szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sok egyéb mellett az online keresésekre is hatással van a nyári időszámításra való áttérés – derül ki az Surrey Egyetem kutatásából. Máshogyan fogunk keresni a neten, miután – legközelebb majd március legvégén – előre állítjuk az órákat.

Az óraátállításnak, történjék akár az egyik, akár a másik irányba, számos ellenzője és egyetértője van. Az angliai Surrey Egyetem munkatársai nem is ebben a kérdésben akartak állást foglalni, hanem inkább arra voltak kíváncsiak, van-e hatása az online keresésekre a nyári időszámításra (DST) váltásnak. Kutatásuk során a Google Trendshez fordultak, ugyanis adatforrásként való használata számos előnnyel jár. Az adatai például közvetlen méréseket tesznek lehetővé a keresési tevékenységről, akár egyórás felbontásban is, a felmérések vagy kérdőívek kitöltése/értelmezése miatti hibáktól mentesen. Ezenkívül a vizsgált populáció nagy, és a jelen és az elmúlt évek adatai is könnyen hozzáférhetők anélkül, hogy aktív résztvevőket kellene toborozni.

Vizsgálataik során a Google Trends Olaszországból származó, 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó adatait elemezték. 26 kulcsszó relatív keresési mennyiségét (RSV) vizsgálták, három kategóriába sorolva. Alvás/egészségügyi vonatkozásúak: az alvási szokásokkal, alvászavarokkal és általános egészségügyi problémákkal kapcsolatos keresési kifejezéseket tartalmazza. Ebbe a kategóriába tartoznak például az olyan kifejezések, mint az „álmatlanság” és a „melatonin”. Gyógyszerek: ebbe a kategóriába a gyógyszerekre vonatkozó kifejezéseket sorolták, például „fájdalomcsillapító” vagy Xanax. Végül a nem alvással vagy egészséggel kapcsolatos keresések: ez a kategória olyan kifejezéseket érint, amelyeknek nincs közül az alváshoz vagy az egészséghez. Ilyen például a „fürdő” és a „taxi”.

A kutatók 11 szót választottak ki, hogy összehasonlítsuk a DST-re való átállást megelőző és az utáni 15 nap átlagos fázisát. DST alatt a társadalmi idő egy órával előrébb jár, miközben a csillagászati idő változatlan marad. Ha egy adott lekérdezés keresési időzítését a közösségi idő határozza meg, akkor a fázis várhatóan egy órával eltolódik a DST-re/DST-ről való áttérés után. Ez volt a helyzet az „álmatlanság” (vagyis az ember valószínűleg álmos lesz attól függően, hogy mennyi időt lát az óráján), a „spa” és az „időjárás-előrejelzés” szavak esetében.

RSV-k a DST-re való áttérés előtti és utáni 7 napos időszakban
Circadian Rhythms

A Google-keresés időzítését azonban a fiziológia/az endogén cirkadián óra is befolyásolhatja, figyelembe véve, hogy az ember fizikai állapota alapján is kereshet a Google-on (például a „stressz” kifejezésre keresve, ha stresszesnek érzi magát). A szakemberek azt találták, hogy több elemzett szó (pl. „kamilla”, „melatonin”, „sürgősségi”, „alvás”, „stressz”, „fájdalomcsillapító”, „Xanax” és „taxi”) átlagos fáziseltolódása kisebb, mint 60 perc, ami arra utal, hogy keresésüket részben a cirkadián óra vezérelheti. Érdekes módon az alvással/egészséggel kapcsolatos szavak többsége, amelyek szorosabban kapcsolódhatnak a fiziológiához, nem pedig a társas órához, 40 perccel vagy kevesebbel tolódott el, míg a legtöbb a véletlenszerű szónál több mint 50 perces volt az eltolódás, azaz nagyon közel állnak a társadalmi idő eltolódásához.

Összességében elmondható, hogy a szakemberek 25 és 60 perc közötti fáziseltolódást találtak a relatív keresési mennyiségben a DST-re/DST-ről való áttérés utáni 15 napon belül. Ez arra utal, hogy a Google-keresések időzítését a társadalmi óra kapcsolója és az endogén cirkadián ritmus keveréke vezérelheti.

Egy másik érdekes megállapítást is tettek a kutatók, minden elemzett kifejezéssel kapcsolatban. Az emberek átlagosan korábban kerestek. Ez a Google-felhasználók életkorának, így a korábbi kronotípusoknak az évek során bekövetkezett növekedésével magyarázható. Az életkor előrehaladtával az emberek hajlamosabbak korábban kelni, és Olaszországban 2015 és 2020 között az internethasználók aránya főleg az 55–74 évesek körében nőtt. Mivel a Google Trends nem ad tájékoztatást a felhasználók jellemzőiről, ez a hipotézis nem erősíthető meg.

Eltekintve a demográfiai információk hiányától, az sem ismert, hogy miért keresnek egy adott kifejezésre, ami – írják a kutatók – korlátozza az adatértelmezésüket. Ennél a tanulmánynál azonban a keresés időpontján volt a hangsúly, és nem a szándékon. Úgy tűnik, még épp idejében végezték a vizsgálatot, ugyanis könnyen lehet, hogy az idei az utolsó év, amikor órát állítunk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.