A pókselyem robosztusabb az erősen csapadékos területeken

Az evolúció során a pókok körhálókat fejlesztettek, hogy megfogják a prédájukat. A hálók sugara különösen fontos, mert elnyelik a préda ütközésének energiáját. Ezek az úgynevezett "major ampullate" selymek (polimer rost), vagy más néven vonóköteles kotró selymek, keményebbek, mint a legtermészetesebb és ember alkotta rostanyagok. A legutóbbi tanulmányban a kutatók 50 kolumbiai selymét tanulmányozta és hasonlította össze. Azt akarták megtudni, hogy a környezeti hatások hogyan hatnak a selyem mechanikai tulajdonságaira. Ez volt az első, hogy pókselymeken analizálták a teljes terület-széles környezeti faktorokat éghajlati és magassági gradiensek mentén. Az eredmények azt mutatják, hogy azokban a régiókban, ahol sok a heves csapadék a pókoknak erősebb selyemfonalai vannak, mint azoknak a pókoknak, akik olyan régiókban élnek, ahol a heves csapadék kevésbé gyakori.

Ez azt jelenti, hogy az erősen csapadékos régiókban a pókoknak több energiát nyel el. Ez nem csak a különböző pókfajok között érvények, hanem ugyanazon fajok között is. Valószínű, hogy a selyem mechanikai tulajdonságai optimizálva lettek a heves csapadékú területeken, hogy minimálisra csökkenjen a hálók károsodása és a kapcsolódó energiaveszteség a pók számára. Ez az ismeret lehetővé teszi az anyagtudósoknak, hogy hatékonyabban irányítsák új, kivételes selymek utáni kutatásukat.

(Forrás: Bayreuthi Egyezem: https://www.uni-bayreuth.de/)