Az exobolygókon található folyékony víz keresése a kulcs ahhoz, hogy életet találjunk a csillagok között, és most a tudósok egy új stratégiát javasoltak, amely javíthatja a víz megtalálásának esélyét.
A Nature Astronomy című folyóiratban december 28-án megjelent új tanulmányban a kutatók feltételezik, hogy ha egy exobolygó légköre kevesebb CO2-t tartalmaz, mint a szomszédos bolygóké, akkor a felszínén hatalmas mennyiségű víz - vagy akár élet - is lehet.
Jelenleg nagy kihívást jelent a folyékony víz megtalálása a Naprendszeren kívüli bolygókon. Az általunk felfedezett mintegy 5000 exobolygó közül még egyiken sem sikerült folyékony vizet találni.
A legjobb, amit a tudósok tenni tudnak, hogy víznyomokat észlelnek az exobolygók légkörében,
és meghatározzák, hogy a bolygókon elméletileg létezhet-e folyékony halmazállapotú víz.
"Tudjuk, hogy kezdetben a Föld légköre nagyrészt szén-dioxidból állt, de aztán ez a gáz feloldódott az óceánokban, és lehetővé tette, hogy a bolygó az elmúlt körülbelül négymilliárd évben életet tartson fenn" - mondta Amaury Triaud, a tanulmány társszerzője, a brit Birminghami Egyetem exobolygó-kutató professzora közleményében.
Miután a szén-dioxid feloldódik az óceánokban, a tektonikus tevékenység elzárja azt a földkéregben, és így egy hatékony szén-dioxid-nyelő jön létre. Részben ez az oka annak, hogy bolygónk CO2-szintje szomszédainkhoz képest jelentősen alacsonyabb.
A Föld légköre körülbelül 0,04% CO2-t tartalmaz, míg a Vénusz és a Mars légköre egyaránt több mint 95%-ot.
Ha a tudósok hasonlóan alacsony szén-dioxid-tartalmú légkört észlelnek egy exobolygón, az a miénkhez hasonló hatalmas óceánok jelenlétére utalhat - mondták a kutatók.
A CO2-t könnyebb keresni, mint a folyékony vizet. A CO2 nagyon jól elnyeli az infravörös sugárzást, ami azt jelenti, hogy erős jelet ad, amelyet a tudósok ki tudnak mutatni.
Ezt a kutatást már meglévő teleszkópokkal is el lehet végezni, például a James Webb Űrteleszkóppal (JWST).
A földfelszíni megfigyelések is lehetségesek, mivel a CO2 mérésének speciális hullámhossza miatt. A Föld légköre ugyanis akadályozhatja a más hullámhosszakon végzett kísérleteket, mivel részben elnyeli a jeleket.
Egy másik forgatókönyv is hozzájárulhat a szénszegény légkörhöz: maga az élet. A bolygónkon élő élet a szén megkötésének fő módjai a fotoszintézis és a mészhéjkészítés. A Földön a szén megkötésének mintegy 20%-a biológiai folyamatok révén megy végbe.
"A kezdeti remény ellenére a legtöbb kollégánk végül arra a következtetésre jutott, hogy a JWST-hez hasonló nagy teleszkópok nem lesznek képesek életet detektálni az exobolygókon. A mi munkánk új reményt ad" - mondta a közleményben a tanulmány társszerzője, Julien de Wit, a Massachusetts Institute of Technology bolygótudományok adjunktusa.
A szén-dioxid észlelésével nemcsak a folyékony víz jelenlétére következtethetünk egy távoli bolygón, hanem magának az életnek az azonosítására is lehetőséget nyújt"
- mondta de Wit.
Bár a megközelítés elvileg működőképesnek tűnik, még mindig lehetnek akadályok, mivel nem világos, hogy hány földszerű exobolygónak van légköre. De ahogy a kutatók egyre több exobolygót fedeznek fel, egyre több légkört is felfedeznek majd. Ez a technika pedig segíthet kideríteni, hogy ezeken fennmaradhat-e élet.