Itt a böjtje a hétvégi csapadéknak, árvízvédelmi készültség van a keleti országrészben

2023.12.03. 13:11
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az Indexnek elmondta: három nap alatt egyhavi csapadék hullott le a Kárpátalján, ezért újabb árhullámokra lehet számítani.

„Az elmúlt napok időjárása kiadós csapadékot hozott Magyarország keleti részébe, ezért a térségben több helyen belvíz- és árvízvédelmi készültség van érvényben” – nyilatkozta az Indexnek Siklós Gabriella.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta: három nap alatt egyhavi csapadék hullott le a Kárpátalján, ezért újabb árhullámokra lehet számítani. 

Harmadfokú árvízvédelmi készültség a Tarnán

„A térség vízügyi helyzetének alakulását csupán 24 órára előre lehet látni” – jelentette ki Siklós Gabriella. Szerinte kérdés az, hogy hull-e még csapadék, az milyen halmazállapotú lesz, és milyen lesz a hőmérséklet.

Jelenleg a Tarna folyón, valamint több mellékvizén is harmadfokú árvízkészültség van érvényben.

A Tarna szombat éjszaka tetőzött Verpelétnél 205 centiméterrel, de hamarosan érkezik a következő árhullám is

– tudatta Siklós Gabriella, aki hozzátette: az olvadó hó is hozzájárul az árhullámokhoz. Mint mondta, vészhelyzet sehol nincs, a vízügyi szakemberek mindenhol kezelik a helyzetet.

A csapadékos hétvége miatt a cibakházi, a karcagi, a kisújszállási és a tiszavalk-sulymosi védelmi szakaszon másodfokú, míg a keleti országrészben sok helyen elsőfokú a belvízvédelmi készültség.

Alacsonyabb vízszintek és magasabb árvízszintek

Láng István országos vízügyi főigazgató nemrég az Indexnek elmondta: a klímaváltozás következményeként a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált. Szerinte ez azért jelent problémát, mert

a gyors és nagy esők többnyire továbbfolynak, és kevesebb idő marad, hogy a víz beszivárogjon a talajba.

Hozzátette: a jövőben arra kell felkészülni, hogy alacsonyabb vízszintek és magasabb árvízszintek lesznek a magyar folyókon.

Láng István szerint a folyók XIX. századi szabályozása miatt a szűkebb hullámterek ahhoz vezetnek, hogy az árvízszintek magasabbak lesznek, hiszen nem tudnak kiterülni. Ráadásul a kis vízszint erodálja a folyó medrét, amely ezáltal süllyed.

A főigazgató szerint az Alföldön a szabályozások előtt a kis- és az árvízszintek között csupán 3-5 méteres különbség lehetett. Ma ez a szintkülönbség Csongrádnál 14 méter.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.