szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint nem kizárt, hogy politikai hátszelű vállalkozók állnak már most sorba a szélkerekekért. Az Energiaklub pedig a "könnyített térségeknél" tart piactorzító tényezőktől.

2029-nél hamarabb aligha létesülhet új szélturbina, olyan sok – főként napelemes – erőművi engedélyes várja, hogy csatlakozhasson a villamosenergia-hálózathoz, mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter éves parlamenti meghallgatásán. Azt is hozzátette azért, hogy 2029 nincs kőbe vésve, sok olyan függőben lévő erőművi engedély van, ami még keresi a vevőket, így lehetséges, hogy lesz olyan beruházás, ami hamarabb megvalósulhat.

Megújulóenergia-szakértők azt pedzegetik, lehetséges, hogy a szabálymódosítások mögött nem csak szakmai érvek húzódnak, és a szélkerekekért már most sorban állók között sokaknak erős lehet a politikai hátszele. Mert bár az új szabályok - 12 kilométerről 700 méterre csökkent védőtávolság, illetve már épülhetnének 150 méternél magasabb szélkerekek is - kecsegtetőek, de ezzel együtt is sok olyan kockázati tényező van, amit nem mindenki mer vállalni.

A 24.hu-nak Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke nyilatkozott. Azt mondta, építési engedélyt még nem lehet beszerezni szélerőművekre, hálózati csatlakozási jogosultságot viszont eddig is lehetett kérelmezni a Mavir kapacitástenderén. Hogy mennyien, és kik állnak sorba, nem ismert, de Lendvay szerint a meglévő feltételek olyan „elrettentők”, hogy súlyos pénzeket kockáztat az, aki beadja a kérelmét.

A tenderen ugyanis kaucióként a beruházás teljesítményével arányosan be kell fizetni 4,5 millió forintot megawattonként. Amikor a kérelmező megkapja a hálózati csatlakozásról szóló műszaki-gazdasági tájékoztatót, onnantól kezdve húsz napja van arra, hogy döntsön: elfogadja-e a feltételeket, vagy sem. Ha nem, akkor visszakapja az összes kauciót. Ha viszont igent mond, onnantól kezdve nem jár vissza neki a pénz, és egy éven belül csatlakozási szerződést kell kötnie az áramszolgáltatóval. Ettől fogva pedig újabb letéteket és garanciákat kell elhelyeznie arra vonatkozóan, hogy valóban megvalósítja a beruházást. Az addig befizetett pénz akár 100–200 millió forintra rúghat, amit soha nem kaphat vissza, amennyiben kiszáll a projektből.

Lendvay rámutatott, hogy azzal kapcsolatban is rengeteg a bizonytalanság, hogy milyen formában lehet majd építési engedélyhez jutni. Úgy véli, ilyen környezetben rendkívül nehéz befektetőt találni a leendő projektekre.

"Nem kizárt, hogy politikailag nagyon erős hátszelű vállalkozók állnak a függőben lévő engedélyek mögött"

- értékelt az érdekképviseleti elnök.

Eközben az Energiaklub közzétette kritikáját a szélerőművek társadalmi egyeztetésre bocsátott szabályozásáról, ahol csütörtökön lehetett utoljára visszajelzést küldeni. Az Energiaklub talált tetszetős változásokat (a 700 métere csökkenő védőtávot például támogathatónak találják), de több kifogást is emelt az eljárás ellen.

Az egyik, ami szerintük problémás, a "könnyített térségek" kérdése. A törvényjavaslat szerint ilyen térségeket alakítanak ki, de ezek feltételei, az Energiaklub szerint nem tűnnek megalapozottnak - semmilyen háttérszámítás vagy egyéb alátámasztás nem szerepel a törvénytervezet dokumentumaiban - és így indokolatlanul korlátozóak.

A törvénytervezet szerinti könnyített térségek koncepciója az Energiaklub szerint lehetne előremutató és ambiciózus, azonban annak feltételei erősen korlátozzák hol és milyen módon létesíthetnek/bővíthetnek szélerőműveket könnyített eljárásban,

így ez a gyakorlatban arra is engedhet következtetni, hogy mely érdekeltek részesülhetnek majd előnyben, azaz félő, hogy a valódi piaci versenyt túlzóan korlátozhatja

- írja az Energiaklub.

Fenntartásaik vannak emellett annak kapcsán is, hogy valóban a gazdaságosság, a megtérülés, és az energetikai szempontokat helyezi-e előtérbe a rendelet, hiszen semmilyen háttérszámítás, jogi, gazdasági, vagy energetikai szempont nem került be a törvénytervezetet kiegészítő dokumentumokba, azaz egyáltalán nem látni azok megalapozottságát, mélységeit, sem a feltételrendszerben megjelölt határértékek számításainak alapjait. Az Energiaklub szerint az sem világos, hogy a könnyített térségek csupán az engedélyeztetési eljárásoknál kapnak-e majd elsőbbséget, vagy egyéb engedményeket is kapnak ezeken a területeken.

A könnyített térségeket illető további, már szűkebben szakmai aggályokról az Energiaklub oldalán lehet olvasni.