szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A nemzetgazdasági miniszter szerint mivel az Egyesült Államok és Kína 7-8 százalékos költségvetési hiánnyal is működik, Európában se kellene túl fegyelmezettnek lenni.

A kormány idén éves szinten 5-6 százalék közé várja az inflációt, a további csökkentés terén azonban már a jegybanknak van dolga – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Demokratának.

A tárcavezető kijelentése némiképp meglepő annak tükrében, hogy néhány hónappal ezelőtt még arról értekezett: a jegybanknak nem kellene a gazdasági növekedés kárára küzdenie az infláció ellen, sőt fel kellene emelnie inflációs célját (ami 3 százalék). A tárcavezető mostanában folyamatosan kritizálja a jegybankot, amiért az – az infláció letörése érdekében – szerinte túl magasan tartja az alapkamatot.

Nagy Márton szerint ahogy Kína és az Egyesült Államok teszi, úgy az Európai Uniónak is érdemes lenne a költségvetési hiány növekedése árán is támogatásokkal javítani saját versenyképességét. „Ha mások versenyeznek és hét-nyolc százalékos költségvetési hiánnyal és száz százalék körüli államadóssággal futnak, akkor mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben” – vélekedett. Persze ez nem jelenti azt, hogy bele kellene menni az úgynevezett költségvetési alkoholizmusba – tette hozzá.

Pedig a magyar költségvetés hiánya egyáltalán nem alacsony: a Pénzügyminisztérium december végi prognózisa a 2023-as hiányt 5,9 százalékra várja, miközben az eredeti hiánycél 3,9 százalék volt, amit ősszel emeltek 5,2-re. A magyar államadósság régiós összehasonlításban magas, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 első három negyedévében 2,5 ezer milliárd forintra rúgtak a kamatkiadások, ami duplája a 2022 első három negyedévi összegnek.

Igaz, a kormány egyelőre – legalábbis nyilvánosan – tartja, hogy 2024-ben csak 2,9 százalék lesz a hiány. A 2023-as költségvetési folyamatok alapján azonban szinte biztosan nem lesz tartható ez a cél – legalábbis nagyon komoly megszorítások nélkül.