Tetszett a cikk?

2023-nál már sokkal jobb lesz a helyzet jövőre, de az inflációs célt csak a legjobb esetben sikerül elérni 2024-ben, a fogyasztás pedig csak lassan indul be, annyira elértéktelenedtek a keresetek az előző időszakban, hogy még nem mernek az emberek igazán költekezni – olvasható ki az MNB friss Inflációs jelentéséből.

Idén magasabb az éves átlagos infláció, mint amekkora 2022-ben volt, de most már megindult egy érezhető lassulás, és belesimultunk a régiós átlagba – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank most kiadott Inflációs jelentésének bemutatóján. Az MNB most 0,3 százalékkal kisebb inflációt vár 2024-re, mint a három hónapja kiadott elemzésében, főleg az üzemanyagok és az iparcikkek árainak vártnál kisebb emelkedése miatt.

Nézzük először is a legfontosabb számokat, mit remél a jegybank 2024-től!

  • Az infláció éves átlagban az idei 17,6-17,7 százalékról 4 és 5,5 százalék közé lassul, vagyis éves szinten az MNB 2-4 százalék közötti inflációs célját csak a legeslegjobb esetben sikerül elérni (nyilván ha ez így lesz, akkor lesznek hónapok az év végén, amikor már lemegyünk 4 százalék alá),
  • a GDP az idei 0,4-0,6 százalékos visszaesés után jövőre 2,5-3,5 százalékkal nőhet 2023-hoz képest,
  • a háztartások fogyasztása idén 2,9-3 százalékkal esik vissza, jövőre 2,8-3,5 százalékkal nőhet, azaz gyakorlatilag 2024-re térhet vissza oda, ahol 2022-ben járt,
  • az átlagkereset 10,6-11,6 százalékkal nőhet 2024-ben, ami azt jelenti, hogy 2,8-3,7 százalékkal nőhet a reáljövedelem,
  • a munkanélküliség pedig 4-4,1-ről 3,6-3,9 százalékra csökkenhet.

A fő kérdés most az a jegybank szerint, hogy mikor tér vissza az emberek bizalma, mikor kezdik el újra költeni a pénzüket – vagyis hogy mikor jön el a pillanat, amikor az, hogy a reálbér újra nő, már nem csak egy statisztikai adat lesz, hanem elhiszik sokan, hogy innen már jobb lesz a helyzet, tényleg mernek pénzt kiadni és ezzel jobban pörgetni a gazdaságot. A kiindulópontunk nem jó:

az inflációs sokk hatására a bérek reálértéke a 2020 közepi szintre esett vissza, a nettó pénzügyi vagyon pedig a 2019 végire–2020 elejire.

A fogyasztói bizalom a 2020-as szinteket idézi, és az is látszik, hogy aki pluszpénzhez jut, az nem költekezni kezd, hanem a megtakarításait növeli. A bizalom most már javul, de még csak nagyon lassan.

Nem is csoda: az MNB olyan statisztikákat mutatott be, hogy az árak most 36,3 százalékkal magasabbak átlagosan, mint 2021 júniusában voltak, az élelmiszerek és az üzemanyagok árai pedig elértek az EU-átlag 96 százalékára. Az inflációs várakozások pedig a legtöbb embernél magasabbak, mint amekkora valójában az infláció.

A jegybank a balti országok példáját vette elő, ott ugyanis 4-5 hónappal korábban volt 20 százalék körüli az infláció, mint nálunk, és szintén pár hónappal hamarabb történt meg a visszarendeződés, vagyis összehasonlítási alapnak jó ez a három állam. És amit láthatunk ott, nem a legszebb, hiába jött vissza az ottani infláció már 1-4 százalékra, a fogyasztás még mindig csökkenő pályán van. Az MNB úgy számol, hogy nálunk 2024 első negyedévében kerülhet a fogyasztás pluszba.

Ami az infláció részleteit illeti: az MNB szerint a jövedéki adó emelése 0,5 százalékponttal dobhatja meg az egész éves drágulás ütemét, az új hulladékgazdálkodási rendszer pedig további 0,1-0,2 százalékpontot tesz erre rá. Annak viszont, hogy januártól bevezetik a kötelező visszaváltási díjat, a jegybank szerint nem lesz jelentős hatása az inflációra, mert a vásárló visszakapja a pénzt a csomagolás visszaváltásakor.

Persze azt az MNB is hozzáteszi: ez az egész számítás úgy készült el, hogy úgy kalkuláltak, viszonylag alacsonyan maradnak az üzemanyagok világpiaci árai. Az üzemanyagok és a háztartási energia együtt 1,9 százalékkal drágulhat jövőre az elemzés szerint – ha valamilyen világpiaci sokk lenne, ami megdobja az árakat, akkor sok minden más is újra megdrágulhat.

Legalább a munkahelyek megmaradnak

A három hónappal ezelőtti jelentésében az MNB úgy számolt, hogy jövőre 3-4 százalékos lehet a GDP-növekedés, most már csak 2,5-3,5 százalék közötti az előrejelzés. Szóval az, hogy a fogyasztás csak lassan indul be, megteszi a hatását, de azt sikerült megúszni, hogy a válság tömeges csődhullámot vagy a munkanélküliség megugrását jelentse.

A munkaerő-kereslet továbbra is erős, de enyhén mérséklődött. Főleg a szolgáltató szektor szívna fel több embert, míg az építőiparban készülnek a leginkább létszámleépítésre. Összességében viszont a foglalkoztatottság még egy kicsit tovább nőhet a mostani nagyon magas szintről, bár van olyan pesszimistább forgatókönyv is, ami szerint most járunk a csúcson és innen stagnálás következik.

A költségvetés célja csak a legjobb esetben tartható, nagyon kellene az EU-pénz

Az MNB szerint elképzelhető, hogy a költségvetésben leírt 2,9 százalékos hiánycélt sikerül tartani jövőre, de ez a legjobb forgatókönyv: valahol 2,9 és 3,9 százalék között lehet majd az éves hiány. Az, hogy az energiaárak csökkennek és hogy az állam nagyon sok kiadását visszafogja (a megszorítás szót nem írták le), segítheti a cél elérését, viszont mivel az elmúlt években megnőtt az infláció és magasak lettek a kamatok is, az állam kamatkiadásai okozhatnak még gondokat.

És persze a jegybank sem kerülte ki azt: óriási segítség volna, ha sikerülne megszerezni azt a nagyjából 21 milliárd eurót, amit az Európai Bizottság még visszatart.