2023-ban már meg sem lepődünk azon, hogy az új építészeti törvény részleteit Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész a közpénzmilliárdokból felépített fideszes káderképző, az MCC „Építészet a modern(izmus) után" című konferenciáján ismerteti a nagyérdeművel. Pontosan ez történt ugyanis, erről számolt be a Magyar Építők.

Lánszki a beszámoló szerint arról beszélt, hogy az új jogszabály kidolgozásánál a folyamatok letisztázásán volt a hangsúly, és piaci szereplőket, szakértőket, önkormányzatokat is megkérdeztek a módosításokról, mert minél szélesebb körben akarták látni, hol vannak problémák.

Elmondta, hogy az elmúlt 25 évben hazánk zöldterületeinek több mint 10%-a épült be. Ez nem a közigazgatási határokon belüli, már szabályozott területeket, hanem mezőgazdasági vagy erdőterületek átminősítését és beépítését jelenti. Erre reagálva szigorítanak a környezetvédelmi szabályokon: a törvény új külterület belterületbe vonását a következő években szigorúan megtiltja.

A meglévő épületállomány védelme a másik kiemelt pont, mert bár a védettséggel rendelkező épületeink átalakítása, felújítása költségesebb és körülményesebb egy új építésnél (ezért az ingatlanberuházók el is kerülik ezeket); jelenleg 700 ezer ingatlan áll üresen hazánkban. Ezek felélesztését helyezi majd előtérbe a törvény az új építések helyett.

Az államtitkár ismertetett tíz alapelvet, ezek közül a legfontosabbak:

• természeti rendszerek megőrzésének alapelve,
• a barnamezős területek elsődlegességének elve – ezeken a területeken nehezebb és drágább építeni, de az új törvénnyel erre terelik majd a beruházókat,
• digitalizáció, amivel hatalmas mértékű költségcsökkenés érhető el,
• a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve – fontos a megjelenés és az értékállóság,
• szükséges minimum – nem kell nagyobbat építeni, mint amire szükség van.

A törvény megerősíti az építészeket és a főépítészeket, mint döntéshozó szereplőket, vétójoggal felruházott főépítészi rendszert alakítanak ki. Ezen felül kötelező lesz a tervezői művezetés minden építésnél, használatba vételi engedélyt pedig csak úgy lehet majd megkapni, ha ehhez az építész is hozzájárulását adja. Ha ezt nem teszi meg, a kamara joga felülvizsgálni a helyzetet.

A kötelező tervtanácsok is ehhez a rendszerhez kapcsolódnak: az országos építészeti tervtanács egy éve működik, ezalatt majdnem 1700 tervet néztek át. Ebből a hatalmas számból is látszik, hogy ez nem konzultáció, csak egy szűrő. Három szintje lesz a tervtanácsi rendszernek, a Balaton, mint kiemelt terület pedig külön tervtanácsokat kap, ugyanígy hármas rendszerben. A korábban említettek mellett főmérnöki és főtájépítészeti rendszer is kiépül, többek között az Országos Főtájépítész pozícióval.

További részletek, amik a főtájépítész előadásából kiderültek:

• Zöldfelületi tanúsítási rendszert vezetnek be, amivel az energetikai tanúsításhoz hasonlóan meg lehet majd mutatni, mekkora, milyen gondozottságú és mennyire tájba illő zöldfelülettel rendelkezik egy-egy ingatlan.
• Belátták, hogy az egyszerűsített bejelentés „nem vált be”. Ezt a szabályt újraszervezik, főépítészi vétó alá vonják és visszasorolják a hatósági eljárásrendbe.
• Egyszerűsítik a HÉSZ fogalmát és eltörlik a vármegyei rendezési terveket.
• A reklámhordozókkal kapcsolatban kifejezetten szigorít majd a szabályozás.
• A műemlékeknél illetékmentességgel, jövedelemadó-kedvezménnyel segítik majd a felújításokat.

A tervezet december 12-én kerül zárószavazásra a parlament elé, amelyet ha elfogadnak, sávosan vezetik majd be. Egyes részei már február 1-jén, a többi 2025. január 1-től érint minden építőt és építtetőt.