikrobiomjáról.

Öntvények a rágógumi mintákból Forrás: Verner Alexandersen

A rágott szurok anyaga az ősi DNS kiváló forrása, amely felhasználható az étrend, a nyersanyaghasználat és a szájhigiénés állapotok megértéséhez a történelem előtti és kora újkori népességekben

– jegyzik meg a kutatók a ZME Science online tudományos portálnak.

Az ősi rágógumi elemzése arra utal, hogy a kőkorszaki kamaszok mogyorót, pisztrángot és szarvast fogyasztottak, mielőtt rágóztak volna.

Az étrendjükben szerepelt még vörös róka, farkas, tőkés réce, vörösbegy, kontyos réce és sok más madár, illetve emlős.

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerint fogaikat azonban arra is használták, hogy állati bőrből és testrészekből szerszámokat és ruhákat készítsenek. A szakemberek szerint ezért könnyen lehetséges, hogy nem minden állat szerepelt az étrendjükben, amelynek DNS-ét megtalálták a rágógumiban.

Baktériumok nyomát mutatták ki

Hogy miért rágták meg a szurkot vagy gyantát, az még mindig nem világos. A kutatók szerint lehetséges, hogy azt hitték, hogy valamilyen egészségügyi előnye van, vagy egyszerűen csak élvezték a rágást.

Az ősi rágógumikon lévő fognyomokból származó DNS segített nekik azonosítani a kőkorszaki tizenévesek szájüregi egészséggel kapcsolatos problémáit is.

Az egyik mintában például huszonhét különböző, az ínybetegséggel (parodontitis) összefüggésbe hozható baktérium nyomát mutatták ki.

A mezolitikus lerágott szurok metagenomikus elemzése rossz szájhigiéniát mutatott kőkorszaki egyének körében Forrás: Scientific Reports

Több ősi baktériumgenomot rekonstruáltunk és figyelemre méltó mennyiségű szájüregi kórokozót találtunk

– mondták a kutatók. – Továbbá összehasonlítottuk a megrágott ősi rágógumi masztixrészecskék mikrobiális profilját a modern emberi nyálmikrobiomokkal; eredményeink azt mutatják, hogy a baktériumprofil hasonló a modernkori fogágybetegség esetekhez.

Hozzátették: a fogak szélesebb körű, eszközként való használata valószínűleg növelte az ezt okozó szájüregi mikrobák összegyűjtésének kockázatát. A tudósok úgy vélik, könnyen elképzelhető, hogy néhány tinédzser nem sokkal azután elvesztette néhány fogát, hogy elkezdett a rágózni.