Minek nőtt az ára? Mindenekelőtt az élelmiszereknek, az alkoholnak és a dohánynak. Ezenkívül az energiaárak sem mérséklődtek olyan ütemben, ahogy abban sokan reménykedtek. Németországban a fogyasztói árindex 3,8 százalékos emelkedést mutatott decemberben, novemberben ez még csak 2,3 százalék volt. Franciaországban 3,9 százalékról 4,1 százalékra nőtt a fogyasztói árindex novemberről decemberre. Ezek előzetes adatok, de olyan trendet mutatnak, amely arra ösztönözheti az Európai Központi Bankot, hogy kétszer is meggondolja a kamatláb csökkentését – írja a CNN gazdasági rovata.

A közgazdászok nagyrésze számított arra, hogy az energiaárak nem csökkennek a várt mértékben, mert a kormány mind Franciaországban, mind Németországban jelentős támogatást nyújt az ágazatnak. 2021-ben indult el az inflációs hullám a pandémia következtében, amelyre azután rátett egy lapáttal Putyin agressziója Ukrajna ellen 2022 februárjában. Az óriási energiaáremelést a kormányok mindenütt megpróbálták kompenzálni valamilyen mértékben. Franciaországban a statisztikai hivatal azt közölte indoklásként a legfrissebb inflációs adatok után, hogy „az áremelkedés oka az energiaszolgáltatás drágulása.”

Ez az ársapka-effektus, mert sok eurózóna államban megszűnt az ármérséklő hatás, és a fogyasztóknak többet kellett fizetnie a fűtésért, illetve a benzinkutaknál.

„Az olaj ára igen jelentős mértékben csökkent 2022 óta, de az ársapka, melyet sok európai kormány alkalmazott, megszűnt, ezért nőttek a fogyasztók energiaszámlái. Ez várható volt, ezért igazában az az érdekes, hogy mi lesz januárban. Milyen irányban mozdul az infláció” – nyilatkozta a CNBC gazdasági televíziónak Michael Field, a Morning Star szakértője.

A maginfláció lassul

Legalábbis erről van meggyőződve a közgazdászok jórésze: „További lassulást várok az eurózóna maginflációjában” – mondja a svájci UBS szakértője. Paul Donovan szerint „nem ragad be az infláció, hosszabb távon semmi sem mutat arra, hogy az infláció növekedne.”

A baj az, hogy a maginflációban épp az élelmiszer és az energia nincsen benne, pedig ez a két szektor az, ahol az inflációs hullám a legerősebb volt egész Európában.

A maginfláció az eurózónában 3,6 százalékról 3,4 százalékra csökkent novemberről decemberre. A Capital Economics szakértője szerint a maginfláció csökkenése a lényeg: „Sokkal fontosabb a fogyasztói árindexnél a maginfláció, mert az mutatja az inflációs nyomást” – hangsúlyozza Andrew Kenningham. Csakhogy a háztartások többsége számára meghatározó tétel az energiaszámla és az élelmiszerek ára, ezért a fogyasztói árindexnek politikai jelentősége is van, hiszen idén rendezik meg az Európa parlamenti választásokat.

Nem növeli a fogyasztók optimizmusát a közel-keleti feszültség, amely magasan tartja a kőolaj és a földgáz árát. Európa a Közel-Keletről importálja az energia jelentős részét azt követően, hogy Oroszországtól minden uniós tagállam igyekszik csökkenteni a függést Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – kivéve Magyarországot.

Nincs még vége az infláció elleni háborúnak, ezt nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban is így gondolják. A Federal Reserve Board decemberi jelentése úgy fogalmaz, hogy „valószínűleg a csúcsra ért a kamatláb emelése, de egy ideig még eltart a megszorító pénzügyi politika ameddig az infláció mértéke jelentősen nem csökken.”

Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgató tanácsi tagja még a múlt év végén utalt arra, hogy „átmenetileg újra növekedhet az infláció miután a kormányok támogatják az energiaárakat.”

A GDP-hez viszonyítva Németország költi a legtöbbet az energiaár támogatásra az Európai Unióban – írja a brüsszeli Politico. Németország tekintélyes összeget, összesen 28 milliárd eurót szán az energiaár támogatásra a cégek és a háztartások számára 2028-ig.

Egyelőre nem várható kamatláb csökkentés sem Európában, sem az USA-ban

Erre utalt már Isabel Schnabel is, aki szerint az inflációs adatok óvatosságra intenek. A legfrissebb inflációs adatok ismeretében az Európai Központi Bank valószínűleg kivár éppúgy, mint a Federal Reserve Board.

„Az Európai Központi Bank számára az infláció felerősödése azt jelentheti, hogy nem kell elkapkodni a döntést a kamatláb csökkentéséről. Legkorábban a kamatláb csökkenése júniusban várható” – írja jelentésében Carsten Brzeski, az ING globális gazdasággal foglalkozó kutató csoportjának főnöke.

Mindenki az amerikai inflációs adatokra vár – hangsúlyozza a párizsi Les Échos. A Federal Reserve Board kitart a 2 százalékos inflációs célkitűzés mellett. A JP Morgan Asset Management főnöke szerint a Federal Reserve Board csak júniusban kezdi meg a kamatláb csökkentését, mert eléggé beragadt az infláció az Egyesült Államokban: „A Federal Reserve Boardnak nem kell túlságosan sietnie, mert az infláció szerintünk eléggé beragadt, ezért mi csak júniusban várjuk az első kamatlábcsökkentést“ – nyilatkozta a Les Échosnak Marcella Chow, a JP Morgantől.