Szinte nem esznek gyümölcsöt és zöldséget, mégis egészségesek: ez az inuitok titka

Az emberiség fejlődése során ahogy a népvándorlások következtében letelepedtek a különböző csoportok a világ eltérő pontjain, úgy adaptálódtak az évezredek alatt az adott környezeti viszonyokhoz.

Evidenciának hangozhat, de bizony az Északi-sarkvidéken a zord, hideg időjárás miatt nagyon szűkös a zöldség-gyümölcs kínálat, éppen ezért az ott lakó inuitok hagyományos étrendje főleg zsíros húsfélékből áll, mégis sokáig egészségesek. 

Az inuitok táplálkozása

A hagyományos inuit étrend 50%-a zsírból, 30-35%-a fehérjéből és 15-20%-a szénhidrátból áll. Tartalmaz bogyós gyümölcsöket, tengeri algát, gyökérzöldséget, gumókat, de főleg állati eredetű élelmiszereket, amik minden alapvető tápanyagot tartalmaznak, feltéve, hogy az állat több testrészét elfogyasztják. A bálna bőre és a fókaagy, ami tradicionális helyi étel, például egyaránt tartalmaz C-vitamint.

A kanadai sarkvidék inuitjai hagyományosan vadászó-gyűjtögető emberek, állatokban gazdag étrendet fogyasztanak, amely tengeri és szárazföldi emlősökből (például fókából és karibuból), valamint vadon élő madarakból és halakból áll. 

A grönlandi inuitok körében végzett átfogó kutatás szerint a főleg tengeri hal- és emlősfélékből álló étrendjük befolyásolta a népcsoport genetikáját. A legerősebb bizonyíték arra, hogy az életmód mennyire jelentős hatást gyakorol a genetikára, a laktáz gén változásában látszik, ami a legtöbb emlősben, így az embereknél a gyerekkor végén eltűnik, de bizonyos géncsoportok esetén még a felnőttkorban is megmaradhat néhány embernél.

Az inuitoknál azonosítottak egy olyan géncsoportot, amik bizonyos enzimeket (FADS1, FADS2 és FADS3) kódolnak, amik befolyásolják a többszörösen telítetlen zsírsav szintjét a szervezetben. Ezek a zsírsavak a zsírszövet fontos elemei, és úgy tűnik, az inuitoknak egy géncsoport segíthet abban, hogy kevesebb zsírsavat termeljenek. A szerzők úgy vélik, hogy a zsírsav csökkent mennyisége kompenzálhatja a magas omega-3, többszörösen telítetlen zsírsav bevitelét, amihez halak és tengeri gyümölcsök révén jutnak. Az anyagcseréjük ezen megváltozása már valószínűleg 20 ezer évvel ezelőtt elkezdődhetett. 

Ezenkívül a vizsgálat során észrevették, hogy populáción végbement mutáció miatt alacsonyabb a „rossz” LDL-koleszterin- és az inzulinszint, ami így gátolja a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kialakulását. De nemcsak ebben mutatkozott meg a változás, hanem a testmagasságukban is, mert a zsírsavak befolyásolják a növekedési hormonokat, emiatt némileg alacsonyabbak, mint más népcsoportok.

A szív- és érrendszeri betegségek alacsony előfordulását az inuitoknál korábban a halolaj és az omega-3 zsírsavak magas bevitelével hozták összefüggésbe. Előfordulhat azonban, hogy az inuitoknak az étrendjükhöz való genetikai alkalmazkodása, nem pedig maga az étrend magyarázza ezt a védelmet. 

Az alaszkai inuitoknál azonban fontos változást vettek észre a szakértők egy másik kutatásban. 1955 és 1957 és 1965 között körülbelül 50%-kal nőtt a finomított szénhidrátok bevitele az alaszkai inuitokban. Ez a fogszuvasodás, az érelmeszesedés és a koszorúér-betegség növekedéséhez vezethet. Az alaszkai belvízi inuitok egészségi állapotának romlását a finomított szénhidrátok és a cukor bevitelének növekedése okozhatta, ami a kereskedés során a piacukra kerülő finomított élelmiszerek elérhetősége generált.

Olvass tovább: ettől olyan karcsúak a koreai nők

A koreai nők életmódjuknak, azon belül is egészséges táplálkozási szokásaiknak köszönhetik karcsú alakjukat.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• eszkimó
• északi sark
• inuit
• népek diétája
• nemzetek konyhája
• Életmód