Mára teljesen kihalt a magyar falu: szomorú véget ért Petőczpuszta története

A mecseki település teljesen kihalt az 1960-as évekre.

Petőczpuszta harangláb
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A túraútvonalak időnként nem csupán gyönyörű, virágzó településeken vezetnek végig, az erdők mélyén sokszor elhagyatott épületek nyomaira is bukkanhatnak a kirándulók. A Nyugat-Mecsek völgyében bújik meg Petőczpuszta egykori települése is.

A magyar tájakon kirándulók számos kihalt település romjaival találkozhatnak útjuk során: ilyen az üveghuták dolgozói által lakott bükki Gyertyánvölgy, vagy a holtak falvának nevezett Derenk, amelynek területéről Horthy Miklós kormányzó vadászparadicsoma miatt lakoltatták ki az embereket - a szomorú történetről korábbi cikkünkben olvashattál.

Petőczpuszta története

Az elnéptelenedés olykor nem lassú folyamat, hanem egy radikális központi döntés fájdalmas eredménye. A mecseki Petőczpusztát mára csak a túrázók látogatják, ám az erdő mélyén található falu területe csak a 60-as években üresedett ki.

petőcz harangláb
Fotó: Indafotó / Teteneverdle

A települést az 1700-as években német telepesek lakták, majd a 19. században uradalmi major volt. A száz fő alatti Petőcz - vagy másképp Petőczpuszta - területén a századforduló környékén németek, magyarok és romák éltek a Petőczi-árok nevű patak mellett.

A két világháborút a térség megszenvedte, néhány évre ki is kellett telepíteni a lakókat, máskor a frontvonal teljesen elzárta a falut a külvilágtól, ám ők a végsőkig ragaszkodtak otthonukhoz. A ma is álló harangláb eredetijét az 1920-as években emelték annak emlékére, amikor az első világháborút követően visszaköltözhettek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ám hiába a helyiek kitartása a gyönyörű falujuk mellett, a bányászat végleg megpecsételte Petőczpuszta sorsát. A mecseki hegyek ugyanis ideális alapanyagot biztosítottak az uránércbányászathoz, így az állam hamar rátette a kezét a környékre. Az első légaknák megnyitásakor, a 60-as évek első éveiben elbontották a házak többségét.

1965 volt az év, amikor az utolsó családokat is kilakoltatták, és a közeli településekre kényszerítették, így már senki és semmi nem állhatott a kitermelés útjába. A hazai uránércbányászat megszűnését követően a terület rekultivációja következett, a természet pedig lassan visszahódította a környéket. Az egykor Petőczpusztán élők történetére már csupán a 20-as évekből származó harangláb emlékezteti a túrázókat, illetve a légaknák emlékkövei.

A környék Abaliget felől a kék négyzettel, Pécs vagy Hetvehely felől pedig a piros négyzettel jelzett útvonalon érhető el legegyszerűbben. A kihalt falutól délre halad el a Dél-Dunántúli Piros Túra mecseki szakasza, ahol forrásokat, patakvölgyeket is megcsodálhattok, de a közeli dörömcseri pusztatemplom romjai és az erszéki templom megmaradt nyomai is megérnek egy kis kitérőt.

Olvass tovább: ilyen volt egykor a szovjet laktanya Veszprémnél

Újmajor elhagyott szovjet laktanyája egykor minden igényt kielégített, katonák viszonylag színvonalas körülmények között tölthették napjaikat a létesítményben.

Az elhagyott szovjet laktanyát kevesen ismerik Veszprém mellett: Újmajoron még mozi és kávézó is volt

Újmajor elhagyott szovjet laktanyája egykor minden igényt kielégített.

Elolvasom

(Képek: Wikipedia / Csanády, Indafotó / Teteneverdle, Agi_turak.)

Ezt is szeretjük