Több ezer műhold összehangolt képsora mutatja meg, milyen a Földünk az űrből

műholdak
20 nemzetközi űrügynökség és több magáncég által üzemeltetett műholdak segítségével odafentről, az űrből láthatjuk a Földet. Az összehangolt képsorok Japántól Botswanáig a szó szoros értelmében véve új oldalról mutatják be gyorsan változó bolygónkat, és segítségükkel nehezen megközelíthető helyek, illetve egészen apró dolgok is nyomon követhetővé váltak.
Vágólapra másolva!
Ami régen csak a sci-fikben volt elképzelhető, az mára valósággá vált: 20 nemzetközi űrügynökség és több magáncég által üzemeltetett műholdak segítségével odafentről, az űrből láthatjuk a Földet. Az összehangolt képsorok Japántól Botswanáig a szó szoros értelmében véve új oldalról mutatják be gyorsan változó bolygónkat, és segítségükkel nehezen megközelíthető helyek, illetve egészen apró dolgok is nyomon követhetővé váltak. Új felfedezések, elképesztő színek és mintázok – ezeket mutatja be A Föld az űrből (Earth from Space) című négyrészes dokumentumfilm, ami január 9-étől keddenként este 20:00-kor érhető el magyar nyelven a Viasat Nature műsorán.
Vágólapra másolva!

A Föld körül keringő több ezer műholdnak köszönhetően olyan, egyébként nehezen elérhető helyeket is tanulmányozhatunk, mint a sarkvidék. Itt élnek a császárpingvinek, és az űrből látható, hogy az egyes kolóniákat barna foltok veszik körül.

20 nemzetközi űrügynökség és több magáncég által üzemeltetett műholdak segítségével odafentről, az űrből láthatjuk a Földet. Az összehangolt képsorok Japántól Botswanáig a szó szoros értelmében véve új oldalról mutatják be gyorsan változó bolygónkat, és segítségükkel nehezen megközelíthető helyek, illetve egészen apró dolgok is nyomon követhetővé váltak. Forrás: SchisCom

Ezek bizony ürüléknyomok. Az egyik, 10 000 példányból álló család épp most gazdagodott számos csibével, rengeteg halat és krillt fogyaszt el, és hát a pingvinek oda ürítenek, ahol élnek. Körülöttük minden fagyott, kénytelenek havat enni, így a kis egyedek első vándorlása végtermékek közötti lavírozásból áll, hogy friss havat találjanak maguknak. A szülők pedig velük tartanak, így jönnek létre az űrből is látható barna ösvények. Ennek a nyomnak köszönhetően az utóbbi időkben 26 új pingvinkolóniára bukkantak.

A Föld körül keringő több ezer műholdnak köszönhetően olyan, egyébként nehezen elérhető helyeket is tanulmányozhatunk, mint a sarkvidék. Itt élnek a császárpingvinek, és az űrből látható, hogy az egyes kolóniákat barna foltok veszik körül. Forrás: SchisCom

A műholdak segítségével ennél lélegzetelállítóbb jelenségeket is megfigyelhetünk. Például kapcsolatot két távoli kontinens között, amely többmillió állat számára jelent segítséget. Észak-Afrikában egykori tavak kiszáradt fenekéről a szél ásványi anyagokban gazdag port emel a magasba. Az egybefüggő porfelhő átkel az Atlanti-óceánon, hogy Közép- és Dél-Amerika felett kössön ki, ahol az esőfelhőkkel egyesülve az ásványokban gazdag por esőcseppek formájában a földre hull, kvázi megtermékenyítve azt, és ezzel sokféle állatfaj számára teremt élhető környezetet. A műholdak segítségével a tudósok kiszámították, hogy évente több mint 27 millió tonnányi sivatagi por teszi meg ezt a 3000 kilométeres utat.

A kedves felfedezések mellet a dokumentumfilm képsorai megmutatják Földünk sötétebb oldalát is: a Viasat Nature dokumentumfilmjében láthatunk hirtelen eltűnő gleccsereket, erdőségeket felemésztő tüzeket és további történéseket, amik következtében az otthonunk ijesztően gyorsan változik. Forrás: SchisCom

A magasból kémlelő szemek a kongói dzsungel felett is érdekes jelenségre figyeltek fel. Sok tucat ösvény vezet az esőerdő egyetlen pontjához. Ezeket az utakat erdei elefántok vájták több száz kilométeres vándorlás után erre a bizonyos pontra, amit a helyiek csak úgy hívnak: Elefántok Falva. Ide napi 150 példány érkezik, létfontosságú ásványi anyagokért: a földfelszín alatt nátrium, kálium és kalcium található, ezt az állatok az agyaraik segítségével a felszínre ássák, ormányaikkal felszippantják és a környező vizekbe fújják, amit aztán szépen felszürcsölnek. Évszázadok óta űzik ezt a tevékenységüket, aminek hatására egy ötszáz méteres tisztás alakult ki a dzsungel kellős közepén, tele furatokkal. Nem mellékesen ez a tisztás egyben gyülekezőhely, ahol az elefántok szocializálódhatnak.

A magasból kémlelő szemek a kongói dzsungel felett is érdekes jelenségre figyeltek fel. Sok tucat ösvény vezet az esőerdő egyetlen pontjához. Ezeket az utakat erdei elefántok vájták több száz kilométeres vándorlás után erre a bizonyos pontra, amit a helyiek csak úgy hívnak: Elefántok Falva Forrás: SchisCom

A kedves felfedezések mellet a dokumentumfilm képsorai megmutatják Földünk sötétebb oldalát is: a Viasat Nature dokumentumfilmjében láthatunk hirtelen eltűnő gleccsereket, erdőségeket felemésztő tüzeket és további történéseket, amik következtében az otthonunk ijesztően gyorsan változik.

(Forrás: SchisCom)